Hitünk velejárói (2)

2014 január 12. vasárnap  18:00

A hit a kereszténység nagy „botrányköve”. „Olyan jónak tűnik a kereszténység, ha a hitet kihagyjuk belőle. Annyi jó dolgot csinálunk, ha kihagyjuk ezt az egész Jézus-izét. Miért nem csináljuk inkább csak azt, aminek mindenki tud örülni?” A világ annyiszor gúnyol minket ezért és ezzel: hit. Van, amit értek ebből egy értelemben. Miért nem hagyjuk el mégsem ezt a hit-dolgot a képből? Még akkor sem, ha népszerűbbek lehetnénk anélkül.

Róm 5:1 Mivel tehát hit által igazultunk meg, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által.

Olyan sok dolgot mondanak hitnek, és tényleg röhejesek, mert nem azok. Van érzelmi elvonultság, amit hitnek mondanak, de igazán nem az. Van értelmetlen kockázatvállalás, amit hitnek mondanak, de például Mát 4:6-ban Jézus azt mondta: dehogy ugrom le a templom ormáról ok nélkül! Az értelmetlen kockázatkeresés nem hit. Van, aki azt mondja, hogy a logika hiánya a hit, de ez sem igaz.

Néha azt gondolják az emberek, hogy az ostoba becsapható egyszerűség a hit. Ez sem igaz azonban. Pál egyenesen figyelmeztet bennünket 2Kor 2:11-ben, hogy ártatlan okosságunk legyen a dolgokban. Tudjuk, hogy mi Sátán akarata, és nem hagyjuk magunkat becsapni. A hit nem a becsapható egyszerűség. A hit nem naivitás. Ha ezeket mind elhagyod, attól még mindig lehet hited.

Tudod, igazából a bibliai hit az így is, úgy is a világ gúnyának tárgyát képezi. Ne aggódj! Attól, hogy ezeket elhagyod, még nem leszel népszerű. 🙂 Ahhoz, hogy népszerűek legyünk, ahhoz igazán a hitet kéne kivenni a hitből. Ki kéne venni a bizalmat, és azt kéne tanítani, hogy elég egyetérteni. Ki kéne vennünk a tevékenységet, az akciót, és csak azt kéne javasolnunk, hogy légy passzív. Ki kéne vennünk a szívnek az átformálódását, és azt kéne mondanunk, hogy a tanítás kihívás nélkül az teljesen elég.

Róm 5:1-ben viszont azt olvassuk, hogy a hit adja a legcsodálatosabb ajándékot az ember szívének. Létezik olyan hit, ami békességet ad Istennel. Mivel tehát hit által igazultunk meg, békességünk van Istennel”.  Ezért nem akarjuk elfelejteni a hitet. Ezért nem akarom elhagyni a hitet. Ezért nem akarom, hogy a hitem csökkenjen, leépüljön, hanem azt szeretném, ha növekedne. Miért? Azért, mert szeretném egyre jobban érteni ezt a békességet Istennel.

Hány és hány embernek van zűrzavar a lelkében, háború zajlik benne: a régi bűnök, a hibák. Nincs is szüksége főnökre, szomszédokra, házastársra, tizenéves gyermekre, hogy háború legyen az életében, mert ott van a szívében a háború.

Honnan indul viszont a békesség az ember szívében, az ember életében? Minden második plakát ezt reklámozza az utcán: jógaállás és zummm, és békességed lesz. Hogyan? „Magadban.” Ez hazugság! Nem igaz. Nem így működik. Nem! Békességünk van Istennel, és aztán békességem lesz a szívemben. Békességem van Istennel, és az a békesség áthatja az életemet. Másként nem működik.

Mi a hit? Meggyőződés arról, hogy valami igaz. Nem csak az, hogy értek valamit, nem pusztán az értelmemnek a tevékenysége, hanem az akaratomnak a tevékenysége is, a szabad akaratomnak a döntése, ahol azt mondom: értek valamit, felismertem valamit, és rá is bízom magam. Eféz 1:13 elég jól elmondja ezt nekünk. Két része van ennek. Először: miután hallottátok az igazság beszédét. Mi történt? Hallották, megértették, felfogták a dolgot. Aztán, utána: hittetek benne. Volt döntés, azt mondták: akarom ezt.

A hitben létezik megértés. A hit nem az értelmetlenségről szól. A hit nem az, hogy el vagyok szállva az érzelmeimben, hanem ez józan dolog. Józan igazság. ApCsel 26:25-ben Pál mondja is ezt: ezek józan beszédek, amiket én szólok. „Ó, izgatott vagyok felőle! Ó, igen, lelkes vagyok a dolog felől! Ez az egész életem. Igen, megcsinálok dolgokat, amiket nem tennék meg hit nélkül soha. Prédikálom Krisztust. Jézus a Megváltó – prédikálom ezt. Hit nélkül soha nem tenném.”

A testvérem azt mondhatná rám: ő a barátom. Hit nélkül soha nem lenne a barátom. Biztos! Nem is találkoztunk volna. Vannak dolgok az életemben, amik hit nélkül nem lennének meg. Ám a hit az nem logikával ellenkező és érzelmileg elszállt dolog. Pál újra meg újra használja ezt, tele vannak logikával a levelei. Azt mondja: ha ez, akkor ez is. Újra és újra írja.

A hit nem a logika ellensége, hanem létezik logika, ami a hitre épül, és létezik logika, amely a hitetlenségre épül. Szerintünk a hitre épülő logika jobban egyetért a valósággal. Ebben benne van az elmém. Nem csak az van benne, sokkal több van benne, de ez is fontos. Jézus azt mondta saját Magáról: ha nem hisztek azért csak, mert Rám néztek, akkor higgyetek a cselekedeteimnek, higgyetek a bizonyítékoknak. Ján 10:38 higgyetek annak, amit csinálok. Nézzetek rá, és ismerjétek fel, hogy itt valami nagyobb van, mint az emberi tanítók és az emberi okoskodás.

Úgyhogy a hitnek a lényege nem a logika és a bizonyítékok, de a logika és a bizonyítékok vezetnek engem arrafelé. Mert vannak bizonyítékok és van logika az egész mögött.

Hadd mondjak másikat, ami arra vezet minket. Gal 3:24 a törvény Krisztus felé vezet minket. Miért? Mert a törvény megmutatja, hogy én nem vagyok képes tetszeni Istennek saját erőből. A törvény nagy ajándék Istentől az embernek, mert ha nincs leírva, akkor másként gondolkodom: „Jobb vagyok, mint ő, jobb vagyok, mint a másik, jobb vagyok, mint a harmadik,… egész jó vagyok, legalább ennyivel az utolsó előtt vagyok. Úgyhogy, egész jó vagyok!”

A törvény azonban abszolútokat határoz meg, nem viszonyított dolgokat, és azt mondja: a bűn menthetetlenül gonosz. A törvény olyan, mint egy óriás mutatóujj benne az arcomban: „Te elrontottad már megint! Most megint elrontottad. Te hibás vagy!” Róm 7:13 azért, hogy meglátszódjon, a bűn mennyire gonosz.

Mire való ez? Arra, hogy nyomorult legyek? Arra, hogy bűntudatom legyen? Nem. Azért, hogy Jézushoz meneküljek, hogy megszabaduljak ettől. Ha élni próbálok a törvény által – amit nagyon sok tanító tanít, úgyhogy vigyázz, mit eszel az interneten –, akkor a csomagban alapszolgáltatásként jön a vereség. Ugyanígy, ha a Krisztusba vetett hitben járok, akkor a fapados csomagban is benne van a győzelem.

A hit az nem munka. Néha azt gondolják hívők: nem tudtam tökéletes lenni, de Isten a tökéletesség helyett elfogadja a hitet, úgyhogy dolgozom keményen a hitemen; vagyis ahelyett a munka helyett van ez a munka. Megint nem ez a válasz.

Mi a hit? A hit csak a kéz, amivel megragadom Istennek a megmentését. A hit csak a kéz, amivel megragadom Jézust, Aki megment engem. Gal 2:16 tudjuk azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből. Ez nem így működik! Csak Jézus Krisztus által. Nem számít, hogy milyen törvény, nem számít, hogy milyen munka, nem számít, hogy keresztény munka, vagy zsidó munka, vagy muzulmán munka, vagy humanista munka, egyik sem ment meg engem. Csak Jézus Krisztusban való hit által van az üdvösségem. Ez az egyetlen, ami megvan.

Ha már erről beszélünk, akkor egy kicsit az üdvösségről kell beszélni. Általában, amikor a gyülekezetben a hitről beszélünk, akkor arról van szó, hogy járjunk hitben. Hívők vagyunk, járjunk hitben. Ahogy P. Schaller mondta: Ne legyünk hitetlen hívők, hanem legyünk hívő hívők.

Ha viszont még nem bíztad az életed soha Jézusra, akkor ezt jelenti, hogy Őt elfogadod igaznak, Őrá bízod az életed. ApCsel 16:31 higgy az Úr Jézus Krisztusban, és Ján 3:36 aki hisz a Fiúban, annak örök élete van. Ha rábízod magad Jézusra, Ő megment téged. Ő neked adja az igazságát, és Isten elfogad téged. Itt azonban nem ér véget a dolog. A hit elvégez nagyon sok dolgot az életünkben. Ezért nem akarom kihagyni az életemből a hitet.

Olyan könnyű elfoglaltnak lenni, olyan könnyű túl elfoglaltnak lenni a hithez! Olyan könnyű megtölteni az életem mindennel, és aztán nem találni meg az időt arra, hogy az Úrral legyek, hogy az Igével legyek, hogy közösségben legyek. Mi azért vagyunk itt az istentiszteleten, mert megtaláltuk az időt. Tudom, hogy hitből vagy itt, nem más ok miatt. Nem osztogatunk pénzt, nem osztogatunk ingyen palacsintát,… nem ezért vagyunk itt, hanem hitből. Azért jövünk, mert Istentől akarunk hallani, mert Vele akarunk közösségben lenni. Mert van bizalmam, hogy a testvéremnek a bizonysága, az élete bátorítani fog engem. Ezért jövök.

A hit annyi mindent végez el bennünk! Amikor rábízod magad Jézusra, akkor ApCsel 26:18 megbocsájtást kapsz, örökséget kapsz, megszentelést kapsz. ApCsel 15:9-ben is: Ő megtisztított minket, amikor hittünk Őbenne. Ha Isten rád néz, akkor Ő valaki olyat lát, aki tiszta. Lenyűgöző! Nincs feljegyzés. „Isten! Kicsit szenilis vagy talán?” Nem! Hit által megtisztította a szívünket. Ha ránk néz, akkor tisztának lát minket. A hit elvégez bennünk valamit:

Gal 5:6 Mert Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés nem ér semmit, sem a körülmetéletlenség, csak a szeretet által munkálkodó hit.

Igen! Ez az, amiről beszélek! Ez annyira más, mint ami azelőtt az enyém volt. Azelőtt lehet, hogy voltak bűntudatos imáim, ma hitbeli imám van. Azelőtt lehet, hogy voltak a bemocskolt lelkiismeretemnek a halott cselekedetei, az igyekezetem, Zsid 9:14. Lehet, hogy jó ember vagy Jézus nélkül, de van egy rossz hírem: a lelkiismereted be van piszkolva, és ezért minden jóság, amit teszel, az csak halott cselekedet, és a bűn bemocskol mindent az életedben – Ézs 64:5 –, még akkor is, ha nagyon jó vagy.

Viszont ma a hitnek a cselekedetei vannak az életemben. Azért csinálok dolgokat, mert hívő vagyok. Nem azért, mert bűntudatom van. Ma hitből követek. Azelőtt a csordaszellem miatt követtem, ma a hit miatt követek. Azelőtt azért volt közösségem valakivel, mert hasonló sebeink voltak, vagy hasonlóan felszínesek voltunk, vagy mindketten ugyanazt az italt ittuk. Valami felszínes dolog miatt volt. Ma viszont a hit miatt van közösségem a felszínes közösség helyett. Ez az, amiről Gal 5:6 beszél, a szeretet által munkálkodó hit.

A hit nem passzivitás. Annyiszor hallottam és láttam: ülök, bele vagyok nőve a székbe. Mit csinálsz? „Hitben vagyok.” Nem kéne dolgoznod? „Á, nem. Én hitben élek.” Nem kéne hűnek lenned ahhoz, amire elkötelezted magad? „Á, én hitben élek.” A hit nem passzivitás! Gal 5:6 a szeretet által munkálkodó hit.

Az előző üzenetben a reményről volt szó. Érdekes gondolat, néha hallom ezt: „Ti a kegyelmet tanítjátok. Az azt jelenti, hogy mindenki csinálhat, amit akar, semmi nem számít, legyünk felelőtlenek.” Nem! Miért? Reménységünk van, örök reményünk (előző üzenet), és 1Ján 3:3 akinek megvan ez a reménysége, akiben megvan ez a reménység, az az ember megtisztítja magát.

Mit jelent ez? A reménységnek vannak cselekedetei. Ez érdekes gondolat! A hitnek vannak cselekedetei. Ez a furcsa keresztény, akinek a kereszténysége nem csak egy elvont, eldugott, sarokban lévő dolog, hanem valami olyan, amit megél, ami által cselekszik. Ez a bibliai kereszténység. Ez az, ahogy élünk.

Mi a különbség? Egy fogvatartott a börtönben hogyan dolgozik? Ímmel-ámmal. P. Schaller mesélte, hogy valamelyik börtönben az igazgató körbevitte. A fogvatartottak épp kerítést festettek, dolgoztak keményen. Elhajtottak előttük, nagyon dolgoztak, aztán már távolabbról visszanézett, és már hanyatt is dobták magukat. Ez a különbség a kettő között.

Az ember, aki úgy dolgozik, mint egy rab – ez volt azelőtt. Aztán a mai nap: ez az apám vállalkozása, és egy nap örökölni fogom – így másképp dolgozom, remélhetőleg. Akkor más van a szívemben, akkor hűségesebb vagyok, akkor elkötelezettebb vagyok, akkor megbízhatóbb vagyok. Lehet, hogy még izgatottabb is vagyok. Annyira más az engedelmesség! Fontos része a hitnek. Habár nem az egész kép, de fontos következménye.

1Ján 2:3 ha megvan ez a hitünk, annak lesz eredménye az életünkben. Ez az Ő munkája. Miről beszélek? Arról, hogy Ján 7:38-ban Jézus azt ígérte: Aki hisz Énbennem, ahogy az Írás mondta, élő víznek a folyamai fognak ömleni annak bensőjéből. Ez azt jelenti, hogy új élet jön ki belőlem, újfajta szeretet jön ki belőlem, újfajta munka jön ki belőlem, másik fajta kommunikáció jön ki belőlem. Miért? Azért, mert a hit megváltoztatott valamit bennem. Ez gyönyörű.

A hitnek van rejtélye. Sok mindent megérthetünk, de van egy szintje, ami nem annyira egyértelmű. 1Tim 3:9-ben Pál azt írja: akiknél megvan a hitnek a rejtélye. A hitben van, valami több. Leírhatnám ezeket a szavakat: engedelmesség, logika, bizalom,… sok dolgot leírhatnék, de mégsem írnám le azt, hogy mi a hit. Olyan, mint a feleségem és köztem a szeretet. Leírhatod nagyon sok módon azt a szeretetet: porszívózás, meleg vacsora, ölelés, bátorítás, türelem, és még több türelem és még több türelem… Le lehet írni nagyon sok dolgot, de nem tudnád leírni teljesen. Van benne valami több!

Ugyanígy a hitünkben is. Ahogy járunk az Úrral, van rejtély a dologban.  A növekedés, ami zajlik a szívemben. Ahogy keresem, hogy a hitem növekedjen, úgy a növekedés van az életemben. Nem tudom megmagyarázni, hogy miért történik, hogyan zajlik, de történik. Elmegyek szolgálni, és valaki azt kérdezi: „Ezt minek csinálod? Ki követeli meg tőled?” Senki. Van azonban egy hitbeli növekedés az életemben, és azt mondom: „Ó, ez egy csoda. Ez a rejtély. Ez az, amire vágytam! Ez az, ami kellett nekem. Krisztus élete növekszik bennem.” Nem tudom leírni neked, de azt tudom mondani: érdemes járni benne.

Honnan indul ez? Mit olvastunk? Hit által megtaláltuk Jézust, és békességünk van Istennel. A következő versben azt olvassuk:

Róm 5:2a Általa szabad utunk van hitben ahhoz a kegyelemhez, amelyben állunk

Hit által szabad utunk van.  A görög szó alapjában véve azt jelenti: hozzáférés. Hadd mondjam el egyszerűen. Amikor a számítógépen rákattintasz valamire, ami nem a te dolgod, az a válasz, hogy ehhez rendszergazdai jogosultság szükséges. Vagy meg akarod szerelni az autót, és látja az autószerelő, akkor nagyon csúnyán néz rád: „Mit csináltál? Ezt miért csináltad?” Erről beszélünk: „Nincs jogod hozzá. Ne piszkáld! Ne nyúlj hozzá!”

A kifejezés itt azt jelenti, hogy nekünk jogunk van menni. Nincs tiltás az útban. Minket oda bevisznek Isten jelenlétébe. Azt mondja, hogy a hitünk adja meg nekünk ezt a jogot, hogy álljunk a kegyelemben. Megadja nekünk azt a jogot, hogy álljunk a kegyelemben. A vers úgy végződik: azért örvendezzünk ebben! Örvendezzünk ebben! Miért? Azért, mert nagy reménységünk van, a hit békességet hoz nekünk Istennel. Ez csodálatos!

Eljövök egy istentiszteletre, vagy beülök a bibliaiskolába. Az egyik mód, ahogy itt vagy ott lehetek, ez az, hogy halmozom az információt, duzzasztom a fejemet; vagy alávetem magam, és azt mondom: Istenem, változtass meg engem! Ha megvan ez a kihívás, az valami mást jelent az életemben. Ez hitbeli döntés minden nap, hogy alávetem magam Istennek, és azt mondom: én akarom ezt.

Emlékszem, amikor Fehérvárra jártunk a feleségemmel, és a fiam még nagyon kicsi volt, babakocsiban ült. Hetente kétszer mentünk, hogy szolgáljunk. Örömünk és szabadságunk volt. Miért? A hit miatt. Autónk nem volt, felültünk a buszra, és mentünk Fehérvárra, és vissza. Másnap megint. Miért? A hit miatt. Nem tudom másként elmagyarázni. A hit miatt. Mert ez volt Isten akarata a számunkra. A fiamnak nem lett semmi baja ettől. Sőt! Miért? Azért, mert ez volt Isten akarata a számunkra. Olyan hálás vagyok ezért!

Olyan hálás vagyok, hogy itt vagytok, mert tudom, hogy dolgok az utatokba állnak. Ha bibliaiskolába jársz, tudom, hogy dolgok az utadba állnak. Ha szolgálsz, tudom, hogy emberek megbántanak. Nem is tudod megvédeni magad, mert nem lesz rá módod. Te döntöd el azonban, és mondhatod azt: hitben fogok járni, és megbocsájtok, és továbbmegyek a házasságommal, az életemmel.

Az egyik élet az: itt a Bibliám, egyetértek vele, itt a vége. Nem kívánom neked azt az életet. Hanem arra van szükségem, hogy amikor döntenem kell valami nehéz dologban, például az adóimmal, akkor hiszek és bízom Istenben, és abba az irányba megyek. Amikor itt az idő, hogy fölkeljek és elmenjek szolgálni, akkor megyek.

Többen a gyülekezetből hosszú éveken át jártunk Kanizsára szolgálni. A gyorsabbik vonattal volt három és fél órás az út, a lassabbal öt órás, és hétről hétre mentünk. Amikor felkelsz reggel ötkor, azt kérdezed: Milyen mentséget találhatnék, hogy ne menjek? Miért mentek mégis oda emberek? A hit miatt. Nem kényszer, nem elvárás, hanem azért, mert békességet találtam Istennel, ez áthatja az életem, és van mit adnom. Ezért akarok növekedni a hitben. Ámen.

Mennyei Atyánk! Annyira köszönjük a hit csodáját az életünkben! Tudjuk, hogy még ezt is Neked köszönhetjük. Te vontad a szívünket Jézushoz. Te vezettél minket, Te mentettél meg minket, és Te adtad nekünk ezt a lehetőséget, hogy a hitre alapozva járjunk, éljünk, cselekedjünk, kommunikáljunk, gondolkodjunk. Köszönjük Istenünk.

Ha még soha nem bíztad Jézusra az életed, akkor hívlak erre. Mondd azt a szívedben Istennek: Szükségem van Rád, akarlak Téged. Mondd azt Istennek: „Jézus! Ments meg engem. Kérlek Téged, adj nekem új kezdetet. Új szívet, új motivációkat, egészen új életet, új szellemet szeretnék. Jézus, ments meg engem! Bízom Benned! Hiszek Benned! Kérlek Téged, gyere az életembe. Meg akarlak ismerni Téged.” Ő válaszol neked, ha ezt kéred.

Ha meghoztad ezt a döntés, írj nekünk egy e-mailt (iroda@nullbibliaszol.hu), hadd örüljünk veled.

Ámen.

Kategória: Egyéb