Izgalmas tanítványság (KETA, ABT)

2015 február 2. hétfő  17:30

Azon gondolkodtam, hogy általában kik tanítanak itt az ABT órán videóról? P. Stevens, p. Schaller, p. Scibelli… Annyira örülök, hogy nem élek hasonlítgatásban! Mert akkor nem mernék mondani semmit sem. 🙂

Jó itt látni benneteket. Nagyon hálás vagyok, hogy hűségesek vagytok ehhez az órához. Annyira nagy kiváltság Isten olyan embereitől tanulni, akiket ismerünk, és tudjuk, hogy milyen hűségesen jártak Istennel. A legtöbbjük még ma is teszi ezt. Bátorítalak benneteket, hogy maradjatok meg ebben!

Dicsőség Jézusnak!

P. Stevens azt mondta: Az egyetlen valós bukás Isten királyságában az, amikor feladjuk. Az az egyetlen igazi bukás. Igaza volt! Ha az összes történetre gondolunk Zsid 11-ben, nagy részük nem volt kitűnő példa a hűségre, Istennel való nagyszerű járásra. Gondolhatunk Sámsonra, ő igazából nem volt nagy példa sok mindenre. Nem tudnánk egy dolgot sem mondani arra, amiben szeretnénk követni, de hűséges maradt élete utolsó napjáig. Azt mondta: Uram, még ez egyszer adj erőt!; és Isten használta őt.

Jákób sem volt nagyszerű. Ámulatba ejtő Isten terve, ahogy használta őt. Elképesztő, hogy Isten képes volt használni őt. Olyan ember volt, akinek valószínűleg soha nem akarnál pénzt kölcsönadni. Az a fajta ember, akivel soha nem akarnál üzletet kötni, mert tudod, hogy a végén rosszul jönnél ki belőle. Biztos, hogy nem sül el jól! Viszont megtörténhet. Vannak ilyen emberek a gyülekezetben is, akikkel nem szabad üzletelni. Tudod, mit? Isten képes használni őket, képes célt adni nekik az Ő akaratában. Isten igazán tudja használni az életüket.

Legyetek hűségesek, ne adjátok fel! Ez egy érdekes gondolat. Amikor a feladásra gondolunk, akkor ez olyasvalami: Futok, és egyszer csak leülök. Valójában a feladás sokféle úton-módon megmutatkozhat. Olyan sokféleképpen tudunk feladni dolgokat, sokféleképpen tudunk lesodródni az útról, de csak egyféleképpen tudunk megmaradni az úton. Nincs más mód arra, hogy azt tedd. Minden más út pedig levezet az útról. Ezt azért mondom, mert van egy buta mondás arról, hogy minden út a hegycsúcsra vezet. Bárki is mondta ezt, biztos nem próbálta ki. Mert ha ezt kipróbálta volna, belehal, és ezért nem mondta volna. 🙂 Ez csak egy ostoba gondolat, és nem igaz!

Ugyanez igaz a kereszténységre is. Egyetlenegy út van neked és nekem, Isten akarata. Ez az egyetlen út számukra. Ez nem annyira szeretett üzenet. Viszont annyira fontos, hogy emlékezzünk erre, mennyire különleges dolog az, amiben benne vagyunk! Ez nem akármilyen járás, hanem Isten akaratát követjük.

Vannak, akik azt mondják: Hűségesnek lenni éveken keresztül, az nagyon unalmas. Én viszont azt mondom, hogy ez annyira unalmas, mint minden nap ugyanazon az úton menni haza. Unalmas mindig ugyanazon az úton hazamenni? Nem gondolom. Fáradt vagyok, haza akarok jutni, szeretném látni a feleségemet és a fiamat. Ez nem unalmas! Tizenhét év után még mindig szeretek ugyanazon az úton hazamenni. Igazából nem számít, a lényeg az, hogy hova fogok menni.

Ugyanennyire unalmas a kereszténység. Megyek, és Krisztussal fogok találkozni! 1Ján 3:1-2 Őt fogom látni. Ez unalmas, hogy Vele találkozzunk? Azt gondolom, hogy nem, mert ez az az út, ami hazavezet. „Annyira unalmas! Inkább most elfordulok balra!” Nagyszerű, de nem fogsz hazajutni. Persze, találd meg a számodra izgalmas dolgokat arra, de attól még nem fogsz hazajutni.

A kereszténység éppen annyira unalmas, mint megtartani az egyensúlyodat valaminek a szegélyén, hogy ne ess le. Unalmas? „Ó, hát csak itt egyensúlyozgatok. Annyira unalmas!” Persze, választhatod az izgalmakat. Melletted a szakadék. Hajrá!

Annyira buta dolog azt mondani, hogy unalmas Krisztust követni! Mert annyira elképesztő rajtamaradni ezen az úton annyi év után is! Éppen annyira unalmas – ha szülő vagy, akkor ezt fogod érteni –, mint amikor van egy gyermeked, és egész életeden keresztül szereted őt. A szülőktől általában nem azt hallod: „Meguntalak. Úgyhogy elcseréllek a szomszéd gyerekével.” Az emberek általában nem tesznek ilyet. Ha mégis, akkor valószínűleg „le kéne lőni” őket. Mert veszélyes őrültek volnának!

A kérdés az, hogy ez unalmas-e. Mit választasz? A szakadékot vagy a szegélyt? Az a szempontod, hogy a szegély túlságosan keskeny? Emiatt a szakadékot fogod választani? Micsoda őrület lenne! Miért veszítenél el mindent a semmiért?

A kereszténységet úgy is nevezhetnénk, hogy tanítványság. A tanítványság valójában nagyon izgalmas. Éppen annyira izgalmas, mint egy nagyon keskeny hídon menni egy hatalmas szakadék felett. Ennyire izgalmas. Mert Krisztus felé haladunk. Nagyon sokféleképpen le tudnánk térni, de csak egy út az, ami Őhozzá vezet.

2Kor 11:2-3 Mert az Isten szerinti féltő szeretettel féltelek titeket, hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplőtlen szüzet állítsalak benneteket Krisztus elé. Félek azonban, hogy amint a kígyó ravaszságával megcsalta Évát, úgy a ti gondolataitok is eltávolodnak a Krisztus iránti tisztaságtól és őszinteségtől.

Valójában erről beszélünk. Van egy ilyen egyszerűség Krisztusban. Döntéseink vannak ezzel kapcsolatosan. Nagyon sokféleképpen el tud bonyolódni, de csak egyféleképpen lehetünk egyszerűek, és ez pedig az, hogy Szellemben járunk.

Érdekes, hogy sok ember nem fogadja el Isten Igéjét, mert meg vannak sérülve. Van valami problémájuk. Valahogyan kihasználták, valahogyan elutasították őket, vagy valamilyen másik módon megsérültek, és ezért, amikor hallanak a bizalomról vagy a tekintélyről vagy a szeretetről, akkor egyszerűen nem tudják elfogadni. Valójában erre lettünk elhívva: egyszerűség.

Itt mondja: a ti gondolataitok is eltávolodnak a Krisztus iránti tisztaságtól és őszinteségtől. Ez nagyon ijesztő lehetőség. Az megelőző istentiszteleteken (2015.02.01. de. és du.) beszéltünk erről. Hogyan haladok Isten útján valójában? Ilyeneket mondunk: hit által. Ez nagyszerű, de mit jelent. Ez tényleg nagyon egyszerű.

Péld 3:5 Bízz az ÚRban teljes szívedből, és ne a magad értelmére támaszkodj!

Milyen egyszerű! Milyen nagy kihívás! Amikor azt gondolom, hogy az életem ebbe az irányba kell, hogy menjen, és Isten azt mondja, hogy nem, akkor mit csinálok? Ez az egyszerűség útja, hogy bízom Őbenne, és nem az én értelmemben. Ahogy halad az idő, több és több különböző tanárral fogsz találkozni, különböző prédikátoroktól fogsz hallani, különféle könyveket fogsz olvasni, különböző elképzeléseid lesznek, és döntést kell hoznod: Maradok egyszerű, vagy megyek a másik irányba?

Előző istentiszteleteken (2015.02.01. de. és du.) beszéltünk erről: ismerned kell azt a hangot, a kegyelem hangját! Ez annyira kulcsfontosságú a hívő életünkben! Mert sok más hangot is fogunk hallani. P. Jukkával ma a rádióban is beszéltünk erről, hogy a Galáciai levélben Pál nagyon erős kifejezéseket használ. Olyanokat: mint rabszolga és szabad, teljesen törvény alatt vagy semmi törvény. Ez a két választásod van. Ezek nagyon erős kifejezések. Azt mondja: hamis evangélium vagy igaz evangélium.

Ahogy végigolvasod a Galáciai levelet, az egész így néz ki: Ébresztő! Erről szól az egész könyv. „Ne aludd át!” Úgy tűnik, hogy a galáciabeliek nem vették észre, hogy mennyire komoly a dolog. Bejöttek ezek a tanítók, tanították őket, azt mondták: „Körül kell metélkedni. Olyannak kell lenni, mint a zsidók. Egy kicsit.” A galáciabeliek azt felelték: „Hát, jó! Nem olyan veszélyes az. Megcsinálom.” Aztán jött a következő, a szombatnap. Aztán az újhold, aztán ez, meg az, meg amaz… Mi történt? Az, amit Pál itt leír:

2Kor 11:4 Mert ha valaki jön, és más Jézust hirdet, akit nem hirdettünk, vagy más lelket kapnátok, amelyet nem kaptatok, vagy más evangéliumot, nem azt, amelyet befogadtatok, igencsak eltűrnétek.

Ez őrület! Miét tennék ezt? Miért hallgatnának erre? A válasz az, hogy nagyon valószínű, hogy nem tudják, nincs felismerésük rá, nem ismerik fel, hogy ez a rossz tanítás, ez a rossz tan. Alattomosság van benne. Úgy néz ki, mintha apró dolog lenne. „Ez lényegtelen. Csak vedd fel ezt a kis terhet. Vedd fel ezt az igát.” Pál azt mondja: „Mit csinálsz? Ébredj fel! Ne aludd át! Ismerd fel, hogy ez rossz! Nem kellene követned ezt.”

János is beszél erről, figyelmeztet. 3Ján 1:11-ben azt mondja: „Ne fogadjátok be! Ne legyen ezzel közösségetek. Ne adj ennek helyet, ha valami mást tanít. Ne adj neki helyet az életedben. Hanem ismerd a kegyelem hangját.”

Mit jelent tanítványnak lenni?

Ján 21:18 Bizony, bizony mondom neked, amikor ifjabb voltál, felövezted magadat, és oda mentél, ahova akartál, amikor pedig megöregszel, kinyújtod a kezedet, és más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod.

Ez arról beszél, hogy mi fog történni Péterrel később az életében. Valójában ez nagyon csodálatos számunkra is. Mert ez nagyon hasonlít arra, ahogy a Szent Szellem vezet bennünket. Mondhatnám félelemmel telve: „Ó, jaj, Istenem! Hova viszel engem?” Azt feleli: „Rendben. Gyere!” Talán olyan helyre visz engem, ahova nem akarok menni, az alázat helyére. „Nem akarok alázatos lenni.” Vagy a szolgálat helyére visz engem. „Inkább szolgáljanak nekem, ha lehet választani.” Isten elvisz engem arra a helyre. Lehet, nem dicsőséges hely, de a tanítvány valójában ez. Így maradunk meg az úton, hogy Őt követjük, és hűségesek maradunk a bevégzett munkához.

1) Ez nagyon fontos számunkra. A tanítvány olyasvalaki, aki magára veszi a bevégzett munkát. Azt mondja: ez az én életem. Ezt is bővebben kifejtettük az előző istentiszteleteken. A Galáciai levélben ezt látjuk, hogy azok az emberek létre akartak hozni egy keresztény formát. Gyors volt, könnyen érthető és láthatóan hatásos. Ez az ő sajátos kereszténységük volt. Csekély igazítás, és: Na, most már jófajta keresztény vagy, mert úgy nézel ki, mint én. Majdnem. 🙂 Gyors, könnyen érthető, és látható eredménye van.

Hatalmas hazugság! Mert a probléma az, hogy soha nem hatolt mélyre az életükben. Ez azonban nem érdekelte őket, mert igazából csak az érdekelte őket, hogy jól nézzenek ki a dolgok. Erről írja Gal 6:12-ben, hogy látszat. Ez az egyik módja annak, ahogy le lehet térni az útról. Ennek az embernek van egy problémája, mert ez nem túl mély. Az kereszténység lényege éppen az, hogy mélyre hat. A kereszténység új szívről szól. A kereszténység annyira lehet mély, amennyire te az vagy.  Annyira lesz mély számodra a kereszténység, amennyire mélyre tudod vinni az életedben. Ez az egyik probléma.

A másik probléma – ez az előző esti üzenetből:

Gal 5:13 Mert ti, testvéreim, szabadságra hívattatok; csakhogy a szabadság ne legyen ürügy a testnek, sőt szeretettel szolgáljatok egymásnak.

Ez a szabadosság. Ez túl sok. Nincs benne szentség. Nincs benne igazság. Ebben sincs mélység. Nincs valósága. Nincs megváltozott szív. Nincs a szív kicserélődése. Nincs új élet benne. Ez veszély mindnyájunk számára. Pál azt mondja: „Hé, galáciaiak! Ezeket fel kellett volna ismernetek. Mert az életetek megváltozott.”

Ezt mondta a korinthusiaknak: Elfordultatok Krisztus egyszerűségétől, és bonyolultakká váltatok. Felismertétek, hogy az evangélium egyszerű, és Krisztus valójában nagyon egyszerű életet élt. Most nem a körülményeiről és a környezetéről beszélek, hanem a szívéről. Nagyon egyszerűen követte az Atyát. Ezt értjük az alatt, amiről Ján 21:18-ban olvastunk, hogy nem a magam akaratát keresem.

Ján 5:30 Én semmit sem tehetek magamtól; amint hallok, úgy ítélek, és az én ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak az akaratát, aki elküldött engem.

Kinek az akaratában járt? Kinek az akaratát kereste? Ez a mi példánk. Jézusnak be kellett végezni a munkát, nekünk nem kell. Csak magunkra kell venni, ezt kell mondanunk: ebben a bevégzett munkában fogok járni, és nem fogok kilépni belőle. Csak egy út van, hűségesnek maradni Vele. Jézus itt azt mondja, és ez nagyszerű lecke számunkra: Amint hallok, úgy ítélek.

Csak nézz körül, nézz a testvéreidre! Milyen nehéz volna megítélni mindenkit? Nem annyira! Sőt, nagyon könnyű. Egyszerűen meg tudnánk tenni. Annyira könnyű megítélni egymást! Úgyhogy azt mondja Pál 1Kor 4:3-5-ben: „Nem ítélem meg magamat. Nem érdekel, ha te megítélsz engem, és egyébként sem hiszem, hogy meg kéne ítélned bárkit is idő előtt. Mert Jézus eljön, és Ő fog ítélni.”

A gyakorlatban ez jelenti azt, hogy magadra venni és járni a bevégzett munkában. „Én nem ítélek embereket, én imádkozom értük.” A te döntésed, hogyan gondolkodsz más emberek felől, de ne ítéld meg őket. Mert őket is használja Isten a te életedben, és csak bízz Istenben jobban, mint a saját értelmedben.

Ez az, amikor jársz az Atya akaratában. Ez a tanítvány. Kinyújtom a karomat, és Isten megfogja, és vezet engem, amiben természetileg nem akarnék járni. Ez az én elhívásom. Ez kihívás valóban minden nap, amikor a Szellemben, az új életben való járásról beszélünk, amikor versekkel dobálózunk, mint Gal 2:19-20. Nagyon jól ismerjük ezeket, de járni benne, az halál. „Nem akarok arra járni, mert akkor Ő vezet engem. Igazából nem érdekel.”

Találok azonban valamit a másik oldalon:

Ján 4:34 … Az én eledelem az, hogy annak akaratát tegyem, aki elküldött engem, és az ő munkáját elvégezzem.

Ez az én eledelem. Nagy megelégedés van abban, ha elvégezzük Isten akaratát. Ez tényleg rendkívüli, de igaz. Ahogy jársz az Ő akaratában, újfajta megelégedettséget fogsz találni. Isten meg fog áldani téged ebben. Bátorítalak, hogy ne sodródj le az útról, mert Isten tartogat valamit a számodra, ami különleges: szeretetet, gyengédséget, azt az elképesztő életet. Erről beszélünk valójában.

2) Talán ez a következő pont arról, hogy hogyan legyünk, hogyan ne sodródjunk le az útról.

Ján 15:8 Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és a tanítványaim lesztek.

Sok gyümölcsről beszél. „Sok gyümölcsöt teremtek.” Ezt hogyan csinálod? Így, hogy kinyújtod a kezed, és Isten elvezet valahova, ahova természetileg nem mennél, vagy csak nem áll érdekedben arra menni. Azt mondja Isten: „Gyere Velem! Gyere Velem ide!”

Ma volt az egyik testvérünk temetése. Irén élete sok emberre volt hatással. Szolgált az Ezüst klubban nálunk, és az Üdvhadseregben is volt szolgálata. Utána beszélgettem egy fiatal sráccal, aki egy módon nagyon dühös volt amiatt, hogy ő meghalt. Nagyon érdekes, mert voltak könnyek, de volt mögötte keménység. „Nem fogadom el, hogy ő meghalt!” Mit tudsz tenni? Meghalt.

Ez teszi velünk Isten. Azt mondja: „Gyere Velem! Vezetni foglak olyan módon, amit lehet, hogy most nem akarsz. Most új helyen vagy. Úgyhogy most megkeresel Engem itt? Vagy pedig csak nyavalyogsz afelől, hogy régen milyen jó volt azon a helyen?” Könnyű lenne.

Emlékszem, ahogy a gyülekezetünk megváltozott, amint teltek az évek, és emberek jöttek, emberek elmentek. Sokszor nagyon fájdalmas volt, amikor elmentek, mert szerettük azokat az embereket, fontosak nekünk, barátok, egymásért imádkoztunk, együtt szolgáltunk, és egyszer csak elmentek. Ez fájdalmas, és a gyülekezet változott.

Amikor emberek jönnek, akkor a gyülekezet változik. Amint bejöttél a gyülekezetbe, a gyülekezet megváltozott örökre. Már sosem lesz olyan, mint régen. Mert itt vagy. Ez mindenkire igaz. Isten azt mondja: „Akkor mit fogsz most tenni? Nyavalyogni fogsz? Morogni fogsz? Vágyakozol a régi idők után? Vagy pedig keresel és megtalálsz Engem itt?” Ez valójában a hűség.

Ez a gyümölcs gyökere. Így tudsz gyümölcsöt teremni. Meg kell gyökerezni. Ha elég mélyre jutok, hogy elérjem Krisztust, ha a gyökereimmel elég mélyre érek, akkor gyümölcsöt fogok teremni abban az új helyzetben. „És ha nem jutok elég mélyre?…” Ezért beszélt Jézus ebben a fejezetben arról, hogy megmaradni Őbenne, megtalálni a lehetőséget, használni az időt, mert ez új lehetőség.

Látjuk, felismerjük, hogy támadás van a gyülekezet ellen, vannak fizikai betegségek. Látjuk ezt, nem újdonság számunkra. Október-novembertől nagyon sok ember lebetegedett. Nem csak influenzajárvány tombolt, az az egyszerűbb, hanem igazából a többi dolog a jelentős. Az egyik kislány már háromszor járt kórházban. Sokan, gyerekek és felnőttek egyaránt tényleg komoly betegségekkel néztek szembe. Nem csupán influenza volt.

Mit csinálunk? „Megvan! Szaladjunk el azt sikoltozva: Valami elromlott!” Vagy megkeressük Istent ebben az időben. Elég mélyre érünk-e, hogy megtaláljuk Őt? Rendben, ez új helyzet, kihívás, de meg fog ez állítani minket? P. Stevens lendület-tesztnek hívta. Ahogy futsz, igyekszik majd megállítani valami. Ha illusztrálni kéne: Fuss neki a falnak teljes sebességgel. Gipszkarton. A falon ottmaradna a sziluett, ahol átjutottál rajta. Ez az elgondolás. Isten megengedi bejönni ezt. Úgyhogy mit tudunk tenni? Megmaradunk-e Krisztusban ebben a helyzetben? Ha igen, akkor gyümölcsöt termünk.

Az első az, hogy felvenni a bevégzett munkát, és engedni Istent, hogy vezessen minket. A második: sok gyümölcsöt teremni az által, hogy megmaradunk Őbenne. És:

3) Ján 13:35 Arról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.

Egymást szeretni, ez a tanítványság. Már megnézted a testvéreidet magad körül. Biztos vagyok abban, hogy van legalább egy, akit nem olyan könnyű szeretni. Remélem, hogy az nem én vagyok. 🙂 Ám ha én vagyok is az, ez a tanítványság. Miért? Mert ez a bevégzett munka, hogy mind azonos talajon állunk. Mindannyian el vagyunk fogadva Krisztusban, és mi hívők mindörökké együtt leszünk a mennyországban.

Van egy jó hírem ezzel kapcsolatban, nem fogjuk megbánni! Nem fogjuk azt mondani, amikor valakivel találkozunk a mennyben, és meglepődünk, hogy ő is ott van: „Tyűha, te is itt vagy? Bárcsak valamelyikünk a másik helyre ment volna!” Ez nem fog megtörténni. Kulcsfontosságú dolog a tanítványságunkban: szeretni egyszerűségben, buzgón.

A következőre gondoltam. Gabi koncertje január 25-én volt, és most, február 2-án azt mondanám: Gyertek Gabi koncertjére! Ha így lenne, valószínűleg elég furcsán néznétek rám. 🙂 Ez a gondolatom erről: ha nem mentél el, akkor mostmár lekéstél róla, mostmár nem tudsz elmenni arra a koncertre.

Ugyanígy, itt a kezemben ötszáz szum, régi üzbég pénz. Ma már nem lehetsz 1999-ben misszionárius Üzbegisztánban. Az tizenhat éve elmúlt. Miért mondom ezt? Mert ma van lehetőséged, hogy szeresd azt az embert, a testvéredet. Ma megvan a lehetőséged, hogy szeresd őt. Valójában ezt jelenti megragadni a lehetőséget ma, és járni a tanítványságban.

1Pét 1:22 … tisztítsátok meg életeteket képmutatás nélküli testvéri szeretetre a Szellem által, és egymást tiszta szívből, kitartóan szeressétek,

Ma mondhatom ezt: következő szerdán imanapunk van, szeressük egymást imában. Ennek van értelme, ez hasznos. Tegyük! Ne nyavalyogjunk a tegnap miatt, hogy minek hogyan kellett volna történnie. Tanuljunk belőle, nyilván, ha elrontottuk, de ne éljünk megbánásban, ostobaságban. Hanem ehelyett használd az időt arra, hogy szeresd a testvéreket.

Ezzel szeretném befejezni:

4) Ján 8:31-32 Azt mondta azért Jézus a benne hívő zsidóknak: Ha megmaradtok az én beszédemben, bizonnyal az én tanítványaim vagytok,  és megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket.

Folytatni az Igében – ennek két oldala van. Az egyik oldala arról szól, hogy megtartom az Igét az életemben. Ez kihívás, mert rengeteg információ akar betörni, és el akarja venni az Ige helyét.

Egyszer csináltak tesztet arról, hogy mi történik, amikor lát valaki egy rendkívüli esetet: baleset, bűneset… Leültették az embert, megmutattak neki egy videót, utána adtak egy leírást az esetről, de hozzáadtak részleteket ahhoz, ami valójában látható volt a bejátszásban. Aztán később megkérdezték, hogy mi történt. Tudod, mit tapasztaltak? Az emberek nem annak hittek, amit a saját két szemükkel láttak, hanem hozzáadták, amit a papíron olvastak. A leírás hozzáadott az emlékezetükhöz azáltal, hogy elolvasták.

Ezt akarja tenni az Ellenség is. Isten tanít téged, beszél hozzád, és azt mondja: „Járj Velem! Légy hűséges ebben.” Jön az Ellenség és azt mondja: „Hozzászólhatnék ehhez? Csak figyelj rám egy pillanatra! Ez nem fog bántani téged.” Szeretné az Igét megváltoztatni a szívünkben. Ezért van szükséged a Bibliára, ezért van szükség a bibliaiskolára, mert az Ige gazdagsága itt van meg. Tanulnom kell, olvasnom kell, el kell fogadnom, máskülönben hogyan lennék képes az Igét a szívemben tartani?!

A másik oldala ennek az, hogy engedelmeskedem az Ő beszédeinek. Ján 8:32 megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket. Ha engedelmes vagy Jézus beszédeinek, akkor megismered az igazságot. Nem akkor fogod ismerni az igazságot, ha le tudod írni egy papírra, hanem akkor, ha éled, ha jársz benne. És akkor leszel szabad. Valójában csak ennyire unalmas a tanítványság, annyira unalmas, mint a szabadság.

Azt gondolom, a rabszolgaság unalmas. Ugyanabban a bányában, vagy ugyanazon a gyapotmezőn dolgozni egész életedben, az unalmas. Jézussal járni szabadságban szolgálva, az nagyszerű. Légy hűséges a tanítványságodban! Nagyon sok jutalma van a hűségnek. Sokszor mondtuk már, hogy ezeket a jutalmakat nem rövid távon fogod meglátni. Mert a hűséghez vannak kapcsolva.

Ámen.

Kategória: Egyéb