Igazságunk & Ami nélkül nem érdemes élni III.

2012 július 1. vasárnap  18:00

P. Kerekes Lajos

Máté 5:20 Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképpen sem mehettek be a mennyeknek országába.

Ha a ti igazságotok nem haladja meg a farizeusok igazságát, nem mehettek a mennyek országába. Ők annyiszor böjtöltek, tanulmányozták az Igét nagyon sokat, imádkoztak és minden nap mentek gyülekezetbe. „Hogyan mehetnénk a mennybe? Hogyan lehet ezt túlszárnyalni?” Egyszerű a válasz: nem lehet.

A farizeusok és az írástudók elérték azt a szintet vallásosan, amit el lehetett érni, és nem lehet annál tovább menni. Azt mondja az Úr: nem mehettek a mennybe. A nagy kérdés az, hogy akkor hogyan lehet a mennybe menni? Tudom, hogy tudod a választ. Azon gondolkodtam viszont, hogy mi ezt a bevégzett munka üzenetet visszük-e: „Nem neked kell jobb embernek lenned. Te nem tudsz eléggé jó ember lenni, hanem ez Isten ajándéka.”

Róm 3:24 Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által

Hogyan lehetnék én igazabb egy farizeusnál? Hit által. „Micsoda?” Hit által. Ha hiszel Jézusban, igazabb vagy, mint egy farizeus.

Róm 3:25  Kit az Isten eleve rendelt engesztelő áldozatul, hit által, az ő vérében, hogy megmutassa az ő igazságát az előbb elkövetett bűnöknek elnézése miatt

A mi üzenetünk a bevégzett munka üzenete. Jézus vére a mennyei Szent Hajlékon van. Ott van az engesztelés székén. Az a vér, ami kiontatott a keresztfán, engesztelést szerzett, és Jézus igazsága neked tulajdoníttatott. Róm 8: 4 a törvény igaz követelményei betöltöttek bennünket. Te olyan igaz vagy, mint Jézus Krisztus.

Nem próbálunk valakikké válni. Már azok vagyunk. Ez a bevégzett munka. Ez nem lesz jobb. Ez annyira jó. Annyira izgatott vagyok amiatt, hogy meg vagyok váltva, hogy új teremtés vagyok. Tit 3:5 újjá lettünk teremtve, meg lettünk igazítva. A múltunk el lett törölve, és biztos jövőnk van. Szabadok vagyunk. Nem kell, hogy magunkon gondolkozzunk: „Eleget imádkoztam? Eleget böjtöltem? Eleget tanulmányoztam az Igét?”; hanem igazi imádatban élünk.

A drága mártír testvérünk ment a megégetés helyére. Körbevették a hívők. Általában az arcuk nagyon nyugodt volt. Reményteljes volt a tekintetük. Az egyik kedvencem az volt, aki levette a kabátját, és odaadta a szegényeknek, mert neki már nem kell. Levette a cipőjét, és odaadta a szegényeknek. Minden ruháját, amit tudott, levette, nagy gonddal összehajtotta és odaadta. Micsoda szabad ember!

Hogyan lehetne így élni? Jézus is így élt. Azt hiszem, hogy ahol az Úrnak a Szelleme, ott a szabadság. A megigazult ember nem értékelgeti saját magát. Szabadon él, és imádja Istent. Krisztus vére jobb dolgokról beszél a mennyben, mint Ábel vére. Meg lettünk igazítva és igazak vagyunk. Ámen.

P. Kende

Folytatjuk az előző két üzenetet.

Róm 11:36 visszautal az előző alkalomra. Jézusról, Istenről szól:

Róm 11:36a  Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké.

Ő a forrás, az eredet, a cél, és – nagyon fontos – Ő a folyamat. Ő az út a kettő között, ami magába foglalja az egész életünket, és az egész világmindenséget, ha úgy tetszik.

Beszéltünk arról (2012.06.27. P. Kende: Ami nélkül veszélyes élni I.), hogy 2Kir 20-ban Ezékiás királynak volt plusz tizenöt éve. Volt egy halálos betegsége, és Isten meggyógyította, miután könyörgött. Isten hozzáadott az életéhez tizenöt évet. Ez jó hír egy értelemben.

Csak volt egy-két probléma ezzel. Mégpedig az, hogy Ezékiás meggyőződések nélkül élte azt a tizenöt évet. Arról beszéltünk akkor, hogy meggyőződések nélkül veszélyes élni. Nagyon veszélyes így is, úgy is, de meggyőződések nélkül kifejezetten az extrém sport kategóriába tartozik.

Aztán még valami hiányzott neki, erről is volt szó (2012.07.01. P. Kende: Ami nélkül nem érdemes élni II.). Ezékiás azt mondta: „Nem érdekel, mi történik utánam, csak az én időmben legyen békesség és nyugalom. Kit érdekel, hogy összedől az ország?! Kit érdekel, hogy a fiaimat elviszik fogságba?! Kit érdekel, hogy az ellenség kirabolja a kincstárunkat?! Csak az én időmben legyen rendben minden.”; 2Kir 20:19. Ez a látás nélküli élet. Ezékiás királynak nem volt látása ebben a tizenöt évben.

Egy értelemben azt mondhatnánk: minek élt még tizenöt évet? Ha nem volt látása, ha nem volt örök célja, ha nem tartott Istennel valahova, akkor mi értelme volt? Csak visszautalva az előző üzenetre, mert anélkül ez az üzenet nem teljes: az ellenség szeretné, ha úgy gondolkodnál magadról, hogy ki nem vagy, mit nem csinálsz, mit nem mersz megtenni, hova nem mersz elmenni. Arról beszéltünk, hogy ne gondolkodj így a kereszténységedről. Ne gondolkodj így az életedről!

Isten nem arról beszél nekünk, hogy mi hiányzik, hanem arról beszél, hogy mit kaptunk Krisztusban. Újra meg újra látjuk ezt az Írásban: mit kaptál Krisztusban, kivé lettél Krisztusban, milyen ajándékaid vannak, a Szent Szellem mivel fog szolgálni feléd. Ne gondolkodj semmiről a hívő életedben így: ahova nem tudok elmenni, amit nem tudok megcsinálni, aki nem vagyok.

„Én nem vagyok jó hívő. Én nem vagyok igazi tanítvány. Én nem vagyok elég bátor, hogy szolgáljak. Én nem járok imádkozni. Én nem járok lelket nyerni.” – ne gondolkodj így a hívő életedről, hanem ismerd fel, hogy Krisztus benned van, és Ő minden mindenekben. Benned is. Ő minden.  Nincs korlát.

Ne így gondolkodj magadról, hogy mi hiányzik, mi nincs meg. Mert ha így gondolkodsz, akkor űzött leszel a hívő életedben, és Istennek nem ez a szíve. Isten nem azt mondja nekünk: „Látod, mi mindent nem csinálsz? Látod, hogyan kellene járnod? Látod, kinek kéne igazán lenned? Tudod, milyen egy jó feleség? Tudod, hogyan támogatja a férjét? Tudod, hogyan tiszteli őt? Tudod, hogyan áll mellette? Tudod, hogyan bátorítja a szolgálatában? Látod, hogy mi minden hiányzik?” Ez az ellenség szíve mindannyiunk felé.

Ez az ellenség vágy a számunkra. „Milyen apa vagy te?” Vagy ha nem vagy az: „Milyen apa lennél, ha lenne gyereked? Milyen jó, hogy nincs gyereked!” Ez az ellenség szíve felénk. Istennek pedig nem ez a szíve felénk. Amikor a látásról beszélünk, arról, hogy legyen látásunk az életünkben, ne legyünk örök cél nélkül, akkor az nem arról szól, hogy korbácsoljuk fel magunkat érzelmileg vagy motivációsan, vagy valamilyen szempontból, hanem arról szól, te ki vagy Krisztusban és tanulj meg járni abban. Tanulj meg kilépni abban. Tanuld meg gyakorolni azt, aki vagy.

Az egy méreg az ellenségtől, amikor azt halljuk: neked ennek kéne lenned. Nem! Krisztus bevégezte a munkát érted. Amikor újjászülettél, akkor teljesen újjá születtél. Amikor megkaptad a Szent Szellemet, akkor Ő teljesen eljött az életedbe. Amikor megadta az ajándékait, akkor Ő megadta az ajándékaidat. Mi tanuljunk, növekedjünk ebben és járjunk ebben. Ez a gyakorlása annak, amit Ő adott nekünk. Így törekszünk, így megyünk előre. Nem űzötten, hanem örömmel.

Egyszerűen csak élnem kell azt, aki vagyok. Erre vagyunk elhívva. Erről szeretnék beszélni. Te annyival több vagy Krisztusban Isten akaratában, mint hinnéd! Mint gondolnád. Ha van látásunk az éltünkre, hogy hova tartok, akkor ennek Krisztussal kell indulnia. Krisztus felé kell tartania, és Krisztusnak kell lennie végig, Róm 11:36a. Jézusról azt mondja az Írás, hogy Krisztus is így élt, és mi is élhetünk így:

Ján 13:3 Tudván Jézus, hogy az Atya mindent hatalmába adott neki, és hogy ő az Istentől jött és az Istenhez megy,

Jézus úgy élt, hogy tudta, az Atyától jött, tudta, hogy az Atyához megy, és tudta, hogy az Atya adott Neki hatalmat arra, hogy éljen itt és gyakorolja azt a hatalmat. Krisztusnak volt iránya. Tartott valahova. Tartott Ján 19:30 felé, amikor azt mondhatta: Elvégeztetett! „Kész. Befejeztem a munkát. Minden bűn árát kifizettem. Minden emberért – 1Ján 2:2 – megfizettem. Megmentettem mindenkit, és ha bárki hisz Énbennem – Ján 3:16 –, annak örök élete legyen, és Ján 3:18 ne menjen a kárhozatra.”

Jézus azt mondta: elvégeztem a munkát, amire elküldtél, Atyám; Ján 17:4. „Elvégeztem a munkát, és dicsőítettem a Te nevedet a Földön.” – Jézus errefelé tartott. Azt mondta: „El akarom végezni a munkát, amire itt vagyok. Nem akarom halogatni, nem akarok késlekedni vele. Nem szeretném, ha ez nem menne végbe, Én végig akarom csinálni ezt. Én itt vagyok valamire a Földön.”

Tudod-e ezt magadról hívőként, hogy itt vagy valamire a Földön, hogy célod van, és ez örök cél, ez nagyobb, mint amit a világ magyaráz? Nagyobb annál, minthogy építs egy jó vállalkozást, legyen sok pénzed, aztán milyen nagyszerű lesz. Isten valami többet tartogat nekünk. Azt mondja nekünk: legyen terved, legyen látásod. Mert terved nem lehet, ha nincs látásod.

Ha ezt nézem Jézusnál, akkor lehet, hogy azt mondom: „Jó, de Ő Isten! Persze, hogy Neki volt határozott iránya. Legutóbb, amikor megnéztem, én nem voltam Isten. Miről beszélsz akkor?” Nem csak Ő beszélt így. 2Tim 4:7-8 Pál azt mondja: „Én végigfutottam, én elvégeztem, én megcsináltam. Én mostmár megyek haza, én már csak várom a jutalmat, nekem már minden rendben. Én ideértem a végére, átszakítottam a célszalagot. Elvégeztem, amire ide lettem téve.”

Pál nem volt Isten, ő ember volt, ugyanúgy, mint te meg én, és azt mondta: én elvégeztem, én végigfutottam, én megcsináltam. Egy egyszerű ember. Hogyan? A válasz ez: Pál Isten akarata szerint járt. Pál lépést tartott Isten akaratával az életében. Ez annyira fontos. Felismerte, hogy Istennek van egy iránya a számára.

Amikor felismerte ezt, akkor nem tanakodott magában: menjek vagy ne menjek, csinálnom kéne vagy nem, így kéne legyen vagy nem; hanem azt mondta: „Isten megmondta nekem. Van egy célom, végre tudom. – Gal 1:15-16 – Nem tanácskoztam testtel és vérrel, a múltammal, a bűnömmel, a gyengeségemmel, a hibáimmal, a kinézetemmel, a neveltetésemmel, a haverjaimmal, hanem mentem Isten akarata után. Nem tanakodtam semmivel.”

Mit csinált Pál egyből, amikor Isten megmutatta ezt neki? Elkezdett emberekkel foglalkozni. Elkezdett törődni emberekkel, tanítani embereket, szeretni embereket. Van, aki azt mondja: „Én Istennek adom az életem, úgyhogy felmászok egy magas toronyba, elzárom magam mindentől, és csak Istennel fogok foglalkozni. Imádkozom egész nap, soha nem beszélek senkivel.” Mi csak nevetünk ezen. Ez lenne Isten követése? Tényleg?

Azt látjuk az Írásban, hogy Isten újra meg újra azt mondja: a „dolog”, ami foglalkoztat Engem, azok az emberek. Ábrahám, Izsák, Jákob, Izrael, a nép, – előző alkalommal beszéltünk róla 5Móz-ből – aztán Mózes, Dávid, Salamon, a bírák, aztán királyok: Ezékiás, Joás,…, aztán a többiek: Ezékiel, Jeremiás, … Emberek. Ha Isten törődött valamivel a történelem során, akkor azok az emberek voltak.

Nem azzal törődött, hogy mit gondol róla a sokaság. Nem kormányzatokkal foglalkozott, nem gazdagsággal, nem kultúrával foglalkozott, hanem emberekkel foglalkozott. Nekünk is ez az elhívás. Nekünk is ez kell, hogy legyen a látásunk, ha valóban Istennel akarunk járni. Emberek. Nem dolgok, hanem emberek.

Ha hiányzik a mennyei látás az életemből, mi történik? Még a szeretetem is céltalanná válik. Szeretek, de csak a pillanatnyi szükséget látom. Csak azt látom, hogy most mi van. Nem nézem a hosszú távút. Nem nézem, hogy hova tartunk az Ő akaratában. Így történhet meg velünk, hogy a gyerekeinket képezzük és kiképezzük őket, hogy kell megélni a világban, de nem képezzük ki őket, hogyan járjanak Istennel, hogyan szolgálják Istent. Miért? Mert a pillanatnyi szükséget nézem.

Ezért nem tudom elképzelni, ha ugyanebben az időben lett volna más tábor, mint a tini tábor, akkor oda küldtem volna a fiamat, és nem a tini táborba. Mert van egy látásom az életünkre, és hiszem, hogy Isten követése az, amire szükségünk van. Ezért nem tudom elképzelni, hogy rendszeresen otthon maradna az istentiszteletekről, „mert olyan fáradt szegény”. Miért? Mert előre nézek, mert van egy látásom. Az én életemre is.

Azért jövök én is. Perszem, hogy fáradt vagyok, persze, hogy elegem van. Persze, hogy van nap, amikor utálom magamat. „Te jó ég, nem akarom, hogy így lásson a gyülekezet.” Akkor a feleségem azt mondja: de menned kell. „Miért?” „Mert te vagy a pásztor.” 🙂 Rendben van. Mindannyinknak van okunk, van pillanatnyi szükség, de a szeretetnek messzebb kell látnia.

Látás nélkül a szeretetünk rövidlátó lesz. Isten ments, hogy így legyen! Ez nem történhet meg. Beszéltünk arról, hogy mi van, ha a szeretetnek nincsenek meggyőződései. Kíváncsi vagyok, hányan hagyják abba a gyülekezetünkbe járást ezután. 🙂

Egy lány utána – 1Kor 7:1-ből az érintés nélküli szeretetről is beszéltünk – azt mondta: „Volt egy kapcsolatom, mostmár vége. Annyira hálás vagyok, hogy tanítjuk ezt a gyülekezetben. Mert még így is annyira nehéz, de hogyha ez a srác nem tartotta volna magát ehhez, és úgy esett volna szét, akkor el nem mondhatom, mennyire nyomorult lennék.” Ez annyira fontos nekünk, hogy legyen mennyei látásunk.

Hogyan van az embernek mennyei látása? Nagyon egyszerű. Előző alkalommal is említettük ezt.

Márk 1:17 És monda nekik Jézus: Kövessetek engem, és én azt művelem, hogy embereket halásszatok.

Hogyan? „Kövessetek Engem!” Nagyon egyszerű, csak kövesd Jézust. Menj Ő utána. Tudod-e, hogy Ő hova fog vezetni? „Igen. Vezetni fog a bibliámhoz. Igen, vezetni fog imára. Igen, vezetni fog engem egy jó tanításra. Igen, vezetni fog engem, tanítani fog engem.” Tudod, hova fog vezetni a bibliámon keresztül, az imámon keresztül? Mélyen hiszem, ahogy ez a vers mondja, újra meg újra emberekhez fog vezetni minket. Ez az, amiért beszélünk róla.

Ez az, amiért mondjuk: menj bibliaiskolába. Ezért mondjuk: menj el missziós útra, menj el ima összejövetelre, menj el egy házról-házra bibliatanulmányra. Tudod-e, miért? Mert a szolgálatban, a közösségben, az imában együtt követjük Őt. Ahogy követjük Őt, Ő garantáltan emberekhez fog vezetni bennünket.

Ha nem vagy biztos a dolgodban, akkor járj abban, ami bizonyos. Járj az igazságban, járj a Krisztus Testében. Légy közösségben. Járj imában. Legyen szereteted a testvérekkel, kommunikációd az igazságról, mert tudod, hogy ez biztos; és Isten vezetni fog. Tudod, mit találunk nagyon sokszor? Jársz az életedben Istennel és olyan véletlenszerűnek tűnik az egész.

Szinte véletlenszerű: itt egy ember, kicsit beszélek neki az igazságról, ott van valaki, imádkozunk együtt, valaki itt bátorít engem, amott van valaki, adok neki szórólapot, elmondom neki, miről szól az öt szín a karkötőn. Mész lépésről-lépésre és azt mondod, hogy teljesen véletlenszerű. Évek múlva visszanézel, és azt látod: teljesen tervszerű volt; és akkor te nem láttad, de aztán látod. Ezt látjuk az életünkben.

Isten hatalmasan használ bennünket, ha követjük Krisztust. Ilyen egyszerű. Megyünk Ő utána, és aztán van egy mennyei látásunk. Amikor Péter bajban volt, és Jézus találkozott vele, Ján 21:15-17-ben Jézus beszél neki. Mit mond neki? Azt mondja neki: „Tápláld a juhaimat! Törődj a nyájjal! Péter, csináld azt, amire elhívtalak.” Csak járj abban, ami biztos.

Járj abban, ami biztos, és Isten vezetni fog. Egy idő után lesz látásod, és azt mondod: ez az, ahogy élni akarok. Az egyik dolog, amit nagyon szeretünk a gyülekezetünkben, az a tan, a tanítás. A mi életünkben személyesen ezt úgy hívjuk, hogy meggyőződések. Beszéltünk erről (2012.06.27. P. Kende: Ami nélkül veszélyes élni I.)

Tudod, mi történik? Lehetnek meggyőződéseink, de nincsen látásunk. Ha vannak meggyőződéseink, de nincs látásunk, akkor a meggyőződéseink önmagukat szolgálják. A meggyőződéseink nem vezetnek sehova. Kiváló meggyőződéseim vannak, az igazságból jönnek, úgy élem az életem, de mivel nem tartok valahova, mivel nincs látásom, nem szolgálok emberek felé.

Ha nem építek valakit, nem szolgálok valahol, nem járok az igazságban, gyakorlatban nem szeretek valakit, akkor a meggyőződéseim olyan döglöttek, mintha hazugságok lennének. Ez lenyűgöző, de így működik. A meggyőződéseim látás nélkül éppen olyan halottak, mint a látás meggyőződések nélkül. Erről beszéltünk az üzenet első részében (Ami nélkül veszélyes élni I.)

Azt szeretném mondani, hogy ne élj nagyszerű meggyőződésekkel és mennyei látás nélkül, mert a te életed annyira fontos Isten tervében! Ne élj céltalanul. Ne élj úgy, hogy az összes célod csak ebben a világban van, hogy az összes célod az autódra, a házadra, a jövedelmedre vonatkozik.

Ján 6:27 Munkálkodjatok ne az eledelért, amely elvész, hanem az eledelért, amely megmarad az örök életre, amelyet az embernek Fia ad majd néktek; mert őt az Atya pecsételte el, az Isten.

Elég kihívó. Ez a vers nem azt mondja, hogy ne csináljunk semmit ebben a világban, hanem azt mondja, hogy ne ez legyen a fókuszunk. Miért mondta ezt Jézus? Van egy rossz hírem.  Az összes virág, az összes fa, amit ültettél, az összes épület, amit építettél, az összes cég, amit összehoztál, az összes feljegyzés, amit valaha írtál, az összes fotó, amit készítettél, az összes dolog, amit csináltál ebben a világban, el fog égni, 2Pét 3:10.

„Ne mondd ezt! Ez rettenetesen hangzik. Ne bolondozz velem! Minden?” Igen, minden. Miért mondja Isten, hogy ne ebbe a világba fektesd az egész életed? Miért mondja Isten, hogy ne erről szóljon minden az életünkben, hanem legyen valami több: legyen örök célunk, legyen mennyei irányunk.

Szeretjük ezt az épületet, mert itt lehetünk, és dicsérhetjük együtt az Urat, de egy nap az egész elég. Semmi nem fog maradni. Mi marad meg? Az Ő beszéde és az emberi lelkek. Ezért érdemes. Isten azt mondja nekünk: fektesd az életed oda, ahova érdemes, tedd oda az életed, ami számít.

Amikor mondunk számokat – P. Scibelli hét évvel ezelőtt azt mondta: öt év alatt ötszáz gyülekezete lesz világszerte a GGWO-nak; és ez úgy hangozhat, mint egy szám –, de ötszáz gyülekezet nem az ötszázas számról szól, hanem azokról a százakról és ezrekről, emberekről szól, akik a bevégzett munka üzenetét fogják hallgatni. Azokról, akik felépülnek az igazságban, akiknek megmenekül a házasságuk, mert hallgatják az igazságot, akik a gyerekeiket igazságban fogják nevelni azért, mert felépülnek Isten akaratában, elmaradnak a kocsmától, mert van jobb helyük, ahova járhatnak. Az ötszáz nem ötszáz, hanem százak és ezrek életéről szól, emberekről szól.

Amikor azt mondjuk, hogy az imánk az, hogy legyen harminc gyülekezetünk Magyarországon, akkor nem számokról beszélünk, hanem miskolci emberekre, kecskeméti emberekre, gödöllőiekre, szekszárdiakra, keszthelyiekre, debreceniekre gondolunk. Emberekre, akik ma nem ismerik az Urat, és ismerhetik az Urat, amiatt, hogy nekünk van egy látásunk, és szeretnénk elérni őket. Ez emberekről szól.

A világ legkönnyebb dolga úgy csinálni ezt az egész kereszténységet, mint egy bizottsági ülést. „Összejöttünk a bizottságban, üléseztünk, a végén azt mondtuk, hogy ámen; és kész.” 1Thess 2:8 Pál arról beszél a thessalonikaiaknak: amikor eljöttünk hozzátok, akkor nem csak az evangéliumot voltunk hajlandóak adni nektek, hanem a saját lelkünket, hajlandóak voltunk az életünket adni értetek.

Embereket nyerni Isten akaratában! Embereket nyerni Krisztusnak! Embereket az Úrhoz vezetni. Ez követel tőlünk valamit. Ezt csak teljes szívvel lehet csinálni.

Van egy nagyszerű ígéret:

Ézs 58:10-12 Ha odaadod utolsó falatodat az éhezőnek, és az elepedt lelkűt megelégíted: feltámad a sötétségben világosságod, és homályosságod olyan lesz, mint a dél.  És vezérel téged az Úr szüntelen, megelégíti lelkedet nagy szárazságban is, és csontjaidat megerősíti, és olyan leszel, mint a megöntözött kert, és mint vízforrás, amelynek vize el nem fogy.  És megépítik fiaid a régi romokat, az emberöltők alapzatait felrakod, és neveztetel romlás építőjének, ösvények megújítójának, hogy ott lakhassanak.

Ha nem sajnálod a lelkedet, ha szolgál, ha megnyersz, akkor Isten tesz néhány ígéretet: áldott leszel, örömöd lesz. Ráadásul, az emberek, akik felé szolgálsz, ők is áldások lesznek másoknak, és jó neved lesz. Olyan név, hogy azt fogják mondani rólad: ez az ember az, aki helyreállít másokat, megnyer másokat.

Miért vannak iskoláink? GGIS, KHÁRISZ, KETA az emberek miatt van. Azzal a céllal van, hogy embereket érjünk el. Miért szeretnénk egy apologetikai központot? Miért imádkozunk ezért? Emberek miatt, akiknek szükségük van válaszokra, akiket ki kell hívni intellektuálisan, aztán az Úrhoz vezetni őket. Emberek miatt van. Nem azért, hogy legyen még egy programunk, hanem azért, hogy embereket nyerjünk.

Miért van léleknyerésünk? Azért, mert ez a Biblia Szólos program? Nem! Azért, mert van egy látásunk. Vannak emberek jó páran, akik nem ismeri az Urat, és nem fognak találkozni hívővel, ha valaki nem megy oda hozzá az utcán, és nem mondja: „Figyelj! Jézus szeret téged.”

Nekünk van egy nagyszerű üzentünk. Ez az üzenet Isten valósága. Az, hogy Isten valós. Az üzenetünk az, hogy a valós Isten szeret. A valós és téged szerető Isten kínál neked örök életet, megmenekülést, az Ő Fiát, az Ő Szellemét. Ez a legnagyszerűbb üzenet. Mi lehetne jobb ennél?

Hallottam egyszer egy történetet. Talán az 1800-as években Indiában történt. Misszionáriusok megérkeztek egy faluba, szolgáltak az emberek felé. Sokan nyitottak voltak. Az emberek azt mondták: „Komolyan? Isten eljött és meghalt a bűneinkért?” Készen álltak és megtértek. Aztán azt kérdezték, hogy ez mikor történt? Mondták, hogy 1800 évvel ezelőtt. Azt kérdezték a falusiak: „Hol voltatok eddig? Miért tartott eddig, amíg ideértetek. 1800 év alatt nem sikerült? Ha ez ennyire nagy dolog, akkor menjünk mindenhova, mondjuk el mindenkinek, hirdessük mindenkinek.”

Ez hatalmas üzenet, erőteljes üzenet. Ez nem olyan üzenet, ami egy pásztor zsebében van, nem. Ez a te szívedbe van írva. Ha hívő vagy Jézus Krisztusban, akkor ez a valóság, ez a szeretet, ez az ajánlat valami, amit ismerünk. Isten azért tart itt minket, hogy legyen egy örök látásunk, legyen mennyei látásunk: embereket keresünk. Vigyük el ezt az üzenetet az emberekhez, és vigyük el az embereket ehhez az üzenethez.

Nem kell valami elképesztően, hatalmasan, fantasztikusan, lenyűgözően csinálnod valamit, hanem … Emberek. Imádkozz emberekért! Találkozz emberekkel! Bátoríts embereket! Mondj nekik egy példabeszédet, ami odaillik, valamit, amit Isten ad, és lesz egy szolgálatod. Szeretnélek bátorítani erre. Tudod, miért? Azért, mert az életed, a szíved, a valóságod, a hited, az imádatod nagyon hangosan beszél. Ámen.

Kategória: Egyéb