Az Igazság, Aki a miénk & Vele járni az Új Életben (#10)

2014 június 8. vasárnap  18:00

P. Julian: Az Igazság, Aki a mienk

Az orosz vasárnap szót úgy lehetne lefordítani, hogy a feltámadás napja. Képzeld csak el, amikor az emberek azt mondják, hogy ma vasárnap van, akkor azt is mondják, hogy a feltámadás napja van. Jézus a hét első napján támadt fel. Ezért ezen a napon gyűlünk össze, hogy emlékezzünk erre a napra, hogy Ő él, és velünk van.  Igazából ezért gyűlünk össze minden nap. Így kezdjük a napunkat: Isten előtt imában, imádatban, dicsőítésben, mert Ő feltámadt. Mert Ő élő Isten és szól a szívünkhöz.

Ma azon gondolkodtam, amikor Ján 18-ban Pilátusnak nehéz döntést kell hoznia. Egy embert hoznak elé, Aki más volt, mint az összes többi azelőtt. Pilátus hallott már erről az Emberről. Tudja, hogy a zsidó nép, a zsidó vezetők azért hozták elé Jézus Krisztust, mert irigyek, féltékenyek, és azt szeretnék, hogy Pilátus hozzon döntést. Azt akarják, hogy Pilátus ítélje el Jézust. Pilátus pedig próbálja Jézust elengedni. Tudjuk, hogy a körülmények miatt Pilátus végül is egyetért velük, és keresztre feszítésre ítéli Jézust. Ez volt Isten akarata.

Pilátus feltesz egy kérdést:

Ján 18:38a … Mi az igazság?

Azt hiszem, hogy Pilátus a rossz kérdést tette fel. Mert az Igazság ott állt előtte. Nem az a kérdés, hogy micsoda az igazság, hanem kicsoda az igazság? Az Igazság egy személy, Jézus Krisztus. Jézus Krisztus, Isten az Igazság. Jézus azt mondta: eljöttem ebbe a világba, hogy az igazságot szóljam, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Pilátus azt kérdezi: Micsoda az igazság?

Egy történet, ami Franciaországban esett meg, azt hiszem. Egy ember tizenegynéhány barátjának levelet küldött, amiben azt írta: Minden kiderült. Azon az éjszakán mindannyian elhagyták az országot. A levélben nem írt semmi mást ez az ember. Lehet ugyanilyen a gondolkodásunk.

Ugyanez lehet a félelmünk, hogy kiderül rólunk az igazság. „Nem akarom, hogy megtudják!” Jövök gyülekezetbe. Nem akarnám, hogy a dicsőítés helyett a saját múltam, a saját dolgaim, bűneim legyen a téma. Félünk egy értelemben. Így volt Pilátus is. „Micsoda az igazság?” Ahogy sok ember is, akikkel az utcán találkozunk, azt kérdezi: „Sok vallás van. Melyik az igazi?” Ez megint csak rossz kérdés, mert az igazság egy Személy, és eljött ebbe a világba. Azt mondta: Már nem kell félnetek az igazságtól, mert ha Elém jöttök és megismertek Engem, akkor el fogtok fogadni, befogadtok Engem.

Ugyanúgy, mint Ján 8:31-32-ben. Azt mondta Jézus: „Ha megmaradtok az Én Igémben, akkor megismeritek az igazságot, a tanítványaim lesztek, és az igazság szabadokká tesz benneteket. Szabadok lesztek, mert mostmár tudjátok, hogy Én ki vagyok. Tudjátok, hogy Én nem ezért jöttem, hogy kárhoztassalak benneteket, nem azért jöttem, hogy elítéljetek, hanem azért, hogy az életemet adjam értetek, hogy szabadságotok legyen, hogy életetek legyen, hogy Istennel élhessetek örökké.”

Sokan félnek az örök élettől. Azt mondják: „Nem akarom én azt! Nem akarok én örökké élni.” Azt felelem: Isten nem ilyenfajta életet ajánl nekünk. Hanem amikor Ő hív bennünket – mint Ján 4:23-24-ben –, amikor Istent imádjuk, örökké fogjuk Őt imádni Szellemben és igazságban. Hajlandóak leszünk. Akarni fogjuk, hogy ezt tegyük. A szeretet miatt. A természete miatt. Szeretnénk ezt tenni, mert személyesen ismerjük Őt.

Amikor Jézus eljött, akkor felment a keresztre a bűneink miatt, és aztán felment a mennybe az igazságunk miatt. Ez az igazság velünk kapcsolatban, hogy igazak vagyunk Jézus Krisztus miatt, életünk van Jézus Krisztus miatt. Ő hív bennünket ebbe a kapcsolatba, hogy megismerjük az Ő Igéjét, munkáját, igazságát, és szabadok legyünk. Mert Ő szabadságra teremtett bennünket.

Ez a célja az életünknek, és itt vagyunk ebben a világban. Ugyanúgy, mint Jézus Krisztus. Az Ő Igéjét kivisszük az utcára, és – mint ahogy P. Jukka a rádióval az igazságot szólja – nagyon sokan közülünk az utcákon, a metrón az igazságot szóljuk. Tudjuk, hogy miről beszélünk, mert a miénk.  A szívünkben van, és éljük ezt. Nem félünk, mert megismertük az Igazságot és szabadok vagyunk. Szabadon járhatunk Istennel, és közösségben lehetünk Ővele. Ámen.

P. Kende: Vele járni az Új Életben (#10)

Ez az üzenet megint az új életről szól. Az alábbi írásrész a Szent Hajlékról beszél:

4Móz 9:16-20 Így volt szüntelen: felhő borította be azt, éjjel pedig valami tűzforma.Mihelyt felszállt a felhő a sátorról, azonnal elindultak Izráel fiai, és azon a helyen, ahol a felhő megállt, ott ütöttek tábort Izráel fiai.Az ÚR parancsa szerint mentek Izráel fiai, és az ÚR parancsa szerint ütöttek tábort. Mindaddig a táborban maradtak, amíg a felhő a hajlékon nyugodott.Ha a felhő hosszabb ideig nyugodott a hajlékon, akkor is megtartották Izráel fiai az ÚR rendelését, és nem indultak.Megtörtént, hogy a felhő rövid ideig volt a hajlékon. Akkor is az ÚR szava szerint maradtak a táborban, és az ÚR szava szerint indultak el.

Amikor ezt látjuk, hogy éjjel és nappal Isten vezette őket, néha azt kívánjuk: Bár Isten ilyen nyilvánvalóan vezetne minket, ennyire látható lenne. Igazán azt, amin keresztülmentek, azt annyira nem kívánjuk. Ez fontos. Mert később ott voltak az emberek, látták Jézus csodáit, és talán nem mondtuk-e a szívünkben: „Bár ott lettem volna, és láthattam volna Jézust, amint szolgált! Bár láthattam volna a csodáit! Bár láttam volna halottat feltámadni! Bár láthattam volna Jézust elváltozni dicsőséggel és hatalommal! Bár láthattam volna a csodákat!”

Hányan és hányan látták azokat a csodákat, és nem jelentett nekik túl sokat. Nem változtatta meg az életüket. Ott volt az ötezer, akik ettek a kenyérből és a halból, és nem változtatta meg az életüket. Lenyűgöző, de igaz. 🙁 Ez fontos. Lehet, hogy nem látom úgy a felhőoszlopot és a tűzoszlopot – mert nem látom –, de ugyanakkor a Szent Szellem jelenléte az életünkben sokkal hatalmasabb, sokkal dicsőségesebb, sokkal nagyobb, mint egy látható dolog!

Ez a felhőoszlop, ez a tűzoszlop, amennyire értjük, Isten jelenlétének a dicsősége. Ezt onnan tudjuk, hogy 1Kor 10:9 arról beszél, hogy Krisztus volt az, Akit megszomorítottak a pusztában. Isten járt velük. Isten ment velük. Ebben az új életben Isten jön velünk. Ez a nagy bátorításunk. Isten elhívott minket az üdvösségre, és azt mondta nekünk: „Gyere Velem! Lépj be az ajtón.”

Aztán beléptünk, és ezt mondja-e: „Hajrá! Arra van az út. Majd a végén találkozunk. Szia. Dolgom van.” Mennyien szeretnénk így élni az életünket? „Menj! Majd a végén találkozunk. Addig is jó szórakozást. Keresd meg az akaratomat. Hajrá!  Biztos vagyok abban, hogy menni fog.” Isten nem mondana ilyet, mert nem hazudik. Nem mondaná: Biztos, hogy menni fog Én nélkülem is. Mert nem megy Őnélküle.

2Móz 33:14 az Én jelenlétem menni fog veletek. „Én menjek veletek? Mit gondolsz Mózes? Mit gondolsz, ahogy jársz ezen az úton, menjek veled, vagy jó lesz egyedül is?” Mózes azt feleli: Ha Te nem jössz velünk, akkor inkább ne menjünk sehová. Nem szó szerint így mondta, de gyakorlatilag ezt mondta. „Ha Te nem jönnél, akkor nem is akarnánk menni. Ha Te nem jönnél, akkor nem lenne érdemes menni. Ha Te nem jönnél, akkor felesleges az út. Úgyis csak nagy katasztrófa lesz belőle. Úgyis csak el fogjuk rontani.” Ez egy jó üzenet. Mózes azt feleli: „Nélküled nem akarok menni.”

Nélküled nem akarok menni! – ez gyönyörű üzenet.

Utána Isten azt mondja a hívőnek: „Figyelj! Járhatnak-e ketten együtt, ha nem értenek egyet?” Ámós 3:3 Nem! Nem járhatnak együtt. Isten azt mondja a hívőnek: „Szerinted egy kompromisszum közöttünk hogyan nézne ki? Szerinted Én meddig fogok elmenni? Mennyire változtatom meg a véleményemet?” Nem hiszem, hogy Isten lejjebb adna a szentségéből, a szeretetéből, a hűségéből, a jóságából, hogy lejjebb adna az Ő igazságából. Ami azt jelenti: ahhoz, hogy Vele járjak, arra van szükségem, hogy egyet értsek Vele.

Az egyetlen mód, ahogy egyetérthetek Vele, az az, hogy az Ige bekerül a szívembe. Mert Ján 17:17-ben azt olvassuk, hogy az Ige megszentel bennünket. Ezt jelenti az, hogy együtt járunk Istennel. Ahogy közelebb megyek Istenhez, ez a megszentelődés. Ahogy az Ige bemegy a szívembe, aztán megváltoztat engem és átformál, Vele akarok gondolkodni. Vele akarok egyetérteni, Vele akarok járni. Mert Őnélküle egy nagy sötét görög tragédia lesz az életem. Nem lesz semmi más.

Ment előttük Istennek a jelenléte. A jelenlétének a dicsőségét követték. Gyülekezetként ez a szívünk vágya. Ezért imádkozunk. Ha imádkozni akarsz a gyülekezetért, akkor kérlek, ezért imádkozz, hogy kövessük Istennek a jelenlétét, hogy arra megyünk, amerre Ő megy. Mert Ővele járni – nyilván ez a legnagyobb kincsünk.

Azon a helyen, ahol Ővele járunk, ott van hatalmunk, ott van tekintélyünk, ott van szeretetünk, ott van szolgálatunk gyülekezetként, és személyesen is mindegyikünknek. Ha imádkozni akarsz a gyülekezetért, akkor kérlek, ezért imádkozz, hogy tudjuk követni Őt, hogy bölcsek legyünk arra, hogy Vele járjunk, hogy lépést tartsunk Vele.

Isten ments, hogy elaludjak, amikor felemelkedik a tűzoszlop, az elindul, én meg csak alszom tovább. Aztán felébredek és sötét van, és nem tudom, mi történt, és elvesztem kicsit. „Uram, hol a jelenléted?” Mind ismerjük ezt az érzést szerintem. Van azonban egy jó hírem: Isten nem akar kiszúrni velünk.

Néha, amikor olvasol egy törvényeskedő tanítótól, akkor ez az érzésed van, hogy Isten ki akar tolni veled, Isten ott akar hagyni téged, Isten igazán nem akar vezetni; hogy mire pislogsz egyet, Ő eltűnik. Ő nem ilyen! Amikor azt kérdezte Mózestől: A jelenlétem menjen veletek?; akkor azért kérdezte, mert Ő is akarta, Ő is vágyott rá, vezetni akarta őket.

2Móz 13:21-22 Nappal felhőoszlop volt, éjjel pedig tűzoszlop, hogy világítson, hogy éjjel is, nappal is mehessenek. Ez nagyon gyakorlatias dolog, hogy éjjel világosságot ad. Nem éjjel is, nappal is felhőoszlop, és aztán remélik, hogy jó irányba mennek, hanem éjjel világosság, nappal pedig árnyék és gondoskodás. Védelem.

Olyan sokszor emberek azt mondják: „Ez a kereszténység nem gyakorlati. Amikor szeretetről beszélsz, az nem gyakorlatias. A szentségben mi a gyakorlatias?” Utána beszélünk szolgálatról, vagy a felajánlásról, akkor hirtelen ugyanez az ember azt mondja: Hé, ez nekem túl gyakorlatias!

Döntsd el, hogy melyiket akarod! Gyakorlatiast vagy elvontat? „Hát nagyon egyszerű. Ha Isten gyakorlatit mond, akkor elvontat akarok. Ha olyat mond, ami nem kapcsolódik nyilvánvalóan a mindennapihoz, akkor pedig: Miért nem adsz valamit, ami gyakorlatiasabb? Igazán csak nyavalyogni akarok.” Isten gyakorlatias, és ez nagyon fontos nekünk.

Isten nem akarja, hogy egyedül járjunk, hogy magunkban járjunk. Ez gyönyörű igazság. Ján 8-ban Jézus ugyanerről beszél.

Ján 8:12 … Én vagyok a világ világossága; aki engem követ, sosem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.

„Én vagyok a világ világossága.” Ő volt az a tűzoszlop. Mert Ő a világ Világossága. Ez Isten terve nekünk, hogy ne járjunk a sötétségben. Ez nem jelenti azt, hogy mindent megmond, de vágyik vezetni bennünket. Vágyik megmutatni nekünk az utat. Miért olyan fontos ez nekünk? Azért, mert ha nincs meghatározásom, akkor el fogok botlani a sötétségben. Ez mindnyájunkkal megtörténhet.

A meghatározás nélkül, világos útmutatás nélkül könnyen elbukom a sötétségben. Ezért beszélünk meggyőződésekről, gyakorlati dolgokról. Azt mondjuk: nem véletlen – írja a Biblia –, hogy az újszövetségi tanítványok minden nap találkoztak. Az Apostolok cselekedeteiben ezt olvassuk. Miért? Mert szükségem van rá, hogy gyakran halljam az Igét. Szükségem van rá, hogy a testvérem bátorítson engem gyakran. Hallani akarom a bizonyságát, hallani akarom a gondolatait.

Szeretném, ha ezen a nyáron lennének bibliatanulmányok. Minden pénteken három helyen lesz ilyen alkalom. Mert szükségünk van a közösségre. Hálásak vagyunk az istentiszteletekért, utána a beszélgetésekért, de ugyanakkor szükségem van többre is, másra is, közösségre, hallani a testvéremtől. Mindig olyan örömmel hívok fel valakit a gyülekezetből. Persze van, hogy az emberek úgy érzik: vigyáz állásba kell vágni magam, mert a pásztor hív! Pedig csak vágyom arra, hogy építőt halljak, és közösségünk legyen.

Isten azt mondja nekünk: Figyelj! Vannak meggyőződések, amik fontosak, amik gyakorlatiak. Meghatározások vannak az Igében a szexualitásról, alkoholról, időbeosztásról, pénzzel való bánásról, barátságokról… Ezek fontos dolgok. Miért? Mert ha a sötétségben járok, akkor el fogok botlani. Szükségem van a meghatározásra, mert Ján 12:35 aki a sötétségben jár, nem tudja hova megy. El fogok esni.

Kellett már menned éjszaka sötétben egy szobában, és nem akartad felkapcsolni a villanyt? Akkor igazolódik be az a mondás: a lábszárcsont egy eszköz a bútorok sötétben való megtalálására. Amikor megtaláltál egyet, akkor „körbetáncolod” a helyiséget. Persze, csak csendben, hogy ne ébredjenek fel a többiek! 🙂

Isten azonban nem akarja, hogy sötétben járjunk. Ő vezetni akar minket. Ezért adja nekünk az Ő Igéjét. Ezért adja nekünk az Ő Szellemét. Ezért vezet minket, és azt mondja: „Ne járj a sötétségben. Tanulj a helyreállásról, a megbánásról, a hűségről.” Mi a gyakorlati haszna a szentségnek? Az, hogy a hívő házaspár gyermeke egészséges családban fog felnőni, ahol nem lesznek alkoholisták a szülők, ahol nem csalják egymást, ahol nem válnak el, hanem járnak az igazságban, ahol szeretet van. Gyakorlati? Igen. Hála Istennek ezért!

Még egy dolog. Nem akarja, hogy sötétben járjunk. Miért? A társadalmunk sötétben jár. Amíg meg nem ismerem Krisztust, addig a sötétben járok.  Tudod, hogy mi történik? Nagyon sokszor azzal vesztegetem az időmet, hogy magammal harcolok. Kicsit olyan vagyok, mint egy kiskutya, amelyik felfedezi a farkát, rájön, hogy mozog valami hátul, és aztán izgatott lesz afelől, hogy azt meg kéne fogni. Nyilvánvalóan nem biztos abban, hogy ez saját magához tartozik. Miért? Mert kutya. Nem tud semmit. Ilyen vagyok én is könnyen.

A társadalmunk ilyen. Csak fut körbe-körbe, és kergeti magát. Az egyik oldalról rányomtatja a cigis dobozra: A dohányzás halált okoz! A másik oldalról legálissá teszi, és adót kér érte. Gratulálok! Persze ilyen vagyok én is a régi szívemben, Jer 17:9 a régi szívem nem fogja elárulni nekem, hogy mik a valódi motivációim. A régi szívemben azt gondolom: Olyan önzetlen vagyok!; pedig csak a bűntudatomat próbálom ledolgozni. Vagy a régi szívemben azt gondolom: Ó, milyen szeretetteli vagyok!; pedig csupán szexuális kapcsolatra vágyom. Miért? A szívem hazudik nekem is, és becsap engem. Azt mondom: Ó, én csak szabadságot akarok. Pedig valójában Sátán félre akar vezetni engem az igazságtól.

Jézus azt mondta: „Nem akarom, hogy a sötétben járj. Nem akarom, hogy elbukj. Nem akarom, hogy harcolj magaddal. Nem akarom, hogy harcolj a testvéreddel.” Ez is nagyon fontos nekünk. Ján 12:46 „világosságul jöttem, hogy senki ne maradjon a sötétségben”. Miért? Isten azt mondja: azért, mert szeretném, ha valami mélyebb lenne az életedben.

Izraelnek ezt a történetét jelképként használjuk. Legyen világos, hogy a gyülekezet nem lépett Izrael helyére, nyilván. 2Mózesben használjuk Izraelt példaként, képként a gyülekezetre. A páska Krisztus testet öltéséről szól, a haláláról, a véréről. A Vörös-tenger jelkép az üdvösségre, a megtérésre; a puszta a próbatételekre, a Jordán az érettségre, és az Ígéret földje a hitbeli nyugalomra. Ezek jelképek, így használjuk ezeket.

Szeretnék ajánlani egy könyvet: C.H. Macintosh: Elmélkedések Mózes 1-5. könyvéről. Ez a könyv talán a valaha született legrosszabb, legunalmasabb kötés és cím a legnagyszerűbb tartalomnak. Szeretjük ezt a könyvet. Ajánlom neked. Ha kölcsön akarod kérni, kérd valaki mástól. 🙂 Sok könyvet kölcsönadok örömmel, jó könyveket is, de ezt nem merem odaadni.

Isten be akar minket vinni a hitbeli nyugalomba. Ám nem csak a hitnyugalomba, hanem azt szeretné, ha közben kapcsolat is születne. Ha lenne egy friss szívbeli hozzáállásunk Őhozzá. Azt mondja a hívőnek: „Menjünk együtt! És ahogy megyünk együtt, tudod, hogy mi fog történni? Megtanulsz engedelmeskedni, megtanulsz válaszolni a szeretetemre, megtanulsz bízni, megtanulsz örvendezni a közösségben Velem. Megtanulod élvezni, amikor mondok valamit, Jer 15:16. Megtanulsz épülni abban, amit hallasz. Figyelj! A menny a tiéd, odaviszlek téged.”

Ugyanakkor, ahogy az izraelitákkal volt, Isten nem azt akarta, hogy egyszerűen bemenjenek az Ígéret földjére, aztán: Legyetek csak nyugodtan passzívak ott!; hanem célja volt velük ott. Ezért személyesen akarta vezetni őket. Ugyanígy velünk is. Be akar vinni minket a mennybe, de nem úgy, hogy ez egy távolságtartó kapcsolat legyen. Hanem barátság, közösség, élet, szeretet. Továbbmenve: szerelem köztünk és Isten között. Énekek éneke tele van ezzel. Ez a fajta kapcsolat a vágya.

Miért? Mert nem azt akarja, hogy a mennybe menve majd passzívak legyünk, hanem azt, hogy cselekvőek legyünk Vele. Jel 14:4-ben azt olvassuk, hogy lesz egy csoport, akik mindenhova mennek a Báránnyal. Mindenhova mennek Jézussal. Nem tudom, te hogy vagy, de én szeretnék benne lenni. Miért? Mert szeretném, ha meglenne ez az életem Ővele, ez a növekedésem Vele, és ez a kapcsolatom Ővele. Ezért nem akarok a sötétben járni ma, hanem szeretnék a világosságban járni.

Ahogy vezette őket ez a felhőoszlop, ez a tűzoszlop, volt ebben egyfajta bizonytalanság. Úgy értem, felemelkedett a felhő, és:

–          Rendben, megyünk.

–          Hova megyünk, apu?

–          Mit tudom én?!

–          De mégis?

–          Ahova a felhő megy!

–          Az hova megy, apu?

–          Isten tudja! Tényleg! Én nem tudom. (Van egyfajta bizonytalanság a dologban.) Nem tudom, pontosan hova, nem tudom, pontosan meddig fogunk menni, csak azt tudom, nekem az a részem, hogy kövessem.

Isten így bánik velünk. Azt mondja nekünk: „Figyelj! Nem fogsz mindent tudni. Nem tudod, hogy ki lesz a házastársad.” Kivéve, ha már házas vagy, akkor tudod. Nincs változás. 🙂 „A mellékes dolgokat nem mondom meg neked. Nem mondom meg, hány gyereked lesz. Nem mondom meg, mennyi pénzt fogsz keresni, de megmondok neked néhány dolgot. A fontos dolgokat: a menny a tiéd, a Szent Szellem a tiéd, az ajándékaidat használhatod, van gyülekezeted, és – hála Istennek! – ismerhetsz Engem. Tudhatod a fontos dolgokat. Tudhatod, milyen a szívem. Ismerheted a természetemet. Ismerheted a szeretetemet. Ismerheted a szentségemet. Ismerhetsz Engem.”

„Uram! Mi van az állással, amit elveszítettem Te miattad?” „Mi van a sráccal, akihez nem mentem hozzá Te miattad?” – mondhatná egy lány. „Mi van az évekkel, amiket elvesztegettem a missziós mezőn? Pedig pénzt is kereshettem volna! Mi van azzal, Uram?” Isten azt feleli: „Kövess Engem! Bízz Bennem!” Miért is? Mert 1Kor 10:1 ha követem Őt, akkor az a felhő betakar engem. Akkor van betakarásom, van védelmem. Zsolt 105:39 az a felhő az én betakarásom, az én védelmem. Ha követem Őt, akkor van védelmem.

Az egyik testvér mesélte nekem: „Indultam valahova egy konferenciára. Aztán jött egy érzés: nekem nincs ott senkim, én egyedül vagyok, senki nem törődik velem, nem fogják észrevenni, ha nem vagyok ott, nem fogok senkinek hiányozni. Aztán nem indultam el. Otthon ültem két napig, és akkor azt mondtam: vagy felakasztom magam, vagy elmegyek a konferenciára.” Eljött, merthogy el tudta mesélni. 🙂 Aztán azt mondta: Hogy lehettem ennyire ostoba?

Megtörténik. Ha nem vagyok a felhő alatt, a betakarás alatt, akkor jönnek az idiótaságok, jönnek a hazugságok, és nem járok a meggyőződésekben, nem követem azt a felhőoszlopot. Aztán jönnek a támadások, és megrabolnak.

Még egy dolog. Időnként ez nem csak bizonytalan, hanem kényelmetlen is. 2Móz 40:36-37. Éppen csak kinyújtózom, kényelmesen elhelyezkedem, „Szép az élet!”; és a felhőoszlop felmegy. „Most menjek innen? Pont most? Épp csak leültem!” Időnként ilyen. „Fel kell kelnem? Most? Uram, komolyan?”

„Amikor végre összeáll az életem? Megvettem a lakást, visszafizettem a hitelt, és minden rendben van. A kutyám nem ugat éjszaka. A gyerekem nem ébred fel éjszaka. Visszanőtt a hajam. Az élet szép, jó. Van munkám!” Isten azt mondja: Irány Nepál! „Tessék? Most, Uram? Tényleg most?” Időnként nem ilyen? Isten hív minket. Péntek, letettem a munkát, elengedem magam, és Isten azt mondja: „Emlékszel? Akartál menni bibliatanulmányra!” Vagy: Akartál menni az evangelizálásra! „???”

Van azonban másik oldala is, hogy én csak mennék, és Isten azt mondja: „Csüccs! Pihenj!  Maradj nyugton! Ne csinálj semmit!”; és nem olyan nagy élmény. Emlékszem, ezer százalékon futottam, és Isten azt mondta: Pihenj!; és ezt egy autóbaleset formájában mondta. „Ülj le szépen! Maradj kicsit nyugton.” „Ah, de a világ megáll, ha én nem futok tovább!” Hát, nem állt meg! Isten azt mondta: „Ülj le kicsit! Nyugodj meg szépen!” Nem igaz ez?!

Pállal ez történt ApCsel 9-ben. Futott egy nagyon rossz irányba, Isten megállította, és Pál azt kérdezte: „Akkor merre fussak most? Akkor mit csináljak?” Azt feleli Isten: Menj el Damaszkuszba, és majd ott megmondják. Pál ott volt három napig, és senki nem jött megmondani. Három napig ülnie kellett! Szerintem, Pálnak ez nem nagyon jött be. Kicsit később még három évet ülnie kellett. Még nem a börtönben, csak Arábiában. Isten azt mondta: „Nyugi! Nekem van tervem.”

Sokszor nem merünk megnyugodni. Sokszor pedig túl kényelmesek vagyunk indulni. Viszont merjünk bízni Istenben. Igen, van, amit nem látok, a tűzoszlop és a felhőoszlop eltakarja. Szeretnélek azonban bátorítani, hogy keressük ezt a szívünkben: „Uram, vezess engem! Uram, vezess engem az életemben, a barátaimmal, a családomban. A gyülekezetet, kérlek, vezesd! Mert Te vagy a világ Világossága, és nekünk erre van szükségünk, hogy Te velünk gyere. Vagy még inkább, hogy mi Veled menjünk ebben az új életben.” Ámen.

Mennyei Atyánk! Kérünk Téged, hogy vezess minket a Te életedben, a Te gondolataidban, a Te utadon! Kérünk Téged, adj nekünk szabadságot a járásra! Adj nekünk hitet, hogy merjünk Bízni Benned a kihívásokban is, amikor olyan utakon vezetsz, ahova magunktól nem mennénk. Kérünk Istenünk, amikor vezetsz minket egy betegségben, vagy veszteségben, akkor hitben akarunk járni Veled. Te vagy az életünk útja! Köszönjük, Jézus!

Ámen.

Kategória: Egyéb