Isten mély munkája & A jóság mire jó? (Húsvét II.)

2016 március 23. szerda  18:30

P. Lajos

Üdvözlet Peruból!

Kol 4:9 Vele van Onézimosz, a hű és szeretett testvér, aki közületek való. Ők mindent elmondanak az itteni dolgokról.

Annyira szeretném elmondani, hogy mik történnek Peruban, és annyira szeretnék meghallgatni mindent, ami itt történik! Szeretnék elmenni minden beszélgetésre, minden evangelizációra, minden missziós útra, szeretnék meglátogatni minden családot, de az a helyzet, hogy Istennek a munkája annyival nagyobb! Még ha mindenkit meg is tudnék látogatni, akit szeretnék, és még ha mindenhova el is tudnék menni, ahova szeretnék, még akkor sem érteném meg Istennek ezt a bámulatos munkáját, Istennek ezt a szívekben rejlő mély és természetfeletti munkáját.

Pál Rómában börtönben írja ezt a levelet. A természeti szem számára nem történt semmi különleges. Ott ül a rabbi a börtönben két éve, jönnek-mennek a vendégei, ír néhány levelet, nincs túl sok esemény. Nagy missziós útjai nincsenek, nagy tömegű megtérések sincsenek, mint Billy Graham összejövetelein. A természeti szem számára nincsenek nagy dolgok, de ha megnézed Isten természetfeletti mély munkáját a szívekben!

Fil 1:12 „Én azért vagyok itt, hogy az evangéliumnak előmenetele legyen.” – mondja Pál. „Tényleg? Hogyan?” Logikailag nem tudjuk elmagyarázni, ez természetfeletti. Fil 4:22-ben üdvözletét küldi a szenteknek, különösképpen azoknak, akik a császár házában laknak. Hogy történt ez? Úgy, hogy a római katonák hozzá voltak láncolva Pálhoz, és ők látták a keresztény szeretetet, a keresztény kommunikációt, hallották Pált imádkozni, hallották az imádatot, hallották, ahogy diktálja az Isten által ihletett Igéket – Efézus, Filippi, Filemon, Kolossé levél –, Isten Igéjét ott ihlette Isten Szent Szelleme.

Mik azok a dolgok, amik ott történnek? Nagyon nagy dolgok, mély dolgok történtek ott, a Bibliát írta Pál. Gyülekezetek térnek meg. A császár testőrsége, a 1.sz-i titkosszolgálat, azok térnek meg. Onézimosznak, aki viszi a levelet, az élete átformálódik. Elfut, mint egy szolga, és több mint szolgaként tér vissza, úgy, mint egy testvér.

Hatalmas dolgok történnek, Isten mély munkája történik az emberek szívében. Nem tudjuk megmérni, nem tudunk róla listát készíteni, de nagyobb, mint amit az ember szeme fel tud mérni és az esze fel tud fogni. Nagyobb, mint amit mi meg tudunk érteni, és el tudunk gondolni.

Valakinek, aki itt ül a hátsó sorban, Isten a szívében munkálkodik, mély munkát végez. Egy csendes fiatal, lehet, hogy szégyenlős, nem beszél senkivel, és Isten nagyon mély és erőteljes munkát végez az életében. Járjunk hitben, és higgyünk abban, hogy Isten elvégzi azt a munkát, amit elkezdett!

Köszönöm p. Kendének, hogy odajött hozzám, amikor az első bibliaiskolás félévem után azon gondolkoztam, hogy kevesebb órát vegyek fel, és azt mondta: Vedd csak az összes órát, ahogy kell! Köszönöm! Akkor nem értettem, hogy miért mondja ezt, csak azt gondoltam: Biztos igaza van, ő már régebb óta van itt. Igaza volt. Köszönöm a vezetőknek, akik az életüket lefektették értünk, hogy a tant tanítsák nekünk; 1Thessz 2:18, 2Tim 3. Hálás vagyok a gyülekezetnek az imákért, a támogatásért. Ámen.

Csak szóljatok, mi a járatszámotok, és megyek értetek a repülőtérre!

 

P. Kende

P. Scibelli prédikált nemrégiben egy üzenetet, aminek egy része rabul ejtette a szívemet, és erről szeretnék beszélni.

Ján 18. – ez az a fejezet, ahol Jézust elfogják és kihallgatják. Néha mondunk ilyeneket, hogy nincs semmi jó ebben a világban, de ez igazából nem igaz. Igenis van jó ebben a világban. Például van jóság az emberek szívében:

Ján 18:33-38 Pilátus ekkor visszament a helytartóságra, behívta Jézust, és azt kérdezte: Te vagy a zsidók királya? Jézus így válaszolt: Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked ezt rólam? Pilátus azt felelte: Tán zsidó vagyok én? A te néped és a főpapok adtak át téged az én kezembe. Mit cselekedtél? Jézus így válaszolt: Az én országom nem e világból való. Ha e világból való volna az én országom, az én szolgáim vitézkednének, hogy át ne adassam a zsidóknak. Ámde az én országom nem innen való. Ekkor azt mondta neki Pilátus: Tehát valóban király vagy? Jézus azt válaszolta: Te mondod, hogy én király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra. Pilátus azt kérdezte: Mi az igazság? És ahogy ezt mondta, ismét kiment a zsidókhoz, és így szólt hozzájuk: Én nem találok benne semmilyen bűnt.

Pilátus nem volt annyira rossz. Mármint rossz ember volt, de itt Jézussal nem volt annyira megátalkodott, mint pl. a zsidó vezetők. Márk 15:10 ő tudta, hogy az irigység miatt adták át neki Jézust. Ezért próbálta Őt kiszabadítani – szerette volna szabadon engedni. Ez jó, nem? Az jó dolog, hogy szerette volna Jézust szabadon engedni – volt valami jó a szívében. Rossz ember volt, de Jézussal nem bánt annyira rosszul. Ám a kísérletei meghiúsultak.

Ján 19:1 Akkor Pilátus elvitette Jézust, és megostoroztatta.

1) Egyrészt, Pilátus itt jót igyekezett tenni. Ez az első erő amiről beszélünk ma.

Ez azonban nem volt elég. Az ő jósága nem volt elég. Ez nagyon fontos most itt a számunkra, merthogy ez a baj az emberi jósággal ebben a világban. Nem arról van szó, hogy nem létezik jóság, hanem egyszerűen csak nem elég! Jó dolog, hogy van jóság, nyilván: sokkal jobban szeretnék jó szomszédot, mint rosszat, faragatlant. Valójában hálás vagyok a szomszédjaimért, mert jó szomszédok. Voltak rossz szomszédjaink is az évek során. Volt egy, megszállott is. Na, az érdekes volt! Nagyon hálás vagyok viszont a jó szomszédokért.
Ám itt egy kérdés: Amikor igazán számít, akkor a jóság mire elég? Akkor a jóság valóban elég? A válasz az – láthatjuk itt is Pilátussal kapcsolatban, igazából ez bizonyíték –, hogy nem, nem elég. Pilátus valamilyen szinten jó volt Jézushoz, de az nem volt elég. Ez azért van, mert

2) létezik valódi gonosz ebben a világban.

Van a világban gonoszság! A világunk nem semleges. Nyilván vannak problémáink, de mélyebbre nézve látható, hogy van mélység is a probléma mögött – a gonosz ereje jelen van a világunkban. Vannak hívők, akik nem veszik komolyan az imát. (Azt hiszem, mindnyájunk az imaélete hullámzó. Van, hogy már majdhogynem megelégszünk az imaéletünkkel, aztán pedig nem igazán.) Vannak szóval hívők, akik nem veszik komolyan az imát, mert azt nem veszik komolyan, hogy létezik gonosz ebben a világban. Ezért aztán nem is imádkoznak.

Ef 6:12 Mert nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, a sötétség világának urai ellen, a gonoszság lelkei ellen, amelyek az ég magasságában vannak.

Ez nagyon fontos, mert a valódi gonosz előtt, ami ebben a világban van, az emberi jóság nem állhat meg. Egyszerűen nem elég az ereje. Például nézzük meg azt, ami egy napja Brüsszelben történt! Ez az, amire rájött az EU is, hogy az emberi jóság képtelen megállni a gonosz ellen, nem tud mit kezdeni vele. Nem elégséges. Nem számít igazán. Kedves embernek lenni nem elég ahhoz, hogy megállítsuk a gonoszt. Másra van szükség. Vannak, akik azt mondják: „Hát akkor mi is legyünk gonoszak! Ha mi is gonoszak vagyunk, akkor majd tudunk harcolni ellenük. Ez a megoldás!” Ám ha tényleg gonosszá kell válnom azért, hogy a gonosz ellen tudjak harcolni, akkor valójában a gonoszság már legyőzött engem. A válasz erre Róm 12:21 lenne: Ne győzzön le a gonosz, hanem te győzd le a gonoszt jóval!

Létezik másik út azonban, ez a mai üzenet valójában.

Az, hogy kedves ember vagy, nem elég. Ott volt az a sok kedves ember Brüsszelben, akik felrobbantak. Ők mondhatták volna: Node én kedves voltam! Igen, de az nem számít. Mert van gonosz, és nem tudod elrejteni. Persze, tehetsz úgy, mintha nem lenne: Ronald Reagan mondta ezt a Szovjetunióra, hogy „gonosz birodalom”, és mindenki gúnyolta a médiában: „Hogy lehet ilyen szavakat használni, hogy gonosz? Ez olyan régi szó! Olyan ósdi ez a szó! Annyira használaton kívüli! Miért használod ezt a szót, hogy gonosz? Miért keltesz ezzel feszültséget?” Teljesen igaza volt azonban. Igen, az egy gonosz birodalom volt.
Nekünk is igazunk van, amikor azt mondjuk, hogy van gonosz ebben a világban. A te szánalmas kis emberi jóságod soha nem lesz elég ahhoz, hogy azt megállítsa. Ezért van az, hogy az emberek nem szeretik a keresztény üzenetet. Mert rámutatunk, hogy ez a baj az emberiséggel: igen, létezik emberi jóság, de az nem elég.

3) A harmadik jelentős dolog a számunkra, hogy Jézus itt van a képben:

Ján 17:1 Ezeket mondta Jézus, majd föltekintett az égre, és így szólt: Atyám, eljött az óra, dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen téged,

Ő a keresztről beszélt. Azt mondta: „Atyám, Benned bízom a kereszten át. Benned bízom a halálon át. Benned bízom a síron át, a szenvedésen keresztül, Benned bízom a nyomás alatt. Benned bízom, amikor elárulnak. Benned bízom mindenben. Atyám, dicsőítsd meg a Te Fiadat, hogy a Te Fiad is dicsőítsen Téged.” Ez a harmadik. Ez nem emberi jóság, hanem teljesen más.
Jézus állandóan közösségben volt az Atyával.  Amikor Ján 15:4-ben azt mondta: maradjatok meg Énbennem; az olyan: aktívan legyetek ugyanolyan közösségben Velem, mint ahogy Én az Atyával. Mert ez volt az Ő erejének a forrása, ez volt az Ő járása, az Ő egész élete. Ján 5:30 és 6:38-ban: Nem azért vagyok itt, hogy az Én akaratomat tegyem, hanem azért jöttem, hogy az Atyám akaratát cselekedjem. Ez a harmadik erő.

Jézus itt volt, és ment a keresztre a Szent Szellem ereje által. Zsid 9:14-ben azt olvassuk, hogy az örökkévaló Szellem által Önmagát áldozta fel Istennek, ment a keresztre, és elfogadta a halált, és fizetett értünk. Keresztülment mindezen. Ez a Húsvét. Itt a Húsvét. Ez történt akkor, és nyilvánvaló lett, hogy az emberi jóság nem fog megállni a gonoszság ellen. Nem elég.

Mi is próbálunk jók lenni, aztán meglepődünk, amikor nem működik. Látod, amikor megérkezett a gonoszság, akkor Jézus nem rettent meg, nem csuklott össze, hanem ment tovább egészen a keresztig. Ment a halálig, a sírba, és azután feltámadt. Ez a jóság az egyetlen, ami valóban számít, nem pedig az emberi jóság. Isten ereje egy ember életében – ez az egyetlen dolog, ami igazán számít.
Szóval nem azt állítjuk, hogy nincs jó ebben a világban, hanem azt, hogy bármilyen jóság lehet, mégse számít. Mintha egy kártyavár lenne az otthonunk. Nem működik. Mintha pókhálót hordanék ruhaként, vagy olyan, mint a legmagasabb fa alá bújni, villám-viharban. Nem fog segíteni, nem fog megvédeni. Ez a helyzet az emberi jósággal is. Nem fogja megvédeni azt, ami igazán számít. Nem fogja megtartani a helyes irányt, és nem fogja elvégezni a munkát.

Nem mondhatja az emberi jóság ugyanazt, mint amit Jézus mondott a végén, a kereszten Ján 19:30-ban: „Elvégeztetett! Én elvégeztem a munkát, megmentettem az egész emberiséget, fizettem a bűnért, és mostmár szabad utatok van a mennybe. Az ajtó nyitva áll.” Jézus mondhatta ezt a kereszten. Az emberi jóság azonban ezt nem mondhatta soha. Mert nem elég erős.
Sokan megsértődnek Istenre. Azt mondják: „Isten! Nézd, van bennem jóság, ezt miért nem értékeled? Miért nem mondod azt: „Jól van! Szép munka! Ügyes voltál! Derék dolog!”? Ezt miért nem mondod, Istenem?” A válasz erre az, hogy ez azért van, mert az emberi jóság addig kedves, amíg a gonosz meg nem érkezik. Tudod, mit? A kedves emberek is abortálják a gyermekeiket. A kedves emberek cipelik a gyűlöletet a szívükben anélkül, hogy megbocsátanának. A kedves emberek nem fogják Isten akaratát cselekedni. Azért, mert az Ő akarata az, hogy Mát 16:24 vegyük fel a keresztet, és kövessük Őt. „Istenem! Ez annyira nehéz!” „Igen, de ha felveszed a keresztet, akkor tudsz az Én erőmben élni.” Akkor járhatsz úgy, ahogy Jézus járt. Akkor meglesz neked az az öröm, ami Neki megvolt, és lesz olyan közösséged az Atyával, amit Ő is élvezett. Meglehet neked minden, ami Jézusnak megvolt, amikor itt élt.

Ez Isten akarata számunkra, hogy olyan emberekké váljunk, akiket a gonosz nem érinthet, hogy olyan emberek legyünk, akik nem csuklanak össze, amikor jön a gonosz. Amikor nekem jön a gonosz, egyszerűen lepattan rólam. Mert van bennem valami, ami sokkal erősebb. Nagyon erős! Ezt hívjuk a keresztnek, hogy félretesszük a mi jóságunkat és rosszaságunkat, és azt mondjuk: „Istenem, a Te életedet akarom ma! Akarom a Te életedet!”

Amikor eljött az a pont, a Golgota, hogy Jézusnak a keresztre kellett mennie, akkor jöttek rá, hogy az emberi jóság nem elegendő. Gondolták, hogy majdcsak összejön valahogy. Péter meg is ígérte: Én soha nem hagylak el!; de utána Márk 14:50 mindannyian elmenekültek. Az összes tanítvány elfutott. Mindnyájan elfutottak. Miért? Azért, mert az emberi jóság nem tudja megtenni, nem elegendő erő.

Tudod, mit mondhatnánk hívőkként? „Igen, de a Golgota kétezer éve volt. Ez soha nem fog megtörténni velem. Ez nem fog eljönni, én nem leszek ilyen helyzetben. Soha nem lesz olyan kihívásom, mint ami ott volt. Ez nem fog megtörténni.” Igenis megtörténik mindnyájunkkal. Az élet tönkreteszi a kapacitásunkat. Amikor huszonéves vagy, elkezdődik az öregedés a testedben, és már nem tudsz annyira együttműködni mindennel. Onnan kezdve minden már csak lefelé megy. Ilyen az élet, lefelé tart, és a kapacitásunk kezd kimerülni.

Hét év házasság, és mindazok a dolgok, amiken fennakadsz, lefárasztják a kapacitásod arra, hogy türelmes lehess. Emberi jóság… eljön a hetedik év, és kidőlsz. Ez megtörténik. Egyszer csak ránézel a feleségedre, és azt mondod: Ah, az mekkora hiba volt!; vagy a feleség ránéz a férjére, és azt mondja: „Te jó ég! Hát soha nem fog megváltozni!” Ez eljön.

Miért mondom ezt? Azért, mert ilyen az emberi jóság. Elfárad, unott lesz, és megszokottá válik. Ez igenis megtörténik. Eljössz a gyülekezetbe az emberi jóságodban, és belefáradsz, unott és megszokott leszel, ez megtörténik. Viszont itt a kérdés: Megtalálod-e a keresztet? Mert természetileg, ahogy a napok telnek, úgy a remény is csökken. Ahogy egyre idősebb leszel, a türelmed egyre inkább fogy.

A kereszt az a hely, ahol olyan sok minden lelepleződik! Mária azt az ígéretet kapta Luk 2:35-ben: sok szív gondolatai nyilvánvalókká lesznek. Ez fog megtörténni Jézuson keresztül. A keresztnél meg is történt. Kiderült, hogy mi volt valójában azokban a szívekben, amik annyira hangosan kiáltották azt: Én Veled vagyok, Jézus! Olyan nyilvánvalóvá lett! Nem csoda, hogy sokan gyűlölik a keresztet ma is:
Mert hívőként élheted az életed így, hogy nézel a keresztre, nagyra értékeled, és ezzel a szívedben élsz; vagy gondolkodhatsz azon, hogy mi mindent fogsz ott elveszíteni, és simán hátat fordítasz a keresztnek: „Nem! Engem ez így nem érdekel. Ez nem lesz része az életemnek. Igen, Jézus, szeretlek! Igen, járok Veled, de az én feltételeimmel, az én jóságommal, az én erőmmel, az én elmémmel, az én logikámmal, az én terveim alapján, az én vágyaim alapján. Kérlek, Uram, áldd meg ezt!” Lehet ilyen a “járásod Istennel”. Ám az ilyen ember fogja azt mondani évek múlva: „Igen, kipróbáltam a kereszténységet, de nem igazán működött nekem. Unalmas lett, belefáradtam, kiégtem benne. Számomra ez nem működött.” Könnyen lehet, hogy ennek az oka az, hogy hátat fordítottam a keresztnek.
Mert a kereszt nem csak leleplezi, ami a szívemben van, hanem az egy kalapács is, ami összetöri a láncaimat. Felszabadít engem. A kereszt nem csak megmutatja nekem, hogy az emberi jóság ereje nem elég, hanem ajtót nyit nekem Isten erejéhez.

Ez volt a legjobb dolog, ami Péterrel történhetett. Kérdezhetnéd: Miért volt ez jó? Jött a gonosz, Pétert kiütötte. Semmit nem tett ellene, csak kifeküdt. Azt mondta: „Én nem ismerem ezt az Embert. Nem is láttam még!” Ennyi volt számára. Tudta, hogy ennyi volt. Tudta, hogy elbukott. Ám igazából ez volt a legjobb, ami történhetett vele. El kellett jutnia ide, hogy lássa először is, hogy az emberi jóság szét lett zúzva az életében. Pilátussal ez soha nem történt meg, Péterrel azonban megtörtént, és emiatt ő már tudott menni Jézushoz. Elbukott, értéktelen volt és gyenge, és el tudott fogadni Jézustól.

Annyira szeretem ezt, hogy amikor imádkozunk, mint Zsolt 119:18 Uram, nyisd meg a szememet, hogy a munkád csodálatos voltát szemlélhessem; Isten megteszi ezt. Ez az, amit tesz.

Zsolt 146:8-9 Megnyitja az ÚR a vakok szemét, fölegyenesíti az ÚR a meggörnyedteket, szereti az ÚR az igazakat. Megoltalmazza az ÚR a jövevényeket, megtartja az árvát és az özvegyet, de a gonoszok útját meggátolja.

Ez az üzenetünk: Uram, nyisd meg a szemem! Hogyan fog ez megtörténni? Ő azt mondja: „Gyere a kereszthez, és ott megmutatkozik, hogy mi az emberi jóság, hogy az nem elég erős. Hadd adjam neked az Én erőmet, mert arra van szükséged. Erre van szükséged. Utána majd mondhatod Velem: Elvégeztetett! A munka el lett végezve. Szabadságban, örömben és az Atyával való közösségben élek, és ez csodálatos!” Erre van szükségünk.

Erre van szüksége Európának, de nem látják. Gyűlölik ezt az üzenetet, de nincs másik üzenet, ami igazán választ adna a gonoszra. Egyedül a valóságos Jézus!

Ámen.

Kategória: Egyéb