Békesség a Földre (Karácsonyi Koncert)

2014 december 21. vasárnap  18:00

Karácsonyi koncert – miről szól? A Karácsonyról szól nyilván! – gondolhatnánk. Azon gondolkodtam azonban, hogy egy értelemben ez mennyire nem magától értetődő. Mert amint járok-kelek, egyre többször látom az út menti plakátokon, hogy nincs kiírva az, hogy Karácsony; hanem csak az, hogy ünnep. „Boldog ünnepeket!” „Kellemes ünnepeket!”… Miért? „Mert a Karácsonyt olyan kellemetlen kimondani. Mert annak köze van valami Istenhez… vagy ilyesmi, nem?” Ezért inkább azt mondják: Kellemes ünnepeket! – politikailag korrekt módon fogalmazva. 🙂 „Így biztosan mindenkinek elfogadható. Biztos senki nem bántódik meg. Ezért mondunk ilyet.”

Másrészt ilyenkor az újságokban, vagy egy honlapon, vagy egy cikkben megjelenik ilyen, vagy ehhez hasonló mondat: A keresztény világ most ünnepli Jézus születését. Ez megint olyan, mintha szégyellni való lenne elismerni: én Jézus születését ünnepelem. Igazán azért mondom ezt, mert szeretném arra bátorítani önöket, hogy merjék ezt letenni, hagyjuk a politikai korrektséget. Csak merjék elfogadni! Ne legyenek olyanok, mint azok az emberek, akik valamiféle korrektség álcája alatt semmi mellett nem hajlandóak elkötelezni magukat, hanem merjék elfogadni azt, ahogyan Isten szolgál önök felé.

Azt kérdezhetik: Hol van Isten? Azt felelném: Például ez a koncert nem lenne, ha Isten lett volna benne a képben. Ahogy mi itt ülünk, csak azt látjuk, halljuk, hogy gyönyörű a zene, ügyesen játszanak a zenészek, az árnyjátékosok, de el sem tudnám mondani, hogy mennyi akadály, mennyi probléma volt ennek az útjában. Még most délután is telefonált valaki, hogy lebetegedett, és nem tud énekelni. Az árnyjátékosok is nagyjából mindannyian fekszenek a színfalak mögött lázasan, mert betegek szegények. Valami módon sikerült lebetegedniük, úgyhogy csoda, hogy meg tudták csinálni.

Más gondok is vannak. Nem a beépített hangrendszert használjuk, az kicsit korábban, a felkészülésben kiégett. Úgyhogy volt elég probléma. Ám azzal együtt volt sok hit, bátorság és sok szeretet abban, ahogy ezt megcsinálták. Igazán ezért beszélek erről, mert az a harminc-negyven ember, aki ebben benne van, nagyon-nagyon különböznek egymástól, de mégis együtt dolgoznak azért, hogy ez a koncert meglegyen. Ha van üzenetem, amit szeretnék most elmondani, akkor igazán ők az üzenet, ők azok, akik jól bemutatták ezt az üzenetet.

Ma este a témánk: Békesség a Földön; de igazából a Karácsonynak is ez a témája. Isten ezzel az üzenettel harangozta be Jézusnak a születését: Békesség a Földön! Lukács evangéliuma 2-ben azt olvassuk: Békesség a Földön, jóakarat az embereknek és dicsőség Istennek a magasságban.

Békesség a Földön! – micsoda gondolat ez! Egy értelemben meg lehetne kérdezni ezt is: Miféle békesség? Ha keletre nézünk, ott nincs békesség, Ukrajna háborúban van. Ha délre nézünk, akkor kicsit messzebb ott van az iszlám állam, ott sincs békesség. Ha nyugatra nézünk, kicsit csalódottak vagyunk bennük. Ha északra nézünk, akkor ők csalódottak bennünk. Igazából konfliktus és feszültség van, és nincsen igazán békesség. Miféle békesség?

Hadd mondjak viszont egy hozzánk sokkal közelebb álló konfliktust, ami a szívünkben van. Ott nincs békesség. Tudják, mi a nagy kísértés ilyenkor, Karácsonykor? Az, hogy rohangásszunk az előtte lévő hetekben végig, mint a mérgezett egerek, hogy leüvöltsük minden szerencsétlen teljesen lefárasztott boltosnak a fejét, aztán túl sok pénzt költsünk az elrontott, a nem megfelelő ajándékokra, aztán frusztráltak legyünk a családtagjainkkal és rokonainkkal, akik szintén pörögnek ezerrel ebben az időben, aztán végre 24-én leülünk a fotelbe, mindenki kimerült, és próbáljunk meg úgy tenni, mintha szeretnénk egymást. Ez ám a békesség!

Miért mondom ezt? Ha ez történik éppen az életében, akkor tudnia kell, nem azért mondtam, hogy rosszul érezze magát. Csak azért beszélek erről, mert szeretnék rámutatni arra, hogy mi az, ami lényegi, és mi az, ami nem; mi az, ami számít, és mi az, ami igazából értéktelen. Mert valami másról szól a Karácsony, nem ezekről: rohanás, bevásárlás, bejgli… hanem tényleg több van ebben, és Isten adni akar nekünk valamit, szólni akar hozzánk, és békességet akar adni.

Amikor körülnézünk, és látjuk a sok konfliktust, háborút magunk körül, nem kell azt hinnünk, hogy ez most rosszabb, mint valaha. Ez éppen olyan, mint bármikor. Amikor Isten elküldte a Fiát, Jézust erre a Földre, akkor is éppen ilyen volt a világ. Ugyanilyen volt. Volt egy nagy birodalom, nagy és egységes ország, háborúk és mindenféle problémák voltak. Isten mégis ezzel küldte el Jézust: Békesség a Földön. Hogyan lehet ez? Igazán csak egyetlenegy módja van ennek.

Csak egy módja van a békességnek. Lehet békesség a kontinensen, lehet békesség az országban, de attól békesség van-e a családomban? Attól békesség van-e az én szívemben? Attól rendben vagyok-e én a többiekkel? Attól rendben vagyok-e magammal? Attól rendben vagyok-e a házastársammal? Attól rendben vagyok-e gyermekemmel? A választ tudjuk: Nem! Ezek nem következnek egymásból. A körülmények nem adnak nekem békességet.

Arra gondolok, hogy élvezhetünk valamit, jól szórakozhatunk, de még ettől sem lesz békesség a szívünkben. Példabeszédek 14:13-ban azt mondja: lehet olyan, hogy nevetés közben is fáj a szív. Lehetséges, hogy kívül öröm és vidámság van, tényleg élvezem, ami történik, de vajon van-e békesség a szívemben? Igazán ez az, amiről Jézusnak a szolgálata szólt. A körülmények nem adják meg ezt nekem.

Amikor viszont megnézzük ezeket az embereket, akik zenéltek és énekeltek, az annyira különleges! Mert ha ismernék őket, akkor tudnák, hogy egymástól radikálisan eltérő emberek. Semmi hasonlóság nincsen közöttük egy értelemben. Mégis együtt csinálják ezt. Miért? Azért, mert békesség van a szívükben. Mert Isten adott békességet a szívükbe.

Ha Ő ad békességet a szívbe, akkor lehetek békében mással is. Mert tudok megbocsájtani, mert el tudom engedni a dolgokat, ami amúgy nem hagyna békén. Aztán – és ez csodálatos – élvezhetem is ezt a békességet, amim van, és azt tudom mondani: Béke van Magyarországon. Jaj, de jó! Örülök ennek. Hálás vagyok ezért! Miért? Mert először a szívemben Isten békét teremtett.

Sokan azt mondják: Ugyan, mi szükség van Jézusra? Értem, sokan mondják ezt azért, mert a vallásra gondolnak: letérdel, feláll, összerakja a kezét, gyertya, nem gyertya, víz… – ez vallás, ceremóniák. Jézus pedig nem ez volt, nem ez ma sem. Miért van szükség Jézusra? Azért, mert egy prófécia, ami több mint ötszáz évvel a születése előtt keletkezett, abban azt olvassuk:

Ézsaiás 9:6 Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk, és az uralom az ő vállán lesz. Így nevezik: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!

Ő a Békesség Fejedelme. „Amikor megszületik, látni fogjuk, hogy Ő a Békesség Fejedelme.” Miért van szükség Jézusra? Azért, mert nincs béke a szívünkben Őnélküle. Azért, mert lehet, hogy éppen nem háborúzom senkivel, de azért még nincs béke a szívemben. Ezért van szükség Jézusra. Mert egyedül Ő tud békét hozni a szívünkbe, a Földre.

Az emberi történelemben sok-sok zsarnok volt, aki békét ígért valamilyen áldozatért cserébe, biztonságot ígért, ha hajlandó vagy feláldozni valamit. Voltak közülük, akiknek sikerült némi békét, biztonságot hozni – legtöbben csak rosszabbá tették a helyzetet –, de vedd észre: Jézus nem kért tőled áldozatot. Hanem Ő hozta meg az áldozatot. Ő más! Ő másféle uralkodó.

Mert amikor valaki hallja ezt: Békesség Fejedelme; arra gondol: „Ő lenne a Király az életemben? Én nem akarok királyt az életembe!” Gondolj ebbe bele, minden király, minden uralkodó azt mondja: „Hozz áldozatot! Hozz áldozatot! Hozz áldozatot!…” Jézus pedig azt mondja: Én hozom az áldozatot. Amikor a kereszt megtörtént, akkor az Jézus számára nem jelkép volt, hanem nagyon valós fizetség a te bűneidért és az enyémekért. Mindnyájunkért. Azt olvassuk János 1. levelében, hogy az Ő halála áldozat volt az egész világ bűneiért. Ő fizetett mindenkiért. Nincs olyan ember, akiért ne fizetett volna meg!

Viszont tudod, hogy mi történhet? Az, hogy valaki számára jelképes marad a kereszt. Megtörténhet az, hogy számodra jelképes marad a kereszt. „Ez érdekes, de távol áll tőlem. Ez az ember hagyja már! Menjen tovább a zene! Ennyi! A többi nem érdekel.” A kérdés azonban az: Hajlandó vagy-e elismerni, hogy szükség van segítségre a szívedben, hogy békesség lehessen ott? Hajlandó vagy-e elismerni: Kell nekem a segítség, hogy ne csak üresség legyen bennem, hanem igazi tartalommal teli béke!

Ha igen, ha a Békesség Fejedelmének azt tudod mondani: Szükségem van erre a segítségre!; akkor itt a jó hír: nem kell semmit fizetni, nem kell semmit tenni. Csak Őrá bízni az életed. Ennyi az egész. Neki adni a hited. Mert mindnyájunknak van hitünk. Annak is van, aki azt mondja: nekem nincs hitem. Az igazán nem jelent semmit, mert mindannyian hiszünk dolgokban, mind bízunk dolgokban.

Mindannyian rábízzuk az életünket dolgokra. Vannak, akik kapcsolatokra, családra, vannak, akik pénzre, vannak, akik a gazdasági fellendülésre – ja, arra nem 🙂 –, vannak, akik a tőzsdére, vannak, akik a saját erejükre, vagy ki tudja, mire… sok-sok dologra, de én nem erről beszélek. Hanem arról, hogy lehet, jó képességeid vannak, lehet, hogy az egész életed össze tudod rakni, de ahhoz, hogy a szívedben béke legyen, ahhoz szükséged van Jézusra.

Ha akarja, hozza meg most ezt a döntést a szívében, hívja be Jézust oda. Az, amiről mi beszélünk, amiről éneklünk, amiről ez az árnyjáték szólt, az nekünk nagyon valós és személyes dolog. Olyasvalami, amit mind átéltünk, mindnyájunk életében valóságnak bizonyult, és az önében is így lehet. Ehhez azonban önnek döntést kell hoznia, és azt mondani, hogy a bizalmát Jézusnak adja.

Ha meg akarja hozni ezt a döntést, ha vágyik arra, hogy megismerje Őt, akkor csak szólítsa meg Őt a szíve csendességében. Egyszerű szavakkal mondja azt Istennek – Ő nyilvánvalóan hallja – „Jézus, ezen a Karácsonyon vágyom megismerni Téged. Kérlek, gyere az életembe! Legyél az én Megváltóm! Szeretnék személyes kapcsolatot Veled. Jézus, bízom Benned, hiszek Benned. Köszönöm, hogy fizettél a bűneimért, és elfogadom ezt az ajándékot, az új életet. Vágyom az újra kezdésre Veled. Jézus, gyere be az életembe, és ments meg engem! Ámen.”

Ha életében először meghozta ezt a döntést, akkor küldjön nekünk egy e-mailt (iroda@nullbibliaszol.hu), hadd örüljünk együtt!

Nagyon boldog, áldott Karácsonyt kívánok mindnyájunknak!

Kategória: Egyéb