Keskeny kapu – tágas tér

2014 december 3. szerda  18:30

Az imaestről. Minden hónap első szerdáján a szolgálatunkban (GGWO) imanapot hirdetünk, és akkor sokan böjtölünk, imádkozunk a szolgálatért, egymásért, a gyülekezetért, emberekért körülöttünk. Ez egy jó alkalom, hasznos arra, hogy felemeljük ezt, hogy a szemünk elé kerüljön megint az imának a fontossága.

Olyan témáról szeretnék beszélni, amivel nem szeretünk találkozni, és ez a bűn. A bibliaiskolában a Tanok áttekintése órán most éppen ennél a témánál tartunk. Isten nagyon a szívemre tette, hogy beszéljek erről, de mielőtt ebbe belekezdünk, szeretnék valamit elolvasni:

Zsolt 138:2-8 Leborulok szent templomod felé, és magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért, mert mindennél magasztosabbá tetted nevedet és beszédedet. Amikor kiáltottam, meghallgattál, bátorítottál engem, lelkemben erő támadt. … Énekelnek az ÚR útjairól, mert nagy az ÚR dicsősége! Noha felséges az ÚR, mégis meglátja az alázatost, de a kevélyt csak távolról ismeri. Ha nyomorúságban vergődöm, te megelevenítesz. Kinyújtod kezedet ellenségeim haragja ellen, és jobbod megment engem. Az ÚR mindent elvégez értem. URam, kegyelmed örökkévaló; ne hagyd el kezed alkotásait!

Ez a gondolat ismerős nekünk, hívők számára. Van egy nagy nehézség az életemben – mindig van valami –, és szükségem van valamire, ami több. Hála Istennek a barátokért, hála Istennek, ha tudok tenni valamit az ügyemben, de szükségem van valamire, ami több, valakire, aki nagyobb. Igazából ezért annyira fontos nekünk az ima. Annyira szükségem van rá, mert bajban vagyok, és nem vagyok erős. Mert gyenge vagyok. Az életem könnyen bezárulhat ebbe a kicsi körbe, hogy bajban vagyok, problémám van és nehéz. Aztán egyre inkább abban élek.

Spurgeon azt mondta az imáról: Vagy az ima szabadít meg a bűntől, vagy a bűn szabadít meg az imától. Ez a gondolat nagyon egyszerű, de nagyon drága nekünk. Van ebben egy ígéret. Igaza volt Spurgeon-nek, az ima megszabadít engem. Nem úgy, ahogy én gondolnám, nem az én módszereimmel, de mégis megszabadít engem.

Mi a bűn? Némileg nehéz megfogalmazni, hogy mi a bűn. Ki határozza meg? Ha a társadalom, akkor hamarosan a marihuána fogyasztás nem lesz bűn, mert adót lehet rajta szedni. Ha az állam határozza meg, akkor prostitúció nem bűn, mert abból is adót lehet szedni. „Úgyhogy az hasznos, és rendben van.” Ki mondhatja meg, hogy mi a bűn? Nehéz-e meghatározni?

Igazán, nekünk egyszerű. Róm 14:23 ami nem hitből van, az bűn. Mit jelent ez? Amikor Isten nélkül kell élnem valamiben, akkor az bűn. Miért? Mert Ő szent. Igazán Ő az egyetlen jó mércénk ebben a dologban. Amikor élhetek valamiben Ővele, akkor az nem bűn. Ha viszont ez nem lehetséges, ha Istent ott kell hagynom az ajtó előtt, amikor bemegyek, na, azt hívjuk bűnnek.

Amikor nem az Őbenne való bizalomról szól a dolog, akkor ilyeneket hallunk: Nem volt más választásom. Vagy: Hát van benne szeretet, úgyhogy biztos nem bűn! Ezért olyan fontos nekünk ismerni az Ő gondolatait. Péld 3:5-ben azt olvassuk: támaszkodj az Úrra, teljesen támaszkodj Őrá. Ne bízzál a saját érvelésedben a saját gondolkodásodban. Mert a kultúránk, a társadalmunk, a neveltetésünk azt fogja mondani: Á, ez nem fontos! Ez nem nagy ügy. Lehet viszont, hogy Isten azt mondja: „Lehet, hogy neked nem nagy dolog, de Én oda nem megyek. Akkor mi a döntésed? Te azért elmész oda, vagy maradsz Velem, még akkor is, ha az csalogató?”

Ezért olyan fontos nekünk a Bibliánk, mert megismerjük az Ő gondolatait, és tanít bennünket, hogy Ő hogyan gondolkodik, hogyan látja a valóságot, hogyan érti a dolgokat; mire figyeljek és mire ne; mi legyen drága a szívemnek, és mitől tartsam magam távol. Ez nagyszerű számomra. Ez nagyon hasznos nekem.

Mert a világunk tele van nagyon sok egymásnak ellentmondó mércével arról, hogy hogyan kéne élni az életem. A Bibliám azonban ad egy abszolút választ. Nem csoda, hogy sokan nem szeretik, mert nagyon határozott. Vannak emberek, akik nevetnek rajta. Azt mondják, hogy dogma. „Mi az? Csak dogma! Ostobaság!” Pedig ez egyszerű.

Egyszerű! Ha valaki ellopta a pénzedet, az rendben van? „Nem, nincs rendben.” Ha ezt hiszed, akkor te is dogmatikus vagy. Ugyanúgy, ahogy én. Mert azt mondod, hogy ez helytelen. Ez van, és ez ilyen egyszerű! Isten beszél nekünk erről, és tanít minket erről.

Szükségem van még valamire, és ezért beszélek erről. Mert szükségem van az imára. Szükségem van arra, hogy az ima meglágyítsa a szívemet. Mert ha az ima nem lágyítja a szívemet, akkor a bajok, a nehézségek megkeményítik azt. Akkor a fura gondolataim megkeményítik azt, a hazugságok, a haragom megkeményítik a szívemet. Szükségem van az imára, mert igen, a Biblia Isten gondolatai, de el fogom utasítani, mert szívem kemény. Hiába mondja el nekem: „Ez az út, ez a helyes. Járj erre, gyere Velem!”; azt felelem: nem, nem. Mert a szívem kemény, elutasítom, és azt mondom: nem, köszönöm.

Ha Istennek ez a gyengéd munkája nem lágyítja meg a szívem, akkor egyre keményebben és keményebben bánok dolgokkal. Annyira szükségem van az imára! Nem hiszem, hogy van olyan hívő, aki visszacsúszott volna az imán keresztül, vagy részeges lett volna az imán keresztül, vagy elhagyta volna azt, hogy szolgáljon az imán keresztül. Fordítva viszont lehetséges.

Bűn. 1Móz 3. az első bűn. Mit látunk ott? Van egy ígéret, és ez az ígéret nem Istentől jön. A bűnnek mindig van egy ígérete. Különben nem adnám be a derekam. A bűnnek mindig van hívogatása, ígérete, valami, amit kapsz.

1Móz 3:5 Hanem tudja Isten, hogy amelyik napon esztek abból, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: …

A bűnnek van egy ígérete. „Nagyobb megértést adok neked. Tágasabb lesz a látóköröd. Többet fogsz ismerni.” Egy értelemben ez igaz. Tényleg megismertünk valamit, amit addig nem ismertünk. Az előtt az emberiség nem ismerte a halált, mostmár ismerjük. Milyen „jó” nekünk! Az előtt nem ismertük a szégyent, a félelmet, a gyűlöletet, az agressziót, íme, mostmár ismerjük. Ilyen a jó hazugság. Van benne némi igazság.

Olyan, mintha Isten rajzolt volna egy kört az első emberpárnak, és azt mondta volna nekik: ez az a kör. A bűn azt ígérte: „Figyelj!  A körön kívül is van valami. Látod? Ezen a körön kívül mehetnél egy lépéssel tovább. Azt is ismerhetnéd.” Az ember azt mondta: Rendben, akarom!; és kilépett oda. Megismerte azt a plusz egy lépést, de a hazugság ott volt. „Utána már nem mehetsz vissza abba a körbe. Csak a perem, a karima marad neked. Csak ez a vékony kis rész körös-körbe. Az egész, ami bent van, az elveszett a számodra. Igen, megismerhetsz valamit, ami több, de itt a nagy hazugság az igazságnak a vékony hártyája alatt, ami az, hogy el is veszítesz valamit. Sokkal többet.”; és az ember elveszített valamit. Az ember megismert valamit, de elveszítette az örömet, elveszítette a szeretetet, elveszítette az igazságot. Elveszítette a szabadságát.

Megmaradt ez a kis perem, ez a vékony dolog. Ilyen a bűn. Azt mondja neked: „Hé, figyelj! Adhatok neked nagyobb ismeretet a barátodról. Hadd mondjak neked valamit a barátodról, amit nem tudsz.” Más szavakkal: „Pletykáljunk egy kicsit! Hadd meséljek neked a barátodról!” Tényleg többet kapsz. Megtudsz valamit a barátodról, amit nem tudtál addig. Lehet, hogy a barátod sem tudja, mert nem igaz. Mit veszítesz? Egy barátot. Elveszíted a barátodat. Nem így van?

Amikor mondanak egy problémás esetet az egyik pásztorról, akkor mi történik utána? A pásztor prédikál a Bibliából, Isten kenete van rajta, a Szent Szellem használja őt, de nem feléd, mert: én ismerem őt! Mi történt? Kaptál valamit, de el is veszítettél valamit, az áldást, és nem tudsz hallani, és nem tudsz elfogadni tőle. Ez megtörténhet velünk, a családunkkal, a gyülekezetünkkel, a szívünkkel, a barátainkkal, a Bibliánkkal. A Bibliánkkal megtörténhet!

Mint Charles Templeton, aki Billy Graham evangélistatársa volt. Valaki beszélt neki, és elveszítette a hitét. Az élete végén megkérdezték: Van valami, amit másként csinálna? Azt felelte: Hiányzik Jézus! Miért? Azért, mert elfogadott valamit, egy hazugságot, de kapott valami többet. Viszont utána már nem tudott visszamenni a szívében. Ez lenyűgöző, de megtörténhet velem.

A bűn azt mondja: adok neked szexuális kielégülést, de elveszítesz valamit, tisztaságot, szabadságot és örömet. Egyszer majd a házasságodban meg fog fosztani valamitől. A bűn azt mondja: „Nézd, könnyű pénz! Hadd adjak neked könnyű pénzt.” Ha elfogadom, elveszítem a békémet, nem alszom nyugodtan, és elveszítem a bizalmam. Aki tolvaj, az nem tud bízni másokban.

A bűnnek ez a nagy hazugsága, hogy hozzá fog adni az életedhez. Soha nem ad hozzá, de „nagyszerű” hazugság. Mert egy értelemben igaz. Valamit kapok, valamivel több van, de a veszteségek felsorolhatatlanul többek. A bűn miatt az életem összemegy. A bűn összezsugorítja az életem.

Amikor az 51. zsoltárban Dávid a bűnéről beszél, akkor azt mondja: a bűnöm szüntelen előttem forog, Zsolt 51:3 (5). „Folyton előttem van, mindig látom.” Ilyen lesz az életem. A bűn miatt összemegy az életem, kicsivé válik. A kicsi dologra nézek, valamire, ami nem szabadság, ami nem nagy. A bűn lekicsinyíti az életem.

Nem ez Isten terve. Zsolt 31:8 (9) Isten tágas helyre akar tenni engem. Nem az a célja, hogy beszűkítse az életem, hanem tágas helyre akar engem tenni. Ez a vágya. Nem kell engednem, hogy a bűn bekorlátozzon. Szeretnélek bátorítani ebben.

Istennek nagyszerű terve van az életedre, és az nem egyszerűen csak a túlélési üzemmód, hanem az, hogy egy küldetéssel éld az életed. Küldetéssel éld az életed, küldetéssel a munkahelyeden, küldetéssel az otthonodban, küldetéssel külföldön, vagy küldetéssel úgy, hogy soha nem költözöl el sehova. Istennek van ez a terve, hogy Zsolt 18:19 (20) tágas helyre tegyen engem, hogy szabadságot adjon nekem. Péld 1. és 4. erről beszél. Gal 5. erről beszél, hogy szabadságot akar nekem adni.

Amikor emberek ránéznek az életedre, és azt mondják: „Hú, milyen szűk! Hú, milyen keskeny! Ilyen az élet Krisztussal?” Egy értelemben – Mát 7:14 – igen, az. Keskeny ez az út, keskeny ez az ösvény. Egyedül Jézuson keresztül jöhetek Istenhez, de van rejtély ebben. Amikor valaki azt kérdezi: Nem túl szűk ez a dolog?; vagy valaki azt mondja a régi barátaim közül: „Úgy érted, hogy huszonöt éve nem ittál? Te jó ég! Milyen nehéz lehet neked!”; akkor úgy nézek rá, mint akinek két feje van. Miért lenne nehéz? Viccelsz? Miért lenne ez nagy ügy? Ha nem csalod meg a feleséged, miért lenne ez nagy ügy?

Ez a rejtély benne, hogy amint járok Istennel, nagy szabadságom van, és az életem nagy. Valaki azt mondja: Hú, milyen szűk ez az út! Azt felelem: Nem vettem észre, mert ez nem a kényszerről szól. A bibliaiskola nem arról szól, hogy az életedet összezsugorítjuk, nem arról szól, hogy mindenkit ugyanabba a formába passzírozunk bele, hogy beleférjen a bibliaszólos arculatba. Hanem arról szól, hogy Isten kibontsa az életünket, és megszabadítson. Az Ő akarata erről szól.

Amikor azt mondja: Ne élj bűnben!; akkor az erről szól, hogy Ő ki akarja bontani az életed, hogy az nagyobb legyen, hogy az szabadabb legyen. Ez a rejtély, hogy Isten ad nekünk egy lenyűgöző járást Ővele. Szabadságban. Ézs 55:9-ben Isten azt mondja: az Én gondolataim nagyobbak a ti gondolataiknál. Annyira mások, mint az ég a földtől.

Sokszor gondolok erre, hogy miért. Azt hiszem, a válasz ez, hogy a bűn összenyomja a gondolataimat. A bűn lekicsinyíti a gondolataimat, a bűn lekicsinyíti az életemet. Mi történik? Nem fér bele Isten gondolkodása. Nem fér bele Isten szíve. Nem fér bele Isten népe. Nem fér bele Isten akarata. Nem fér bele Isten szolgálata, hanem „csak én, én, én…” és az életem nagyon kicsivé válik. „Az én irányom, az én célom, az én…” (Azt hiszem, nem kell tovább magyaráznom.)

Azt mondja Zsid 11:27-ben, hogy Mózes úgy élt, mintha látta volna a láthatatlant. Zsid 12:27 a láthatatlanok az örökkévalók. Ez a gondolat annyira nagyszerű! Istentől azt kérdezném: Mennyire szeretnéd kibontani a gondolataimat, Uram? Isten azt mondja: „Szeretném, ha Velem gondolkodnál. Szeretném, ha látnád a láthatatlant. Egészen az örökkévalóságig szeretném kitárni az életedet. Ez a célom veled. Ez az, amit szeretnék tenni. Szeretnék hozzáadni újra meg újra.”

Tudod-e, hogy mi az urán? Az egy radioaktív elem. Veszel belőle picit – persze lehetőleg ólompajzs mögül kezeld, mert nem maradsz egészséges –, az úgy elvan. Negyed kiló, az semmi. Másik negyed kiló, az is semmi. Ám ha összeteszed a kettőt, az „Hirosima”. Miért? Mert amikor összerakod, akkor másként kezd működni. Akkor beindul egy olyan folyamat, ami a kevesebben nem történik meg.

Ez az, amit Sátán retteg. Ha együtt vagyunk Krisztusban hívők, és Istennel gondolkodunk, és az Ő Igéje van a szívünkben, és az Ő Szelleme szolgál felénk, és együtt vagyunk, és beindul valami, bátorodunk, és van küldetésünk, és van hitünk, és van imánk, és van szeretetünk. Ami magamban nem lenne meg. Isten viszont azt mondja: „Járj Velem! Keress Engem. Ismerj Engem. Ha Velem jársz, tudod, mi történik? A bűn, mint a levelek ősszel, csak lehullnak.” Megszabadulok, de nem úgy, ahogy én szabadítanám magam.

Úgy értem, az egyik csapda az életünkben az, ha harcolok a bűnnel, harcolok a bűnnel, harcolok a bűnnel… Az ember, aki bűnben él, és az, aki harcol a bűnnel, mindkettő a bűnnel van elfoglalva. Egyetértek, én is inkább harcolnék vele, mint élnék benne. Van viszont egy jobb utunk, és ezt találtuk: a Szellemben járás, a Krisztussal járás, a kereszt élete – ezekkel a szavakkal szoktunk beszélni róla – és akkor a bűn csak lehullik. Persze, vannak döntéseim. Annyira hálás vagyok, jövök Istenhez, járok Ővele, és az életem egyre nagyobb, és a bűn egyre kevésbé tud bezárni.

Úgy értem, gondolj bele, mennyire kicsi élet az, ami befér egy olyan kicsi kis résbe, amit gyűlöletnek hívnak! Mennyire kicsi az az élet, ami belefér ebbe a kis lyukba, amit gyűlöletnek hívnak, vagy keserűségnek hívnak, vagy félelemnek hívnak! Mennyire kicsi, az az élet, ami azt mondja: „Keserű vagyok, mert nem adták meg, ami járt nekem. Nekem járt egy házasság. Nekem járt egy gyerek. Nekem járt egy jó munka. Nekem járt egy luxusautó! Nekem járt egy ház!… Nekem járt!” Mi a baj? Az élete kicsi.

Gondolj bele Krisztusba! Mennyire szeretett bennünket! Luk 23:34 azt mondta a kereszten: „Bocsáss meg nekik, Atyám! Nem tudják, mit cselekszenek.” Olyan élet, amibe még belefér az ellenség is, olyan szív, amibe beleférnek az ellenségei, olyan szeretet – mennyire nagy ez az élet! A legnagyobb.

Isten neked akarja adni az Ő életét, egyedülállóként vagy házasként, gyerekkel vagy anélkül, idősként vagy fiatalként, vagy a haldoklásod közben… Isten szeretné neked adni az Ő életét. Mert lehet az életem nagy. Nem a körülmények zárnak engem be, hanem a bűnöm teszi kicsivé az életem; és amikor járok Istennel, akkor szabadulok. Ámen.

Mennyei Atyánk! Köszönjük Neked az ima lehetőségét. Annyira szükségünk van arra, hogy Hozzád jöjjünk, és hogy Te vezesd a szívünket, hogy Te irányíts bennünket, hogy Te szolgálj felénk és túlvigyél magunkon, hogy imádkozzunk olyanokért, akikért nem imádkoznánk egyébként, hogy kérjünk olyan dolgokat, amik a Te szíveden ott vannak. Urunk, köszönjük Neked, hogy Eléd hozhatjuk a gyengeségünket, a bűnünket, a bukásunkat, hogy jöhetünk Eléd, ahogy vagyunk, hogy nem kell előbb méltóra csiszolni magunkat, mert akkor soha nem jönnék Eléd. Jönni akarunk Uram, és ismerni Téged.

Ámen.

Kategória: Egyéb