Hűség a jelentős dolgokban

2014 május 25. vasárnap  10:30

Egy bizonysággal kezdeném, amit egy testvérünktől hallottam. Három évvel ezelőtt találkozott egy hölggyel, aki azelőtt körülvette magát Buddha szobrokkal, angyal kártyákkal, szellemi gyógyítással,… Ez a testvérünk azonnal tudatta, hogy ő hívő. Nem rontott ajtóstul a házba, csak tudatta. Ez később nagy segítségére volt. Negyedévente, félévente találkozgattak. Kezdtek beszélni dolgokról, később Istenről.

Aztán meghívta ezt a hölgyet egy színdarabra, ahol hallotta az üzenetet. Azóta újra találkoztak, és már nincsenek a bálványok, és  az  Istenről beszél a hölgy. Aztán Isten megszervezte neki, hogy eljusson egy keresztény rendezvényre, amire csak úgy kapott valakitől jegyeket. Utána elment egy másik keresztény rendezvényre, amit már ő tervezett el. Ez még nem a történet vége, de milyen jó tudni, hogy Isten dolgozik a színfalak mögött, és mennyi minden történik, amit nem látunk.

1) Ez az első gondolat, amibe nagyszerű belegondolnunk: Isten munkája annyival nagyobb, mint én vagyok. Ezt mindannyian elmondhatjuk magunkról. Ez felszabadító. Sőt, Isten munkája annyival nagyobb, mint a gyülekezetünk. Halleluja! Tudjuk ezt, hálásak vagyunk érte, szeretjük a gyülekezetünket, de ugyanakkor tudjuk, hogy Isten munkája nagyobb. Ez nagyszerű. Ez is felszabadító. Persze, szeretnénk látni mindenkinek az életében ezt a munkát. Ám Isten tudja, hogy mit csinál, hány és hány ember van, akinek az életébe magot vetettünk, aztán Ő folytatja a munkát.

1Kor 3. Isten munkája nagyobb, mint én, nagyobb, mint a gyülekezetünk, és nagyobb, mint amit én látok. Hála Istennek!

2) A második gondolat 1Kor 3-ban:

1Kor 3:6 Én – Pál – plántáltam, Apollós – ő egy másik prédikátor – öntözött, de Isten adta a növekedést.

Ez nagyszerű! Így gondolkodunk. Mi az én dolgom? Ehhez kell az érzékenység, hogy tudjam, most vetnem kell a magot, vagy most öntöznöm kell, vagy itt az ideje az aratásnak. Igazán nincs bajom azzal, hogy ennek valamelyik része az enyém, mert Isten adja a növekedést. Azt nem én hozom létre. Lehet, hogy azt mondom: én ehhez a gyülekezethez tartozom; vagy: ő az én pásztorom; de nem úgy, ahogy 1Kor 3:3-ban írja, hogy irigykedéssel és versengéssel. Nem irigykedéssel és hasonlítgatással mondom, hanem tudva, hogy ez egy rész, és hálásak vagyunk érte.

3) A harmadik gondolat a következő fejezetben van. 1Kor 4-ben Pál úgy írja le magát, mint Krisztus szolgája, és titkainak a sáfára. A sáfár régi szó. Ma úgy mondanák talán, hogy kezelő, olyan személy, aki másnak a dolgaival bánik, és az a feladata, hogy felelősen bánjon egy másik ember tulajdonával.

1Kor 4:2 A sáfároktól pedig egyébként azt várják el, hogy mindegyik hűségesnek bizonyuljon.

Hűségesnek. 1Kor 4:1-ben azt olvastuk, hogy te Krisztus szolgája vagy. Isten munkája nagyobb, mint én – halleluja –, de ugyanakkor Krisztus szolgája vagyok, és Isten titkainak a sáfára. Azzal gazdálkodom. Az a dolgom, hogy ezt adjam tovább, hogy ezt osszam ki, hogy megosszam másokkal az Ő titkait, hogy beszéljek az Ő szeretetéről, az Ő valóságáról, az Ő hűségéről, Őróla. Ez az én részem.

„De várj! Énnekem nincs elég képzettségem.” Mit olvasunk itt a 2. versben? Mi van elvárva tőlük? Az, hogy mindegyik hűségesnek bizonyuljon. Nem azt mondja, hogy képzettnek. „De én nem vagyok elég okos!” Azt nem mondja, hogy okosnak kell bizonyulnod. Nem mondja, hogy olyannak kell bizonyulnia, aki a legtöbb információval rendelkezik. Hanem azt mondja: hűnek bizonyuljon! A hűség van elvárva a sáfártól.

Ha anya vagy és kétségbe esel: én nem vagyok elég ahhoz, hogy ebben a világban jól felneveljem a gyerekemet; szeretnélek bátorítani, a hűség van elvárva tőled, nem a tökéletesség. Nem kell szuper-woman-nek lenned! Ugyanez igaz mindannyinkra a családunkban. Lehet, van egy nagy családi összejövetel, elmész, együtt ünneplitek például a nagypapa 80. születésnapját, és azt kérdezed: Hogyan tudnám Jézust képviselni? Úgy értem: „Ezek az én fafejű rokonaim. Ezek az én drága, szeretett, csökönyös rokonaim, akik semmit sem akarnak hallani az egészről.” Szeretnélek bátorítani, hogy nem kell tökéletesnek lenned, csak hűségesnek. Itt ezt mondja.

Mi van elvárva? Az, hogy hűségesek legyünk. Ez igazán a gondolatunk az üzenetben: Mit jelent hűnek lenni? A hűséget várják el. Hogyan? Mihez? Hogy van ez? Hadd mondjak néhány dolgot!

  • Hűnek lenni Isten Igéjéhez. Értékelni. Nagyra becsülni.

Ez a vers az Igéről, a Bibliáról beszél:

Zsolt 19:10 (11) Kivánatosabbak az aranynál, még a sok színaranynál is. Édesebbek a méznél, még a csurgatott méznél is.

A gondolat az, hogy hogyan nézem az Igét. Értékes-e nekem? Drága-e nekem? Nem elsősorban arról beszélek, hogy minden nap elolvasni a megfelelő mennyiséget – bár nyilván nem lehet elválasztani a kettőt –, de inkább arról beszélek, hogy a szívemben hűnek lenni hozzá, és azt mondani: „Istenem, ez az, amire szükségem van. Ez édes nekem.”

Mostanában olvasgatom a zsoltárokat. Csak olvasni! Elolvasod a 32. zsoltárt – megbánás – és Isten felfrissíti a szívedet a megbánással kapcsolatban. Vagy olvasod a 33-dikat, és Isten beszél neked az örömről, és az öröm szabadságáról. Vagy olvasod a 34-diket, és beszél neked a dicséretről, arról, hogy mit jelent dicsérni az Urat.

Vagy olvasni a 35-diket, és beszél neked a csatákról. Azokról a csatákról, amiken keresztülmész. Elolvashatod a 35. zsoltárt és beszél neked erről, ennek a gazdagságáról, arról, hogy Isten mennyire melletted van ebben az egészben. Aztán olvasod a 36-dikat, és beszél neked a gondviselésnek a bizonyosságáról, arról, hogy melletted lesz. Aztán a 37-dikben beszél a stabilitásról, amikor ingadozik a szívünk.

A 38. zsoltárban a megtörtségről van szó. Emlékszem, kinyitottam egyszer, és annyira együtt szólt a szívemmel. Megtörtség. Amikor bajban vagy, szükséged van, megtört vagy, vágysz Rá, és nem vagy büszke, a végére értél az arroganciádnak, akkor ott a 38. zsoltár, és a szívedben ámen van. Vagy olvasod a 39. zsoltárt, és arról olvasol, amikor visszahúzódnál, amikor el akarnál bújni mindenkitől, amikor nem akarod, hogy bárki lásson. Amikor újra szégyenlős lennék, és ki akarnék kapcsolni, akkor csak olvasom a 39. zsoltárt, vagy a 40-diket a türelemről. Csak mehetnénk tovább a zsoltárokon.

Mit akarok mondani? Azt, hogy olvasom az Írást, és hálás vagyok Istennek, hogy tudja, mire van szükségem, érti a szívem állapotát; tudja, hogy milyen vagyok, és bátorít engem.

Miért olyan nagyszerű, miért olyan drága az Ige? Miért fontos hűnek lennem hozzá? A 19. zsoltárban a következő vers:

Zsolt 19:11 (12) Szolgádat is figyelmeztetik: ha megtartja azokat, nagy jutalma van.

Mi a jutalma annak, ha az Ige jelen van az életemben? Mi a jutalma, ha az Ige ráadásul ott van a szívemben, és hű vagyok hozzá éveken, évtizedeken át, és nagyra értékelem és szeretem és élvezem és foglalkozom vele és forgatom a szívemben? Mi a haszna ennek? Az a haszna, hogy nem kell, hogy egy ellenség igazítson engem helyre, hanem Isten igazíthat ki engem szeretettel. Az Ő Igéje igazíthat ki engem. Barát nekem. Egy barát igazít ki. Más az, amikor egy barát igazít ki, és más, amikor egy ellenség igazít ki.

Zsolt 19:12 (13) Ki veheti észre a tévedéseket? A titkos bűnöktől tisztíts meg engem!

Én ebben nem vagyok jó. Belenézek a tükörbe, és nem látom, hogy baj lenne, mondok valamit, és nem értem, hogy mi a probléma.  Minap beszélgettem egy barátommal, megkérdeztem tőle: Mi az, amit itt rosszul csinálok? Elmondta nekem, és hálás vagyok érte. Mert ez kell nekem, hogy egy barát igazítson ki engem. Erre van szükségem.

Nem veszem észre a titkos bűneimet, de az Ige beszél hozzám, és egy barát igazít ki engem. Úgyhogy nagy értéke van. Mellesleg, amikor 2Kor 13:5-ben beszél arról, hogy megvizsgálni magunkat, akkor szerintem erről beszél. Mert nem hiszem, hogy az érzelmeinkben kéne megvizsgálnunk magunkat. Nem hiszem, hogy mi objektívek tudunk lenni, de hiszem, hogy az Ige objektív tud lenni. Erre van szükségem.

Miért? Ján17:17 az Ige az, ami megszentel bennünket. Amikor ezt kincsnek értékelem, és engedelmeskedem neki a szívemben, akkor nem olyan nagy szám, hogy az életemben is ott legyen, ahol mások is látják. Akkor nem képmutatás. Amikor követem Istent csendességben, szelídségben a szívemben, szeretetben és megbocsájtásban, akkor az felhatalmaz engem arra, hogy ezt nyíltan is megtegyem, hogy nyilvánosan is képviseljem, és ott legyen az életemben a megbocsájtás, a szeretet, csendesség, a figyelem, a megtörtség, a hűség.

Hűség az Igéhez. Többen mondták nekem a gyülekezetből, hogy ébredésük van az Igében, hogy olvassák, hallgatják és nézik. Sokat teszik ezt, és élvezik. Habzsolják az Igét és élvezik. Legyünk a részei ennek. Vedd elő a Bibliádat, vesd alá a szíved neki. Legyünk hűek az Igéhez a szívünkben! Úgy hiszem, hogy Isten adni akar nekünk. Ő a felfrissülés idejét akarja adni nekünk az Igében. Használjuk ki ezt! Hűség az Igéhez.

  • Még egy. Sáfárok vagyunk. Az elvárás tőlünk az, hogy hűek legyünk az Igéhez, és – hadd mondjak még egyet – a kiválasztottakhoz. Ez érdekes gondolat.

2Tim 2:10-ben Pál tesz egy nagyon komoly megvallást. „Minden szenvedésem, minden küzdelmem, minden, ami jó az életemben, minden, amin keresztülmegyek, az egésznek az a célja, hogy elérjek azokhoz, akiket Isten kiválasztott az üdvösségre. Én őértük teszem.” Ezt lehet furcsa módon érteni, de beszéltem erről, amikor az evangelizációról volt szó. (2014.05.14. P. Kende: Összehasonlíthatatlanul új élet #6) Jézus meggyógyított tíz leprást, és kilencen nem mentek vissza Hozzá, de egy igen, Luk 17:17. Így éljük az életünket. Nem az a kilenc foglalkoztat, akik nem jöttek vissza, hanem az egy, aki visszajött.

Könnyű a fejemben elfoglaltnak lenni a tömegekkel, akik hátat fordítanak Isten hívásának. Könnyű a fejemben elfoglaltnak lenni azokkal, akik gyűlölik a kegyelmet, a keresztet, a tanításunkat. Könnyű ez, de Isten azt mondja: Az egy, aki visszajön – az egy, akivel az evangelizáción tudok beszélgetni – ő számít.

ApCsel 18-ban Pál Korinthusban van, és Isten bátorítja őt, mégpedig azzal: „Vannak embereim ebben a városban. Őrájuk nézz, velük foglalkozz.” Nem az a rengeteg az érdekes, akiket nem érdekel. „Én velük törődöm, ők fontosak nekem. – ezt mondja Pál. – Énnekem azok fontosak, akik akarják az Urat. Én őmiattuk teszem az egészet, és megéri.”

Ezért keressük az embereket. Ezért építünk hidakat. A bizonyság, amit az elején mondtam, az egy hídépítés. Ha annak az embernek odavágod az első öt percben: A pokolra mész, ha nem térsz meg!; akkor az a vége összes beszélgetésednek vele a témában. Ehelyett hidat építeni felé, és megkeresni őt.

Miért mondom ezt? Azért, mert Préd 11:6 vess reggel, és vess este is, mert nem tudod, hogy melyik fog kikelni, gyümölcsöt hozni. Lehet, hogy mind a kettő, de nem tudhatod. Lehet, hogy az egyik vagy a másik. Lehet, hogy mindkettő, de nem ez az érdekes, hanem legyél magvető. Legyél valaki, aki tesz a kiválasztottakért, azokért az emberekért, akiket ma nem látunk, de egy év múlva itt ülhetnek, tanítványok lehetnek, együtt énekelhetnek és együtt örülhetnek velünk. És azon gondolkodhatnak, hogy hogyan ismertethetnék meg Krisztust valaki mással.

Hűségesnek lenni a kiválasztottakhoz! Nagyon sokszor ránézünk az emberekre a világban, ránézünk a közönyre, a szellemi sötétségre, és könnyű azt mondani: „Rendben, menj a te utadon! Nem érdekel.” Mit szólsz azonban ehhez: kiválasztottak? Vannak emberek köztük, akik meg fogják ismerni Krisztust, ha megszólítjuk őket. Ezért vagyunk gyengédek, amikor bemutatjuk Krisztust az embereknek.

Vannak törvénykező emberek, akik szeretnék ezt az üzenetet keménnyé tenni. „Jó keményen mondd meg nekik! Legyen ez kemény üzenet a számukra!” Figyelj! Amikor Jézus beszélt Nikodémussal Ján 3-ban, akkor ott először azt mondta:

Ján 3:16 Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

Szerette, adott, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mivel kezdte? Szeretettel, ajándékkal, gyengéden, törődve, szolgált felé; és aztán továbbment. Mert Isten nem azért küldte az Ő Fiát a világra, hogy elítélje a világot. Megint nem kemény üzenet. Megint nem erős odavágás. Megint nem a dolgok megmondása, hanem a megkeresése az embernek.

Miért mondta ezt? Azért, mert Ézs 61-ben Jézusról elmondja, hogy Ő el fog jönni, és mi lesz a szolgálata. Viszont amikor Jézus felolvassa ezeket a verseket, akkor megállt a 2. vers közepén azért, mert azt mondta: Még nem jött el Isten bosszúállása napjának az ideje. Még nincs itt az ítélet, még nincs itt a büntetés. Úgyhogy így szolgál az ember felé, gyengéden, hidat építve, keresve őt türelemmel. Aztán figyelmezteti. Ján 3:18-ban elmondja: létezik pokol, vedd komolyan.

Hűnek lenni a hídépítésben. A hídépítésben türelemmel, kedvességgel, gyengédséggel lenni. Csak csináld! Nincs szükség másra, minthogy hű legyél.

Még egy bizonyság. Hallottam egy bizonyságot az egyik végzőstől az úton. Mesélt egy munkahelyi buliról. Ő volt az egyetlen, aki nem ivott. Volt egy kolléga, aki minden alkalommal figyelt arra, hogy megkínálja.

–        Igyál már!

–        Nem, köszönöm.

–        Igyál már!

Aztán minden ilyen alkalommal a kolléga elmagyarázta mindenkinek, aki ott ült, hogy miért nem iszik. Megpróbálta kigúnyolni, nevetségessé tenni, és így próbálta belevonni abba, hogy igyon velük. Végül az a kolléga megölelgette, és megköszönte neki. Még ez sem a történet vége. Ki tudja, hova tart!

Nem is az ivásról beszélek – őszintén remélem a magad és a családod kedvéért, hogy nem iszol –, de inkább többről. Meggyőződésekről. Arról, hogy vannak meggyőződéseim a hazugságról, a pletykálkodásról, a csalásról. Vannak meggyőződéseim. Miért? Mert amikor megállok a meggyőződésemben nyilvánosan, akkor tudod, mit csinálok? Vetem a magot. Azzal vetem a magot. Mert a gúnyolódás mögött nagyon sokan vannak, akik vágynak arra, akik azt akarják, hogy más legyél.  Azt szeretnék, ha te más lennél.

Olvastam egy bizonyságot egy volt ateista hölgytől. Az volt benne: „Mindig, amikor a provokáltam a keresztényeket, ott volt a szívemben egy kicsi vágy: Bárcsak tudna egy jó választ adni! Bárcsak! Bárcsak én is tudnám követni! Bárcsak lenne olyan válaszom, ami nekem is elég!” Nagyon sokszor ez a helyzet, hogy azok között az emberek között lesz valaki, aki néz téged, amint esetleg kigúnyolnak vagy kizárnak, és azt kívánja: Bárcsak tényleg Isten embere lennél! Mert az emberek vágynak valami másra.

Az emberek szeretnének többet. Szeretnék, ha lenne valaki, akihez odamehetnek négyszemközt, és megkérdezhetnék: „Te hogyhogy nem gyűlölöd magad? Segítenél nekem ezzel?” Vagy a házassági-, vagy a szerencsejáték problémáival, vagy a hazugságokkal kapcsolatban, amik az életében vannak. Vágynak rá, hogy legyen valaki az életükben, akinek meglesz a kurázsija, hogy elmondja neki az igazságot. Vagy lesz valaki, aki megőrzi a titkukat.

Egyszer olvastam egy történetet Assisi Ferencről. Nem tudom, hogy igaz-e. Ment valahova, és volt ott egy parasztember, aki felismerte őt. Odament hozzá, és azt mondta: Uram, légy olyan jó, mint ahogy reméljük, hogy vagy.

Lesz gúny az életedben Jézus miatt, vagy magadra hagynak, mert te vagy az egyetlen, aki nem hajlandó pletykálkodni, vagy nem értesz egyet a mocsokkal, ami a társadalomban vagy a TV-ben van. Ugyanakkor néhányan meg fognak keresni, és lesz néhány szív, amely készen lesz arra, hogy vesd a magot. Legyünk hűek a kiválasztottakhoz!

  • Hűnek lenni az atyafiakhoz, a testvérekhez.

Zsid 10:25-ben int bennünket a Zsidókhoz írt levél írója, hogy ne szokjunk el a szentek közösségétől. Ne szokjunk el a gyülekezettől! Könnyű elhagyni a gyülekezetet. Olyan könnyű, mint elveszíteni egy kulcscsomót. Mész és ottmarad az árokparton. Könnyű otthagyni. Ezért értékelünk nagyra mindenkit igazán, aki itt van. Mert ismerjük az áldozatot, amit mindenki meghoz azért, hogy itt lehessen.

Ezért tiszteljük az időtöket. Ezért nincs 2-4 órás istentiszteletünk. Ezért nincsen két órás üzenet, mert tiszteljük az időtöket, és hálásak vagyunk, hogy komolyan veszitek. Ezért kérjük az emberektől, akik szolgálnak, hogy tartsák tiszteletben az időt. Úgyhogy amikor valaki azt mondja: csak három percet kaptam; akkor annak ez az oka.

Hűnek lenni a testvérekhez!

1Kor 16:15 Kérlek pedig titeket, testvéreim, hiszen tudjátok, hogy Sztefanász házanépe Akhája zsengéje, és a szentek szolgálatára szánták magukat,

Van itt egy család. Mit csináltak ezek az emberek? Elkötelezték magukat a szentek szolgálatára. Odaadták magukat ennek. Olyan hálásak vagyunk, mert annyian vannak a gyülekezetben: Erika, P. Zolee, P. Duló Attila, P. Bendegúz, akik fizetés nélkül, gyakorlatilag önkéntesen szolgálják a gyülekezetet. Elérhetőek, rendelkezésre állnak. Aztán a többi pásztor ugyanígy: nem kapnak fizetést a gyülekezettől, de rendelkezésre állnak. Aztán nem csak ők, hanem a szolgálatvezetőink elkötelezetten benne vannak, a hangosítástól az evangelizációkon át – vidéken is – a gyerekprogramokig, az idősek klubjáig.

Aztán emberek, akik szolgálnak látható és nem látható módon. Úgy értem, sok olyan van, ami nem látható. Például, a vendégszeretetet már sokszor emlegettem, de még mindig hallom vissza emberektől, akik hálásak azért, amilyen vendégszeretetben részesültek az EUROCON alatt. Olyan hálásak azért, hogy felvállaltátok a kényelmetlenséget. Nem csak akkor, amikor kényelmes, hanem törődni a testvérekkel, hűnek lenni hozzájuk, beengedni őket az életünkbe, ez a vendégszeretet. Nagyon sok olyan szolgálat van, ami nem látható, de hála Istennek, hogy ez bőségesen megvan a gyülekezetünkben.

Még egy, amiben hű akarok lenni a testvérekhez, ez az ima.

Csak nézz körül a gyülekezetben, nézd meg a testvéreket. Lehet, hogy nem ismersz mindenkit, de ezeknek az embereknek óriási szükségük van az imára. Kétségtelenül. Legalább akkora, mint neked. (Akármilyen hihetetlen ez.)

Csináltuk az imakártyákat, és engem annyira bátorított. Mindenki leírta néhány imakérését, Erika csinált belőle imakártyát az ember nevével és fotójával, és aztán cseréltünk azok között, akiknek volt imakérésük. Aztán nap mint nap imádkoztunk egymásért. Engem nagyon bátorított, nagyon épített, nekem nagyon sokat segített. Volt gyümölcse.

Igazán nagyon szeretném ezt megismételni nyárra.  Az erika@nullbibliaszol.hu címre küldheted az imakérésedet, vagy odaadhatod neki személyesen egy olvasható irományban. Cserélhetnénk megint imakártyákat, imádkozhatnánk újra egymásért.

Emlékszel? Imádkoztunk egy családért, a kislányukért. Csoda volt, hogy élt. Aztán Isten hazavitte. Aztán nagyon sokan imádkoztunk tovább, hogy Isten adjon nekik egészséges kisbabát, és most megszületett Tamás.

Ahogy imádkozunk egymásért, ott vagyunk egymás életében. A családok ide állnak a babákkal és imádkozunk értük. Ha imádkozunk egymásért, akkor ott vagyunk egymás életében. Amint arra gondolok, hogy ennek a családnak most megszületett a gyermeke, ő az enyém is, meg a tiéd is,… mert imádkoztunk velük a lehetetlenért. Így van ez az életünkben. A gyerekek a gyülekezetünkben mindnyájunké. Ez része az életünknek. Csak hálásak vagyunk érte. Hűnek lenni a testvérekhez imában!

Hűnek lenni a testvérekhez a közösségben. Ez is fontos!

Nem tudom, hogy tudtad-e: a konferenciák megváltoztatják az emberek életét. Szeretnélek bátorítani. Tudom, hogy áldozat eljönni Debrecenbe. Ha kell, tedd ezt a nyaralásoddá. Nem fogod megbánni. Jobb lesz, mint egy exkluzív utazás. Ígérem. Mélyen hiszem, hogy ez így lesz. A lényege valójában: keresni a közösséget. Miért megyek Debrecenbe? Mert Krisztus Teste ott lesz. Ha nem voltál még, gyere!

P. Graham mesélte, hogy a gyerekei mindig kérdezik: Apu, megyünk „Kaposvárra”, igaz? Várnak erre. Ott akarnak lenni. Részei akarnak lenni. Keresni! Bibliatanulmányok, ima-összejövetelek, közösség – ott lenni, feltenni a kérdéseket. Könnyű visszahúzódni, de ehelyett hűnek lenni a testvérekhez!

Pusztán ebben szeretnélek bátorítani: a sáfároktól nem kívántatik meg más, minthogy hűek legyenek. Úgyhogy vessük a magot, és szolgáljunk emberek felé. Legyünk hűek az Igéhez, a kiválasztottakhoz, a testvérekhez. Aztán a végén Isten nem azt fogja kérdezni: „Miért nem voltál okosabb? Miért nem voltál erősebb? Miért nem voltál keményebb? Miért nem voltál…?” Hanem azt fogja mondani: „Jól van, Én szolgám. Hűséges voltál!” Ez az, amire szükségünk van. Ez az, ami kell nekünk. Ez az, amire vágyunk. Ez az, amit keresünk. Ez egyszerű dolog.

Úgyhogy legyen ez a nyár ilyen, a magvetés nyara, a hűség nyara, az örömnek a nyara, az Igének a nyara. Élvezzük ezt! Ámen.

Kategória: Egyéb