Kaptunk példát a kitartásra & Istennel szembenézhetünk a valósággal

2014 augusztus 17. vasárnap  18:00

P. Jakó Attila: Kaptunk példát a kitartásra

Zsid 5:8-9 Ámbár Fiú, megtanulta azokból, a miket szenvedett, az engedelmességet;És tökéletességre jutván, örök idvesség szerzője lett mindazokra nézve, a kik neki engedelmeskednek,

Zsid 4:15 Mert nem oly főpapunk van, a ki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem a ki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt.

Nekünk nem olyan főpapunk van… Nekünk olyan főpapunk van, Aki pontosan tudja, hogy miken megyünk keresztül. Pontosan ismer minket. Ő alkotott minket, Ő jött el értünk, Ő hívott el minket, Ő választott minket. Ő ismer minket. Ismeri a gyengeségeinket, ismeri a szívünk állapotát, és tudja, hogy miken megyünk keresztül hívőkként.

Ebben a versben a gyarlóság az fizikai, erkölcsi gyengeség, képtelenség. A megindulni – a ki nem tudna megindulni – együttérzés, együtt szenvedés. A megkísértetett – Ő is megkísértetett azért, hogy tudja, mi miken megyünk keresztül, és azért, hogy nekünk ne kelljen keresztülmenni néhány dolgon – ez egy próba, hogy a lényeg nyilvánvalóvá legyen. A lényeges dolog, a valóság nyilvánvalóvá legyen. Ki ismerheti jobban a kísértést, ki ismerheti jobban annak a lényegét, az ízét, mint az, Aki végig kitartott és ellene állt?

Megtérünk, örülünk, járunk Istennel, tudjuk, hogy majd a mennybe megyünk egy napon, és minden szuper. Ám nem mindig, ugye? Nekem nem mindig szuper. 🙂 Jönnek próbák, nehézségek, meg vagyunk próbálva az életünk számtalan területén, vannak fizikai próbák, meg van kérdőjelezve az azonosságunk, az Istenünk, a szolgálatunk, az életünk. Ismerjük mindannyian ezt a verset:Mert úgy szerette Isten e világot…; és lehet, hogy még ma megkérdőjelezem, hogy szeret-e engem Isten. Ezért annyira jó, hogy megvan nekünk a Biblia, és van abban valaki, Aki keresztülment ezeken!

Amikor harminc éves volt, bemerítkezett. Amikor feljött a vízből, akkor betöltötte a Szent Szellem teljesen, és egy hang ezt mondta: Ez az Én szerelmes Fiam, Akiben Én gyönyörködöm. A következő pillanatban a Szellem kiviszi Őt a pusztába, és negyven napig kísérti Őt az ördög. Böjtöl és negyven nap után megéhezik. Szükségben van. Jön Sátán: „Most elkapom! Most szükségben van.” Nem furcsa, hogy ennek így kell történnie? A Megváltónk eljött, mert szeret, elkezdi a szolgálatát, most kinn van a pusztában, és megkísértetik.

Az egyik ok, amiért ez megtörténik – biztos van több is, de nekem ezek jutottak az eszembe –, hogy nem tetszik Sátánnak, hogy Ő itt van. A másik az, hogy az első Ádám elbukott, és ha most Ő is elbukik, akkor Isten hazug, és ő a győztes.

Ez az Atya terve, hogy Ő eljön. Ő azért jött, mert ez volt az Atya terve, és azért, hogy példát mutasson, hogy a valóság nyilvánvaló legyen: Ő a Messiás. A három dolog, amikben Ő most megkísértetik, az első Ádám ugyanezekben lett megkísértve, és ő elbukott. Mi is meg vagyunk próbálva ezeken a területeken.

Azt mondja Luk 4-ben: Ha Isten Fia vagy… Tehát meg van kérdőjelezve, hogy Ő kicsoda. Negyven nappal ezelőtt az Atya azt mondta: Ez az Én szerelmes Fiam. Lehet, hogy közben is mondta, de negyven nappal korábban biztosan mondta. „Ha Az vagy és éhes vagy, változtasd ezeket a köveket kenyérré!”

Másodszor, Luk 4:5-8-ban az Ő dicsőségét kérdőjelezi meg. „Mindezt a dicsőséget Neked adom, ha engem imádsz, ha meghajtod a térdedet előttem.” Harmadszor, Luk 4:9-12-ben a szolgálata és annak az időpontja van megkérdőjelezve. „Vesd le Magad, semmi baj nem lesz. Meg van írva. Ott van a Bibliában, Zsolt 91:11-12 vigyáznak Rád az angyalok, nem ütheted meg Magad.”

Jézus mindegyikre válaszol, és az Írásokból válaszol. Nagyon érdekes, hogy amikor a fizikai támadás van, 5Móz 8:3-at említi Jézus. Amikor a dicsőségét kérdőjelezi meg, akkor 5Móz 6:13-ból, és amikor a szolgálatát, akkor pedig 5Móz 6:16-ból válaszol. Nekem ez nagyon érdekes, hogy Jézus nem történetekkel válaszol, hanem megemlít olyan verseket az Írásokban, amikor Mózes emlékezteti a népét a mannára, arra, hogy ne felejtsük el, Kié a dicsőség, és arra, hogy Isten hűséges.

Az első: Az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal, ami az Úrnak szájából származik, minden Igével. Aztán arra emlékezteti: amikor majd jól mennek a dolgok, ne felejtsd el, hogy ki tette ezt veled. „Ne felejts el hálát adni az egyedül élő igaz Istennek!” A Zsolt 91:11-12-t idézve Sátán egy piciny részt kihagy, a lényeget: aki végig kitart, aki bízik Isten munkájában, és hűséges abban… Azoknak nem lesz bántódásuk.

Ez nekem annyira csodálatos, hogy Jézus, a mindenség Ura, amikor itt van ebben a próbában, akkor hívhatna seregeket, tüzet… bármit megtehetne, de az Igét hívja segítségül, az Atyában bízik, és csak azt teszi, amit az Ő Atyja mond Neki. Nekem ez nagyon bátorító. Mert ezt a hármat én ma megtehetem, ezek nekem is megvannak. Mindnyájunknak megvannak. Bármilyen próbában vagyunk – és leszünk –, odamehetünk az Úrhoz, az Atyánkhoz. Ő velünk van, Ő hűséges, nem fog cserbenhagyni, és megvan az Ő Igéje. Ámen.

 

P. Kende: Istennel szembenézhetünk a valósággal

Luk 13-ban van egy eléggé véres írásrész.

Luk 13:1-2 Voltak ott abban az időben néhányan, akik hírt hoztak neki azokról a galileaiakról, akiknek vérét Pilátus áldozatuk vérével elegyítette.Ő ezt felelte nekik: Azt gondoljátok, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak a többi galileainál, mivel ezeket kellett elszenvedniük?

Jézus itt a napi hírekhez ad kommentárt. Igazából a hétköznapi eseményekhez – a római helytartó megöletett valakiket, azután Luk 13:4 valakikre ráborult egy torony Siloámban –, ezekhez szól hozzá Jézus, és elmagyaráz néhány dolgot. Egészen őszintén, nem mondhatnám, hogy ez a leginkább megnyugtató mód, ahogy megmagyarázza. Beszél ezekkel az emberekkel, és tulajdonképpen belevonja őket abba a problémába, amiről szó van.

A mi szívünk valahogy úgy működik – valószínűleg a félelmünk miatt –, hogy szeretnénk elkülöníteni magunkat a problémáktól azáltal, hogy megítéljük, kárhoztatjuk őket. Valakinek van egy problémája a házastársával, és: Ez azért van, mert ő ilyen meg olyan, és amolyan! Miért csinálnám ezt? Igazából azért, mert a szívem fél. Tudom, hogy a probléma nekem is meglehetne a házasságomban, ami neki megvan, és szeretnék úgy tenni, mintha ez a problémám nekem nem is lehetne. Mert akkor kicsit távolabb vagyok tőle, és úgy érezhetem, hogy akkor velem ez nem történhet meg. Velem ez nem lehet, hogyha megítélem őt, ha azt mondom: „Tudod, ez és ez történt azzal az emberrel. Ez azért van, mert ő igen nagy bűnös.”

Ha nem vagy keresztény, akkor ezt nem úgy mondanád, hogy nagy bűnös, hanem: „Gondatlan idióták! Miért nem húzták be a nyakukat, amikor tudták, hogy Pilátus ennyire vérszomjas?!” Vagy azok, akikre ráborult a torony Siloámban: Miért nem hordtak biztonsági sisakot, és miért nem tartották be az előírásokat?! 🙂 Miért csinálnám ezt? Azért, mert ha a másiknak problémája van, akkor minél távolabb vagyok, annál nagyobb biztonságban érzem magam.

Csak egy probléma van. Ahogy távolodom az egyiktől, megint lesz valaki, akinek problémája van. Mindenhol ilyen emberekbe botlom. Még egy rossz hír: bárhova megyek, itt is van valaki, akinek problémája van (aki én magam vagyok). Nem tudok elbújni előle. Van viszont egy ilyen gondolatunk, hogy a rossz dolgok csak más emberekkel történnek. 🙂 „Csak mások halnak meg, nem? Én még sosem haltam meg. Biztos nem is fogok.” Nem fogadnék erre a helyedben. 🙂

Miért fontos ez? Úgy értem, ezek nehéz dolgok, amiről beszélek. Nyilván azért viccelek, mert akkor kicsit könnyebben megy le a nehezebb dolog is. Ezek azonban komoly dolgok, és van, hogy nincsenek válaszaink. Ahogy P. Atti mondta, van, hogy nem mennek olyan jól a dolgok, és nem tudom annyira, hogy miért is nem.

Miért érdemes erről beszélni? Azért, mert könnyű struccot játszani, hogy beledugom a fejem a homokba. Csak az a baj, hogy a világunk java részén beton van :-), és nem tudom eldugni magam. Nem tudom elrejteni a fejemet. Miért? Mert látom a híreket, látom a problémákat. Bejövök a gyülekezetbe, és azt gondolhatom: Itt biztosan csak jó dolgok történnek. Nem! Történnek nehéz dolgok, történnek komoly dolgok az emberekkel, és fájdalmas dolgok is. „Akkor én nem akarok idejönni! Én nem akarok részt venni mások problémájában!”

Az egyik oldalról persze, mindenkinek megvan a magánélete, nem fogom beleütni az orrom, de mi van, ha megosztja, és azt mondja: Imádkozz értem, kérlek! Úgyhogy, amikor jön felém, akkor kezdek hátrálni? Halványan jelzem, hogy én nem annyira akarok ebben benne lenni. Aztán próbálom elkerülni, próbálok menekülni. Ám nem tudom ezt tenni!

Ha bemész a munkahelyedre, ott is találkozni fogsz ezzel. Amikor valakit kirúgnak, amikor valakinek rákos lesz a házastársa, amikor… Több kell! A menekülésnél jobb válasz kell! Szerintem Isten ezért adott nekünk nagyobb agyat, és nagyobb kapcsolatot Vele, mint a struccnak. 🙂 Jobb válasz kell nekem a menekülésnél. Úgyhogy az Úr mond itt néhány dolgot, de nem mondhatnám, hogy ez elsőre nagyon megnyugtató lenne, de végül az. A végén sokat ad nekünk, és valóban szolgál felénk.

Az első gondolat az, amit az 5. versben (és a 3-dikban is) mondott:

Luk 13:5 Azt mondom nektek, hogy semmiképpen, sőt inkább: ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek.

Jézus felhozza ezt: hasonlóképpen veled is megtörténik. „Huh! Ez az üzenet az, amit nem akartam hallani.” Ne élj úgy, hogy feltételezed, hogy rossz dolgok csak másokkal, vagy csak „rossz” emberekkel történnek. Mert meg fog nyomorítani az első rossz dolog, ami történik veled. Lehet, hogy elveszi a hitedet. Ha ránézünk Róm 8:28-ra, ott nem azt mondja, hogy nem fognak történni velünk nehéz dolgok, hanem azt mondja nekünk, hogy Isten képes a javunkra fordítani mindent. Úgyhogy azt mondjuk, hogy történnek velünk nehéz dolgok, kihívó dolgok, de bízunk Istenben, hogy Ő képes jóra fordítani.

Akárhogy is, ha azt az embert keresem a Bibliában, aki mindent megtett azért, hogy soha semmi baj ne történjen se vele, se a családjával, szerintem az Jób volt. Mert azt mondja Jób 1:5-ben, hogy még a fiaiért is bemutatott áldozatokat, hátha a gondolataikban vétkeztek. Nem csak saját magáért, hanem még a gyerekeiért is egyenként, és nem csak azért, amit csináltak, hanem a gondolataikért is!  Mégis nagyon-nagyon nehéz dolgok történtek vele. Elrabolták a marhákat, kigyulladtak a juhok – igazából elpárologtak –, aztán elrabolták a tevéket, meghaltak a gyerekei, és életben maradt a felesége. Ami az ő esetében komoly dolog volt. 🙂 Nagyon nehéz dolgok történtek vele.

Jézus azt mondja: hasonlóképpen ti is. Nincs biztonságos távolság. Ugyanez van a mi életünkben is. Ugyanazon megyünk keresztül mi is, ugyanolyan emberek vagyunk mi is. Ez nem nagyon megnyugtató üzenet, tudom. Azt is tudom, hogy milyen a szívünk, mert az enyém is olyan. „Az ővele megtörténhet, de énvelem nem. Mert én komolyan veszem az Urat.” Jób mindent megtett, Jób mindent jól csinált, Jób a lehető legjobban tette a dolgokat, és mégsem volt elég. Miért? Azért, mert nem ezen múlik. Nem ezen múlik! Azt mondja Jézus, hogy hasonlóképpen megtörténhet ez velünk is.

Aztán mond még egy dolgot: Ne úgy értelmezd, ahogy mindenki értelmezi. Ezt kérdezi a 2. versben: Azt gondoljátok, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak a többi galileainál, mivel ezeket kellett elszenvedniük? A 4. versben is: azt gondoljátok, hogy az a tizennyolc… bűnösebb volt Jeruzsálem minden lakójánál? Könnyen megyek a közvéleménnyel. Az emberek azt gondolják: Ez azért történik, mert ez így van, meg úgy van. Adunk egy jól leegyszerűsített választ. Miért mondta ezt Jézus? Tudta, hogy mi van az emberek szívében, hogy könnyen magyarázzuk így a dolgokat.

P. Lange beszélt a lelkiismeretről (2014.08.13. P. Brian Lange: A jó lelkiismeret), zseniális üzenet a jó lelkiismeretről. Az előző üzenetben (2014.08.17. de. P. Kende: Nem kell koldusnak maradnod!) pedig az imáról volt szó. Ha nem hallottad ezeket, hallgasd meg, megéri. Az egyik üzenetében beszélt erről kicsit, hogy az embernek könnyű lenne gyűlölni a lelkiismeretet. Miért? Nem akarok szembenézni a bűnnel.

Nem akarunk szembenézni a bűnnel. „Úgyhogy figyelmen kívül hagyom a bűnt, nem akarok arról tudni.” Tudod, mi a probléma? Tudod, mit látunk a világunkban? A világunk kidobta a Bibliát, nincs benne a kultúrában. Sőt, megvetett dolog. A világunk kidobta a gyülekezetet. „Élek, köszönöm, jól elvagyok gyülekezet nélkül is.” Kidobhatom az életemből azt, hogy járok az elhívásomban, de a lelkiismeretem még mindig megvan, és még mindig tudatában vagyok a bűnnek. Még mindig bűntudatom van, és nem segít rajtam, hogy kidobtam az életemből.

Emlékszel, mi mondott P. Brian? 1Tim 1:5 – az egyik nagy kincsünk, amit találtunk a kegyelem tanításában, hogy nem kell gyűlölnöm a lelkiismeretem, nem kell lecsitítanom a lelkiismeretemet, nem kell ellenkeznem vele, hanem lehet jó lelkiismeretem. Miért? Zsid 9:14 Krisztus vére miatt lehet jó lelkiismeretem. Ez azt jelenti, hogy békesség lehet a szívemben.

Arról beszélek, hogy könnyű úgy élni, hogy próbálok távolságot tartani mindenkitől. Mindegy, hogyan csinálom. Van, aki vidámsággal tart távolságot. Mindig vidám és vicces, de sosem tudod, mi van odabenn. Van, aki mindig dühös, és úgy tart távolságot. „Velem ez nem történhet meg!” Isten viszont azt mondja: „Van jobb válaszom. Az, hogy a szíved meg legyen alapozva a bevégzett munkában, az Én kegyelmemben.”

Kegyelmi gondolkodás legyen. Nekem ezért kell sokat hallgatnom az üzenetet, az Igét. Mert a szívem könnyen visszatér a törvénykezéshez. A megoldásom arra, hogy megmentsem magam a problémáktól, az, hogy ítélkezem. „Ha jobb férj lennél…! Ha jobb apa lennél… Ha jobb feleség lennél…! Hát, ha…! Ha jobb munkaerő lettél volna, nem rúgtak volna ki. Nézz meg engem!” Könnyen gondolkodom így a szívemben. Szükségem van, hogy halljam a kegyelmet, és felépüljön a szívem benne. Mert aztán kezdek így bánni a gyerekeimmel, a házastársammal, a barátaimmal. Isten ments! Isten nem erre hívott el minket.

Szóval Jézus azt mondja: ne menj a közvéleménnyel. Ne úgy gondolkodj! Hanem Kol 3:16 legyen telve a szíved az Igével. Aztán azt mondja: Kegyelemmel a szívetekben énekeljetek. Kol 4:6 a kommunikációd legyen kegyelmes. Erre vágyom igazából. Ezért tartom én olyan fontosnak a bibliaiskolát. Jó rendszeres alap a kegyelmi gondolkodásban.

Végül, Jézus azt mondja a 3. és 5. versben: Ha meg nem tértek… Mi a felelősségünk? „Rendben, Jézus elmondtad, hogy nincs biztonságos távolság. Nem úgy működik, hogy ha elég távol tartom magam mindenkitől, akkor nem leszek bajban. Köszönöm, elrontottad a napomat. Aztán elmondtad nekem, hogy ne gondolkodjak róla úgy, ahogy mindenki más, kigúnyolva, kinevetve, lenézve, hanem gondolkodjak a kegyelemben.” Aztán azt mondja: van felelősséged.

„Ha ti meg nem tértek, ha tinektek nincs megbánásotok…” Mi ez? Azt mondja: Járj Istennel! A felelősséged nem az, hogy megmondd, kinek volt a hibája. A felelősséged nem az, hogy okosan megmagyarázd: Ez azért történt, mert… Olyan könnyű ez! „Azok a balgatag afrikaiak! Az ő bajuk, hogy ebolájuk van.” Olyan könnyű így gondolkodni, ezt mondani! Olyan könnyű így nézni a dolgokat!

Isten azonban nem ezt, hanem azt mondja nekünk: a szívemben legyen alázat, és járjak Ővele, vegyem komolyan az Ővele járást. Mert ez az igazi válasz. Akkor, ha valakinek problémája van, nem kell elmenekülnöm előle. Ami nagyszerű. És mennyivel jobb, ha a házastársa így tud gondolkodni! Ezt tudja mondani: Igen, én rendben vagyok ezen a helyen.

Mit is mondok? Az ember elolvassa ezt a néhány verset, Luk 13:1-5, akkor azt mondaná: „Hoppá! Ha ez igaz, akkor aggódnom kell. Akkor félnem kell. Akkor el kell bújnom.” Nem, nem! Jézus éppen az ellenkezőjét mondja. Nem azt mondja, hogy aggódj – Fil 4:6 –, hanem azt mondja: élj Isten békességében, a Szellemmel betöltve örömmel és élettel.

Igen, látom a világot. Mégsem kell megpróbálni homokba – betonba – dugni a fejem. Hanem azt tudom mondani: látom a világot, nem ez az én világom, de tudom, hogy itt élek. Ami itt történik, nem tehetek úgy, mintha nem érintene engem. Nem vagyok távol tőle, de nem fogok aggodalomban élni, hanem imádkozom. Nem élek félelemben. Olyan könnyű lenne, nem? Ez az üzenet folyton: élj az egyik pánikról a következő pánikra. Nem az, hogy élj napról napra, hanem: élj pánikról pánikra. Azt mondja 1Tim1:7-ben: nem félelem szellemét kaptuk, hanem járjunk a Szellemben.

Járjunk a Szellemben! – itt erről beszél Jézus. Nem arról, hogy határoljam el magam. Luk 18:11 „Köszönöm, Istenem, hogy én nem vagyok olyan, mint más emberek, ragadozók, aljasok, gazemberek… Köszönöm Uram, hogy én jobb vagyok.” Miről szól ez? Elválasztom magam, és akkor a gyáva kis szívem nagyobb biztonságban érzi magát.

Mit szólsz a másikhoz? Isten adott nekem egy nagy küldetést, egy megbízatást, és azt mondja: Azt akarom, hogy szolgáld őt. Viszont ha a szívemben távolságokat tartok, ha félelemben és aggodalomban élem az életem, akkor hogyan szolgálhatnék valakit? Akkor lehet, hogy odamegyek hozzá egy traktátussal: „Jézus szeret téged. Térj meg! Különben mész a pokolba.” Igazából mi a baj ezzel?

Ha ennyi a kapacitásod – halleluja, örülök, ha megcsinálod! –, de igazából mit szólsz ehhez: „Ki vagy? Miért ne akarnád Jézust? Beszélgessünk! Hadd halljam, mi van veled. Nem félek a vádjaidtól, a kérdéseidtől, a sebeidtől, de érdekel, hogy ki vagy. Mert hátha tudok neked segíteni, hogy megtaláld Krisztust.” Ha menekülök, ha távolságot akarok tartani, akkor ezt nem tudom megcsinálni. Akkor nem tudom megmosni a lábát. Akkor nem tudok segíteni neki, mert nem tudok közel lenni hozzá.

Tudjuk, a filmipar egyik legismertebb színésze, egy komikus nemrég megölte magát. Ez fájdalmas hír volt. Vidám, szerethető, szeretetre méltó embernek ismertük. Arra gondoltam, hogy egy értelemben ez az ember volt a világ nevető, kedves arca. Vicces fickó, aki nagyon egyértelműen nem volt keresztény. Soha nem érdekelte, de ő volt a vidámság arca, és súlyos depressziója volt. Megölte magát.

Miről szól ez nekem? Ha megnézzük ezeket a gondolatokat, amiket Jézus mondott, gondolj ebbe bele, hogy ez nincs távol tőlünk. Ez valahol az USA nyugati partján történt. „Az messze van tőlem.” Nem, nincs messze tőled. Az utca másik oldalán lakhat valaki, aki ugyanezen gondolkodik. Könnyű úgy gondolkodni, ahogy a világ: „Ó, hát milyen szomorú! De nincs igazán probléma.” Tényleg? Nincs probléma? Itt egy ember, aki sikeres, gazdag, népszerű, közkedvelt, bármi az övé lehet, és mi lett a vége? Szerintem van probléma.

Még egy dolog. Ez rólam szól. Isten hozzám szól, amikor látom ezt. Amikor látom, hogy népek ölik egymást. „Mennyire jó, hogy nem itt történik!” Persze, én is örülök, hogy nem itt történik. Nyilván, örülök ennek, de ez az én szívemről szól. Az én szívemről, az én szolgálatomról szól, az én járásomról szól Istennel.

Tudom, hogy egy értelemben ez terhet tesz ránk, de éljünk a valóságban. Figyelj arra, amit mondok: Éljünk Isten valóságában! Nézzük Ővele ezt a romlott világot! Nézzük Ővele az elveszett emberek! Nézzük Ővele a reménytelenséget és a fájdalmat, és lássunk Ővele, és aztán cselekedjünk Ővele együtt. Ámen.

Mennyei Atyánk! Kérünk Téged, vigyázz a szívünkre. Kérünk Urunk, hadd ne éljünk a közvélemény szerint, hadd ne járjunk a gyáva szívünk menekülni vágyása szerint, hadd ne menjünk zsákutcákba, hanem hadd járjunk Veled a nagy küldetésben, a nagy elhívásban, amit Te adtál nekünk.

Istenünk, köszönjük Neked, hogy missziós gyülekezet lehetünk, léleknyerő gyülekezet lehetünk, hogy valóban tanulhatjuk kreatívan csomagolni és kivinni az üzenetedet. Kérünk Téged, hogy tanítsd a szívünket nem rettegni, nem elbújni, nem aggódni, hanem elfogadni, szembenézni, bánni, válaszolni, szeretni. Köszönjük Urunk!

Ha még nem ismered Jézust, akkor nem látod a teljes képet. Hívlak téged Jézushoz. A szívedben fordulj Hozzá, hozz egy döntést, bízd Jézusra az életed. Mondd azt most Őneki a szívedben: „Istenem, kérlek Téged, ments meg engem. Adj nekem új életet. Szabadíts meg a bűneimtől. Új kezdetet, új életet akarok. Nagyobb életre vágyom, olyan életre, amit Te adhatsz nekem. Jézus, ments meg engem! Bízom Benned, hiszek Benned. Adj nekem új kezdetet, gyere az életembe, legyél az én Megváltóm!”

Ha életedben először imádkoztál így, akkor küldj nekünk egy e-mailt (iroda@nullbibliaszol.hu), hadd örüljünk veled.

Kategória: Egyéb