Isten meghívott téged(!) az Ő tervébe (János 6:59-71)

2017 június 11. vasárnap  16:30

Ján 6:59-71 Ezeket mondta, amikor Kapernaumban, a zsinagógában tanított. A tanítványai közül többen, akik ezt hallották, azt mondták: Kemény beszéd ez, ki tudja ezt megérteni? Mivel Jézus magától is tudta, hogy emiatt zúgolódnak tanítványai, azt mondta nekik: Ez megbotránkoztat titeket? Hát ha majd meglátjátok az Emberfiát felmenni oda, ahol korábban volt! A Szellem az, ami megelevenít, a test nem használ semmit; a beszédek, amelyeket mondtam nektek, szellem és élet. De vannak közöttetek némelyek, akik nem hisznek. Mert Jézus kezdettől fogva tudta, hogy kik azok, akik nem hisznek, és ki az, aki elárulja őt. És azt mondta: Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, ha nem adta meg az Atya neki. Ettől fogva sokan visszavonultak a tanítványai közül, és többé nem jártak vele. Jézus meg is kérdezte a tizenkettőt: Vajon ti is el akartok menni? Simon Péter így válaszolt: Uram, kihez mehetnénk? Örök élet beszéde van tenálad, és mi elhittük és megismertük, hogy te vagy az Isten Szentje. Jézus azt felelte: Nemde én választottalak ki titeket, a tizenkettőt? De egy közületek ördög. Ezt pedig Júdás Iskáriótesre értette, Simon fiára, mert ez akarta őt elárulni, noha egy volt a tizenkettő közül.

Ebben a rövid részben Jézus beszél néhány dologról. Az első, amit érinteni szeretnék, az az a bámulatos tény, hogy annak ellenére, hogy Ő volt a testet öltött Isten, Aki szolgált, mégis volt a szolgálatának egy másik eleme. Ott volt a gonosz az Ő jelenlétében, és ez elképesztő számunkra. Ján 6:64 „vannak közöttetek némelyek, akik nem hisznek”. Mert Jézus kezdettől fogva tudta, hogy kik azok, akik nem hisznek, és ki az, aki elárulja Őt. Ján 6:70-71-ben pedig Júdásra célozva azt mondja, hogy ő az ördög.

Ez bámulatos gondolat számunkra, hogy itt és most Isten munkájában jelen van a gyengeség is. Mondhatná valaki: „Ha ez Isten munkája, nem kéne tökéletesnek lennie? Nem kéne teljesen tisztának lennie?” Itt a kérdés: Ha Isten használ téged tényleg, akkor neked nem kéne hibátlannak lenned? Nem kellene, hogy hibátlan apa / anya, testvér, gyerek legyél, mint szolgálatvezető? Elég nehéz számunkra ezt elfogadni. Meg kell értenünk azonban, hogy különbség van.

Hadd használjak egy illusztrációt! A Biblia Isten Igéje hogyan lett odaadva nekünk? Az eredeti görög Újszövetség egy különleges szót használ erre: teopneusztosz; ami azt jelenti, hogy Isten lehelte. 2Tim 3:16-ban olvassuk. Mai szavakkal úgy mondhatnánk, hogy Isten kilehelte. Isten Igéje tökéletes.  Nagyon sok teológia támadja ezt a tényt, ennek ellenére Isten Igéje tökéletes.

Úgyhogy prédikálunk Isten Igéjéből. Akkor az tökéletes? Azt mondanánk, hogy az egy kicsit más történet, mert amikor megosztjuk az Igét, hisszük, hogy az hasznos, de nem hibátlan. Nem tökéletes. Nem teszünk úgy, mintha tökéletesek lennénk, de a prédikátoraink hasznosak. Hasznosak arra, hogy Istennel járhassunk, és kövessük Jézust. Ezért mondta Pál apostol 1Thessz 5:20-ban: A prófétálást ne vessétek meg! Azt, amit épp most csinálunk, amikor megosztjuk Isten Igéjét.

Tegnap a bibliatanulmányon p. Shane a legbámulatosabb üzenetet prédikálta (2017.06.10. Jaj nekem, hiszen Ő szent!), amit valaha hallottam. Annyira bátorított! Annyira segített!

Ne vesd meg! Tökéletes? Találhatunk benne hibát, nem? Követünk el hibákat. Rossz példát használunk, esetleg rossz szavakat, és találhatunk benne hibát. Ezért mondja a Szent Szellem nekünk: Ne vesd meg! Mert könnyű lenne megtenni. Nem tökéletes, de hasznos. A kettő között különbség van, igen, ezt értjük, de hasznos számunkra.

Mit is mondunk? Ahhoz, hogy Isten munkája hibátlan legyen a végrehajtásában, Istennek angyalokat kellett volna küldenie, vagy Magának kellett volna eljönni. Világos azonban az emberi történelemben – Ábrahám, Mózes, Józsué, a próféták, Dávid, a tanítványok, az apostolok –, hogy Isten embereket akar használni.

Zsid 2:16 és Zsid 2:5-ben is azt mondja, hogy a jövőben nem angyalok kapnak tekintélyt, hanem a hívők. Mit jelent ez számunkra? Először is azt jelenti, hogy Isten jobban megbízik bennünk a munkáját illetően, mint ahogy mi megbíznánk magunkban vagy egymásban. Mi egymásra nézegetnénk, és azt mondanánk: „Uram, remélem nem ő! Remélem, őt nem fogod használni. Nézd, mennyi problémája van!” Vagy magamra nézek, és azt mondom: „Uram, remélem, nem bízol rám semmi fontosat, mert el fogom rontani. Annyi problémám van!”

Aztán az Úr azt mondja: Itt egy ajándék számodra, hogy ezzel szolgáld a Krisztus Testét. Van ajándék mindnyájunk számára, hogy ezzel szolgáljuk a szenteket. Ez mit jelent? Azt jelenti, hogy Istent nem foglalkoztatja túlságosan a bukásom, a hibáim, mint amennyire minket zavar. Ez ámulatba ejtő számunkra. Isten meghívott bennünket, az emberi elemet az Ő munkájába. Ez azt jelenti, hogy ebben lesznek hibák, lesznek problémák. Elképesztő, mert Isten számára ez nyilvánvalóan nem okoz gondot. Mert Ő volt az, Aki bennünket behívott. Isten behívott téged az Ő munkájába! Ez ámulatba ejtő!

Azt gondolom, ez még egyet jelent számunkra. Remélem, hogy jól el tudom mondani. Valahogy Isten terve képes befogadni, felszívni az emberi hibákat, anélkül, hogy kisiklana. Isten terve valahogy képes magába vonni a hibáinkat anélkül, hogy letérne az útról.

Emlékszem, gyerekként néztem, ahogy az utat építik. Jött egy hatalmas zöld lánctalpas, és a forró fekete szurkot leöntötte, nagy kupacokba halmozta. Borzasztóan nézett ki, aztán csak elment. Arra gondoltam: „Mi van? Ez lesz az út?” Aztán jött az úthenger, és elterítette, elsimította, és tökéletesen nézett ki. Azt hiszem, hogy ilyen az életünk is kicsit. Ránézek a tegnapomra, és azt mondom: „Ennyi? Ez szörnyű! Ez rosszul esik. Bárcsak ezt ne tettem volna meg!” Isten terve azonban nagyobb, és mi ezt nem értjük. Ő képes arra, hogy az egész életemet beleépítse valahogy. Ez bámulatos számunkra.

Gondolhatunk a konkoly példázatára, Mát 13:23-30. Az a jó, hogy Jézus később ezt megmagyarázta. Azt mondta, hogy olyan ez, mint Isten országa. Azt kérdeznénk: „Hogyan? Miért van ott a gaz Isten ültetvényében?” A válasz az, hogy az ellenségnek is van egy terve. Jelen van a gonosz, és nehéz megkülönböztetni.  Úgyhogy Isten azt mondja: „Ne tépd ki a gazt! Mert hibát követhetsz el, és lehet, hogy tönkreteszed azt is, ami értékes. Úgyhogy ne tedd, várd meg a végét!”

Ez az, amit 1Kor 4:5-ben is mond nekünk: Azért idő előtt semmit se ítéljetek, amíg el nem jön az Úr! Hanem várj! Várd meg Isten idejét, és akkor nyilvánvalóvá lesz a szívek tartalma. Mit mond ez nekünk? Azt, hogy bízzunk Isten akaratában, bízzunk Isten tervében, bízzunk Isten munkájában. Nem mindig egyszerű.

Úgy értem, terveink szerint tegnap lett volna egy családi napunk a Rezső téren, de az önkormányzat elutasította. Inkább arra fogunk összpontosítani, hogy augusztus 26-án legyen meg. Itt a kérdésem: Tetszik ez nekünk? Nem igazán. Azzal indokolták, hogy letapostuk volna a füvet, szemeteltünk volna, és ezért nem adták meg az engedélyt. Ez eléggé nevetséges kifogás. Mit teszünk? Bízunk Istenben. Hisszük azt, hogy Isten akarata nagyobb, mint mindez, és Neki jó terve van számunkra.

Ez történt itt is. Jézus azt mondta: Egy közületek ördög. Ez borzalmas egy ilyen kis csoportban. Kezdjük nézegetni egymást: „Te vagy az? … Te vagy az? …” Néhányan csodálkoznak: „Ez borzasztó! Isten munkája továbbmegy? Folytatódik Isten munkája, annak ellenére, hogy Júdás is ott van?” A válasz az, hogy igen. Ez a dolog gyönyörűsége. Ebben a világban Isten munkája nem hibátlan amiatt, hogy mi is benne vagyunk, de bízunk Istenben, Rá bízzuk az Saját munkáját.

Egy másik, amit itt látunk – és ezt már említettem korábban –, hogy Ő ezt Kapernaumban mondta. Sok tanítvány azt mondta erre: Ki bírja ezt hallgatni?; és elmentek. Azt kérdezte Jézus a tizenkettőtől: Ti is megbotránkoztok? Mit mond ez nekünk? Azt, hogy Jézus nem népszerűségi versenyen volt. Hányan hagyták el Őt? Volt idő, amikor legalább ötezren követték Őt. Hányan maradtak? A tanítványok, és esetleg még néhányan. Ha azt mondjuk, hogy harmincan maradtak, akkor az azt jelenti, hogy négyezer kilencszázhetven elhagyta. Ennyien mentek el.

Azt értjük, hogy ez nem a népszerűségről szól, de amikor a dolgok gördülékenyen mennek, megvan a lehetősége, hogy úgy gondolkodjunk, és lehet, hogy a tanítványok is így érezték: Isten országa bármelyik pillanatban felállhat! Tulajdonképpen így is gondolták. Aztán mindezek elmentek, és én azt hiszem, hogy tanítványoknak ez nagy megrázkódtatást okozott. Mintha mellettük felrobbant volna valami. Mi történt? Bámulatos népszerűségből majdnem teljes elutasításba.

Valószínűleg össze voltak zavarodva, hogy mi is történik tulajdonképpen. Néha azt mondták Jézusnak: „Amit mondtál, az sokakat megbántott. Ez nem hoz népszerűséget Számodra. Nem fog jól működni.” Mi van Jézussal? Ő másra figyelt, mást keresett, nem a népszerűséget. Ő a mennyei tapsot kereste. Ján 6:38 Én azért szálltam le a mennyből, hogy annak akaratát tegyem, Aki elküldött Engem. Ő Isten jóváhagyást kereste. Amint Pál apostol mondja:

2Tim 2:4 Egy harcos sem elegyedik bele az élet dolgaiba, hogy megnyerje annak tetszését, aki őt harcosává fogadta.

Ezen gondolkodtam: Mit keresünk az életben? Azt mondanám, hogy azért vagyunk itt, mert mi is a mennyei tapsot keressük. Minket Isten jóváhagyása érdekel, és nem a népszerűség. Jel 7:9,14-17-ben látjuk ezt: vannak emberek, akik el vannak fogadva. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy közel lehetnek Jézushoz a mennyben. Ez gyógyulásról szól, személyes vezetésről szól. Jézus vezeti őket. Jézus személyesen vezeti őket.

Még egy az, hogy kifejezik az igazságot a mennyben. Ez nagyon precíz. Éppen emiatt gyönyörű. Ott vannak ezek az emberek a mennyben, kifejezik az igazságot, és dicsőítik Istent. Nyugtázzák az igazságot, és az angyalok visszhangozzák őket, és: Jól mondják! Ez öröm mindenki számára. Mindenki örül. Ez annyira csodálatos. Ez a menny tapsa.

Mit keresünk az életben? Pforzheimben megosztottam a tapasztalataimat egy tehetségkutató műsorról, amit az interneten láttam. A győztesek sírnak, a vesztesek is sírnak bizonyos okok miatt, és én is sírtam. Mindannyian más-más okból sírtunk. Ők vagy azért sírtak, mert az álmaik megvalósultak, vagy azért, mert összetörtek.

Én más okból kifolyólag sírtam. Arra gondoltam: Milyen borzalmas, hogy a legnagyszerűbb álom egy emberi lény számára, aki arra lett teremtve, hogy a mennyben tapsoljanak neki, az, hogy ismeretlenek megtapsolják őket. Milyen borzalmas, hogy egy emberi lényt ennyire lehúznak, hogy a legnagyobb kívánságaik és álmaik az legyen, hogy idegenek tapsoljanak nekik. Miközben arra lettek teremtve, hogy Krisztus által el legyenek fogadva; miközben arra lettek teremtve, hogy a mennyben el legyenek fogadva. Olyan sokkal többre lettünk teremtve! Ez az, amire vágyunk az életünkben.

Egy másik, amit Jézus mondott: „Ez megbotránkoztat titeket? Hát ha majd meglátjátok az Emberfiát felmenni oda, ahol korábban volt! A szellem az, ami megelevenít, a test nem használ semmit; a beszédek, amelyeket mondtam nektek, szellem és élet.”; Ján 6:61-63. Jézus nem kért bocsánatot. Nem mondta: „Hoppá! Ez most kicsúszott a számon.” Hanem azt mondta: Ez szellem és élet.

Figyelj! Isten Igéje szellem és élet. Meg tudnánk fordítani Róm 10:17-et? Mondhatnánk esetleg így: „Ha Isten Igéje nem lakozik gazdagon a szívemben, akkor lemaradok dicsőítésről, imádatról, örömről. Hiányozni fog a hit. A hitem nem lesz erőteljes.” Azt hiszem, így van ez. Jézus ezt mondja nekik: „Ha az Én Igéim megbotránkoztatnak, mi lesz, amikor a keresztre megyek? Akkor mit fogtok mondani?”

Én azt hiszem, ez ugyanígy van velünk is. Hallok a kegyelemről, és ha ez engem megbotránkoztat, akkor hogyan tudom ezt a kegyelmet odaadni másnak? Hogyan fogom alkalmazni a házasságomban, a barátságomban, a főnököm felé, a testvérek felé a gyülekezetben? Mit szólnál egy módra, ahogy ezt tesszük? Mi van, ha sokkol valami, amit Jézus mondott? Akkor azt mondjuk: „A szentség! … Szentségről beszélsz?” Mi volna, ha azt mondanánk: „Igen, Uram! Taníts engem!”? „Szolgálat? Igen, Uram, taníts engem! Öröm? Igen, Uram, taníts!”?

Lehet, hogy meglep. Lehet, hogy vadonatúj számomra. Lehet, hogy sose gondoltam erre úgy, hogy Isten Igéje, hogy Jézus mondja ezt. Lehet, hogy sosem gondoltam erre úgy, ahogy az üzenetben hallom. Na, de mit szólnál ahhoz, ha azt mondanánk: „Igen, Uram, taníts engem! Uram, többet akarok tanulni erről. Taníts nekem új dolgokat!”?

Tudod, mit mondanak nekem ezek a versek? Jézusnak sosem kell elnézést kérnie azért, amit valaha mondott. Jézusnak sosem kell elnézést kérnie azért, amit valaha mondott a szívemnek, ugye? Sosem kell elnézést kérnie. Nem számít, hogy mennyire dühített fel engem, vagy mennyire volt felháborító számomra. Jézus azt mondta: Az Én Igém szellem és élet. Fogadd el Isten Igéjét! Így növekszünk hitben.

Fogadd be a szívedbe Isten Igéjét, Kol 3:16, és akkor lesz imádat, lesz dicséret, lesz hit az életben. Isten Igéje! Ahelyett, hogy felháborodnék, és azt mondanám: Ki bírja ezt hallani? Itt hagyok mindent!; inkább azt mondom: „Uram, ez most megdöbbentett. Tanítanál erről engem? Elmagyaráznád ezt nekem? Mutatnál nekem bámulatos dolgokat az Igédből?” Ő meg fogja tenni, ha ezt kérjük, és ha ez után megyünk.

Rengetegen otthagyták Jézust. Ezrek! Júdás ott van, ő nem megy. Végzi a dolgát, ellopja az emberek pénzét, és dolgozik a kis tervén. Mi történik? Ennek ellenére az apostolok bámulatos hitvallást tesznek:

Ján 6:68-69 Simon Péter így válaszolt: Uram, kihez mehetnénk? Örök élet beszéde van tenálad, és mi elhittük és megismertük, hogy te vagy az Isten Szentje.

Csodálatos ez a kijelentés! És mindenféle probléma közepette! Kulcsfontosságú számunkra, hogy megértsük a szívünkben. Mert amikor körös-körül problémák vannak, akkor nem várnánk, hogy szellemi dolog történjen. Ez azonban csodálatos kijelentés, és nagyon sokunkat bátorított már a sötét óráinkban. “Kihez mehetnénk? Jézusnak van meg az örök élet beszéde.” Mondhatnám akár így is: Hová mehetnénk, mivel egyedül csak Te vagy az, Akinek olyan szavai vannak, amelyek örök életet adnak?

Ez egy bámulatos kijelentés. Mert lehet, hogy a nehézség ideje az a kijelentés ideje. Lehet, hogy veszteség ideje annak az ideje, hogy Istennel valamit nyerjünk. Lehet, hogy a nehézség ideje, amikor annyira gyenge vagyok, az annak az ideje, hogy tanuljak valamit Isten erejéről.

A nehézségben, a kihívásban, a próbában mi az, amit kaphatunk? Néhány dolgot biztosan. 2Kor 4:17 legalábbis örökkévaló dicsőséget, ha hitben megyünk keresztül a szenvedésen. Lehet, hogy ennél többet is. Lehet, hogy a próba ideje az az idő, amikor a meggyőződéseink megerősödnek. Lehet, hogy a próba ideje az az idő, amikor megtudom, hogy kik azok a barátok, akikben bízhatok. És nem kell azt mondanom, hogy lehet, hanem a próba ideje az az idő, amikor a megbízhatóvá válsz. Róma 5-ben a gr. szó erre a dokimé, ami azt jelenti, hogy meg vagy próbálva, tesztelve vagy, és megbízható vagy.

Mit akarok mondani? Ha az élet nagyszerű, akkor keresd Őt! Keresd Istent! Amikor az élet nehéz, amikor jön a rák, amikor beüt a tragédia, amikor kirúgnak a munkahelyedről, vagy egy ellenség támadja Magyarországot, akkor mit fogsz csinálni? A mi válaszunk nem az, hogy visszavonulunk önsajnálatba, hanem: Most van itt az ideje annak, hogy Őt keressem. Ahogy a Zsoltárok beszélnek erről. Lehet, hogy Ézs 45:3 a sötétség ideje az, amikor Isten rejtett kincseket akar adni neked. Úgyhogy keressük Őt még ezekben az időkben is.

Ján 6:65 És azt mondta: Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, ha nem adta meg az Atya neki.

Az Atya vonz embereket. Hogyan? A természeten keresztül. A természet bizonyságot tesz Istenről, Róma 1. A tudomány tulajdonképpen Istenről tesz bizonyságot. A logika Istenről, a megváltás munkájáról tesz bizonyságot. A történelemben, és különösen a zsidók történelmében látod Isten kezét, Istenről tesz bizonyságot.

Lehet, hogy a családod – lehet, hogy az az öröm ért, hogy keresztény családban nőttél fel – Istenről tesz bizonyságot, és az Atya vonzott téged. Vagy idegenek által történt, ahogy az utcán adtak neked traktátust, és az Atya vonzott téged. Nagyon sok módja van ennek, ahogy az Atya vonzza az embereket.

A kérdésem a következő. Személyesen téged hogyan használhat az Atya arra, hogy embereket vonzz? Lehet, hogy ennek fel tudjuk sorolni néhány módját, de ez a gyülekezet szépsége, hogy a gyülekezet által, amint közösségben vagyunk, és Krisztussal vagyunk közösségben, amint halljuk az Ő szavait – tulajdonképpen elhiszed, hogy Ő meghívott téged az Ő munkájába, és én elhiszem, hogy Ő meghívott engem az Ő munkájába –, együtt ennek a kifejeződése sokkal nagyobb. Gyülekezetként sokkal több módon vonjuk az embereket, mint egyenként. Ez nagyon értékes, nagyon becses.

Ha nem vagy hívő, akkor azért hallottad ezt az üzenetet, mert az Atya vonz téged, Ő hív téged. Higgy Jézusban! Ő meghalt érted a kereszten, megfizetett a bűneidért, és új életet akar adni neked. Fogadd el Őt! Fogadd el az Ő meghívását, és legyél Jézusban hívő. Az a csodálatos, hogy ha hívő leszel Jézusban, akkor ez valóssá lesz az életedben. Hallod az Ő Igéit, és azok hitet kavarnak az életedben. Elmész helyekre, és hited van helyekről, emberekről, életekről; és ez csodálatos.

A minap Vácon voltunk, és azt mondtuk: Ámulatba ejtő lenne, ha lenne itt egy gyülekezet! Nem így gondolkodunk? Nem így látjuk? Nem ez a mi életünk? Mint a zászlók is. Miért vannak itt az istentiszteleti teremben? Nagyon sok azért van itt, mert gyülekezeteink vannak ezekben az országokban. Van olyan is, ami azért van itt, mert hiszünk, hitünk van abban, hogy Isten el tudja végezni a munkáját ott is. Ránézünk Magyarországra – Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Kecskemét –, és szeretnénk ott lenni minden megyében gyülekezetként.

Miért gondolkodunk így? Azért, mert valaki hajt bennünket? Nem, hanem azért, mert halljuk Jézus szavait, és hitünk van, és azt kérdezzük: Lehet, hogy Isten meg tudná ezt tenni? Lehetséges, hogy Istennek van terve erre a helyre? Lehetséges, hogy néhány év múlva gyülekezetünk legyen itt is, ott is? Úgy, mint ma már van gyülekezetünk Pécsett, és ez annyira csodálatos! Izgatottak vagyunk efelől. Imádkozunk ezért, és többet várunk. Miért? Azért, mert hitünk van. Mert hallottuk Jézust, és azt mondtuk: „Tessék? Rendben, Uram, taníts engem erről!” Ez a hozzáállásunk.

Ámen.

Kategória: Egyéb