Urunk, köszönjük a Te csodálatos kegyelmedet! Köszönjük, hogy mindig annyira hűséges vagy, amikor Hozzád fordulunk. Nincs senki, aki Hozzád hasonló lenne, úgyhogy Téged emelünk fel a szívünkben, az elménkben, mindabban, amit teszünk, mindazért, amit teszel. Köszönjük, Jézus a Te csodálatos győzelmedet az ellenség felett. Köszönjük, Istenünk! Köszönjük, Jézus! Igen, mi a Tieid vagyunk, és Te a miénk vagy. Hozzád tartozunk, Istenünk, a Te gyülekezeted vagyunk. Ez a Te helyed, mi a Te prédikátoraid vagyunk. Ez a Te néped.
Minden a Tiéd, Istenünk. Te vagy a középpontban, és minden Körülötted forog. Igen, Jézus! Köszönjük, Istenünk! Imádni akarunk Téged a szívünkben, mert megérintetted az életünket, és mostmár más, most az életünk a Te dicsőségedre van. Minden a Te dicsőségedre van. Azt keressük, hogy Téged dicsőíthessünk. Kérjük, hogy használj minket! Igen, Jézus. Köszönjük! Imádunk Téged! Kérünk, szólj Hozzánk! Szükségünk van Rád. Hallanunk kell a hangodat. El kell, hogy fogadjuk a Te bátorításodat! Kérünk Istenünk, kend fel az üzenetet. Hisszük, hogy Te adtad az üzenetet, mert kértük Tőled. A Te nevedben, ámen.
Drága Urunk, dicsérünk Téged. Szent Isten vagy, igaz Isten vagy. Minden próbát kiállsz, hogy a Te igazságod mindennél nagyobb. Dicsérünk Téged, Istenünk. Beszélj hozzánk ma, Uram, mert itt vagy velünk. Azért, mert a Te Szellemed bennünk lakozik, és Neked van szavad ma. Azt mondtad: ma, ha az Ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint az elkeseredéskor a pusztában. Nem akarunk elkeseredni semmi dolgunk felől. Azért, Uram, mert Te vagy velünk. Mert a Te jelenléted velünk van, és Te vagy az igaz Isten. Te vagy az, Uram, és Te beszélsz, és nem akarjuk bezárni a szívünket, nem akarjuk megkeményíteni a szívünket. Mert a Te kegyelmedre van szükségünk, mert a Te igazságodra van szükségünk. A Te megigazításodra van szükségünk, Urunk. Imádunk Istenünk.
Halleluja! Királyok Királya, urak Ura, Tiéd minden dicsőség. Semmi dicsőségünk nincsen. Minden mi igazságunk olyan, mint egy mocskos rongy, de a Te igazságod, Uram, amit nekünk adsz, amit nekünk adtál, és nekünk adsz mindennap! Uram, őrizz meg minket! Ments meg minket a mi bolondságunktól! Ments meg a mi testi életünktől! Merthogy igazságban és szellemben akarjuk élni az életünket Tebenned. Igen, Jézus. Mi kicsik vagyunk, Te hatalmas vagy, mi semmik vagyunk, de Te vagy a királyok Királya, de mégis Te vagy az, Aki meghaltál miértünk. Te mindent odaadtál miértünk, akik semmire nem voltunk méltóak. A Teremtő, Aki mindennél értékesebb, meghalt a teremtményeiért. Dicsőség Istennek! Halleluja! Megmentő Isten, szabadító Isten, kegyelmes Isten, igaz Isten. Ó, köszönjük, Atyánk! Köszönjük, hogy Benned vagyunk. A legjobb helyen, a legrejtettebb helyen, Benned vagyunk, ahogyan Te mibennünk. Őrizz minket, kérünk! A Te drága szent nevedben, Jézus, ámen.
Zsolt 5. [Dávid zsoltára.] URam, figyelj beszédemre, értsd meg sóhajtásomat! Ügyelj kiáltásomra, én Királyom és én Istenem, mert hozzád imádkozom! URam, jó reggel halld meg hangomat. Jó reggel eléd készülök, és várlak. Mert nem olyan Isten vagy te, aki a hamisságban gyönyörködnél, nem lakhat nálad gonosz. Nem állhatnak meg szemed előtt a kevélyek, gyűlölsz mindenkit, aki bűnt cselekszik. Elveszíted, akik hazugságot szólnak, a vérszomjas és álnok embert gyűlöli az ÚR. Én pedig nagy kegyelmedből bemehetek házadba, leborulok szent templomodban, mert tisztellek téged. URam, vezess engem igazságodban, ellenségeim miatt egyengesd előttem utadat! Mert nincsen szájukban igazság, bensőjük csupa álnokság. Nyitott sír a torkuk, nyelvükkel hízelegnek. Ítéld el őket, Istenem, essenek el saját fondorlataik miatt! Taszítsd el őket sok vétkük miatt, mert fellázadtak ellened. De örüljenek mindnyájan, akik menedéket leltek nálad; örökké vigadjanak, mert te megoltalmazod őket. Örvendeznek benned, akik szeretik nevedet. Mert te, URam, megáldod az igazat, körülveszed jóvoltoddal, mint egy pajzzsal.
Róm 1:16 Mert nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát; …
Tudod, mit mondok? Nem szégyellem a Krisztus evangéliumát. Nem szégyellem Krisztus dicsőséges evangéliumát. Milyen Krisztus dicsőséges evangéliuma? Nincs benne az ember. Ha kicsit benne lenne, akkor már régen rossz lenne, de nem szégyellem Krisztus tiszta evangéliumát, amiben Ő a hatalmas Isten, én pedig a kicsi ember. Ahol én meghalok, mert Ő meghalt, és nem az én büszkeségem és nem az én teljesítményem van benne, hanem Krisztusé ez az evangélium, az Ő jó híre.
Róm 1:16 … mert Istennek hatalma az minden hívőnek idvességére, zsidónak először meg görögnek.
Hatalom van benne. Hatalom van a tiszta evangéliumban.
Róm 1:16-17 Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitből hitbe, miképen meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él.
Magyarul ugyanazt a szót – igazság – használjuk két különböző dologra. Előbb erről szeretnék kicsit beszélni.
Két görög szóról fogok beszélni, hogy értsük, hogyan gondolkodik Isten ezekről a dolgokról. Aztán elmondom azt is, hogy a két szó között milyen kapcsolat van. Az első szó az aletheia, amit úgy szoktunk mondani, hogy egyértelmű legyen, hogy abszolút igazság. Ez olyan igazság, hogy bármilyen oldalról közelíted, megállja a helyét. Mert teljesen valóságos, és ami még fontosabb: örökkévaló. Nem csak ma igaz, hanem az örökkévaló múltban is igaz volt, és az örökkévaló jövőben is örökre igaz.
Két verset hadd említsek ehhez, mert a Biblia nagyon egyértelműen fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy mi az abszolút igazság, az aletheia. Az egyik vers:
Ján 4:23-24 De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók szellemben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul. Az Isten Szellem: és a kik őt imádják, szükség, hogy szellemben és (abszolút) igazságban imádják.
A másik vers, ahol egyértelműen kijelenti Jézus Maga:
Ján 17:17 Szenteld meg őket a te (abszolút) igazságoddal: A te ígéd (ez az abszolút) igazság.
Ez az egyik: az igazság.
A másik, és igazából erről a másikról szeretnék most beszélni: dikaioszüné; ami egy sokkal nehezebb szó a görögben. Ez egy személyről szól. Egy olyan személyről szól, aki igaz. Ennek igazából elég sok része van. Szoktunk erről beszélni kissé jogi, bírósági értelemben. Szoktuk mondani, hogy az az igaz, akiről a bíróságon lefolytatják a tárgyalást, és a végén azt mondják rá, hogy igaz. Vagyis nem bűnös, hanem igaz.
Ebben az egészben az a gyönyörűséges számunkra, hogy Isten minket így ítélt meg. Ezért számunkra Isten ítélete, amikor ezt a szót használjuk, nagyszerű. Isten ítélete számunkra gyönyörű. Mert az Ő vére, az Ő áldozata, az Ő helyettesítő áldozata helyettünk az, amire Isten azt mondta, hogy igaz.
Mást is jelent azonban ez a szó. Mert igazából ez egy karakter. Ez egy személynek a leírása. Ha valaki igaz, és az ő személyéről beszélünk, akkor lehet, hogy gondolunk tisztaságra, lehet, hogy gondolunk egyenességre, lehet, hogy gondolunk szelídségre. Azt gondolom, hogy elég sokat beszél erről a Biblia. Nyilvánvaló az is, hogy az ilyen személy nem más, mint Jézus Krisztus.
Van bennünk ilyen vágy, mert Isten belénk helyezte ezt a vágyat, hogy mi is ilyenek legyünk: igazak. Bűntelen, tiszta, dicsőséges, igaz – bennünk van a vágy, hogy ilyenek legyünk. Nem csak Isten előtt, hanem az életünkben, a tapasztalatunkban is.
Van itt egy nagyon érdekes dolog. Sokszor úgy szoktunk erről beszélni, hogy a mi helyzeti igazságunk és a mi tapasztalati igazságunk. Azt gondolom, hogy Isten kicsit másképp nézi. Majd mindjárt elmagyarázom. Aztán természetesen mondok még sok verset róla.
Itt kezdem:
Ézs 64:5 És mi mindnyájan olyanok voltunk, mint a tisztátalan, és mint megfertéztetett ruha minden mi igazságaink, és elhervadánk, mint a falomb mindnyájan, és álnokságaink, mint a szél, hordának el bennünket!
Milyen a mi igazságunk? Milyen az az igazság, ami belőlünk jön? A második fajta igazságról beszélünk: dikaioszüné. Milyen ez? Mihez hasonlítsam? Mondhatnám azt, hogy nem elég jó, de az igazság az, hogy ez egy eléggé gyenge megközelítése lenne a valóságnak. A Biblia úgy mondja, hogy mint megfertéztetett ruha. Hidd el, hogy nincs nekem semmim. Ha megtérek, az én járásomban, az én tapasztalatomban, ami magamból jön, aminek én vagyok a forrása, az jobbá lesz? Nem. Az még mindig ugyanaz. Minden, ami belőlem fakad, az pontosan ennyi, és soha nem lesz több. És az ilyen ruhadarab a kukába való.
Isten olyan csodás!
Dán 9. Dánielt nagyra tartom, mert elképesztő ember volt. Tudod, miért? Mert egyáltalán nem volt elképesztő, hanem hagyta, hogy a nagy Isten nagy legyen. Hagyta tizenéves korától fogva, hogy a nagy Isten nagy Isten legyen. Ha Isten nagy, akkor miért teszem picivé, és miért akarom azt, hogy az én igazságom legyen nagy, amikor az csak mocskos?! Dániel viszont tudta. Tudta, ki a nagy Isten. Az elejétől a végéig. Ezért imádkozz az életedben és a testvéred életében, hogy az élete elejétől a végéig tudja, hogy a nagy Isten nagy Isten! Nem te vagy! Nem a te saját igazságod a nagy, hanem Isten a nagy, és az Ő igazsága nagy, és az Ő kegyelme nagy, és az Ő irgalma nagy, és az Ő dicsősége a nagy. Ezt mind beléd helyezte, és benned lakozik Ővele együtt.
Dán 9:18b mert nem a mi igazságunkban, hanem a te nagy irgalmasságodban bízva terjesztjük elődbe a mi esedezéseinket.
Nem a mi igazságunkban bízva! Hogyan mehetnék Isten elé a saját igazságomban bízva? Hogyan kiálthatnék Hozzá úgy, hogy döngetem a mellem: „Nézd, milyen igaz vagyok!”? „Én igaz vagyok! Nem úgy, mint az a másik, az a bűnös!” Bűnösként a másik tudja, hogy nincs igazsága, és azt mondja: Tisztíts meg engem, Uram! Jézus azt mondta, hogy ő igazan megy haza, amíg engem, aki a saját igazságomra tekintettem, a bolond szívem megcsalt. A bolond büszke szívem megcsalt engem, mert azt hittem, hogy igaz vagyok, pedig mocskos az egész.
Még mindig a dikaioszüné igazságról beszélünk, a megigazulásról, a személyről, aki igaz:
Róm 10:3 Mert az Isten igazságát nem ismervén, és az ő tulajdon igazságukat igyekezvén érvényesíteni, az Isten igazságának nem engedelmeskedtek.
Nem ismerték Isten igazságát. Miért nem? Mert Isten kicsi, az Ő igazsága kicsi, de az enyém nagy, és ezért próbálom ezt érvényesíteni. „Én! Nézd! Nézd, milyen ügyes vagyok!” Arra megy valaki Isten Szellemével, és ránéz a teljesítményre, és az ember igazságára: Nézd, milyen gyönyörű az igazságom!; és a szellemi ember azt mondja: „Rohadt, mocskos. Értéktelen. Pokolra való. Ez a halál igazsága. Pont arra való, hogy az emberek pokolra menjenek vele.”
Róm 10:3 nem ismerték Isten igazságát. Uram, ments meg minket attól, hogy ne ismerjük az igazságot. Uram, ments meg minket attól, hogy ne ismerjük a Te dicsőségedet, a Te valóságodat, és a Te megmentésedet. Ahogy a saját igazságuk akár eszükbe is jutott, nem engedelmeskednek Isten igazságának – mit jelent ez? Nem fogadják el, hogy Isten igazsága legyen minden mindenekben, hogy Isten igazsága legyen az, ami átjárja őket, ami megtisztítja őket. Az Ő kegyelme, az Ő valósága és az Ő igazsága bennem!
Gal 5:4-ben ugyanezt mondja, csak más szavakkal:
Gal 5:4 Elszakadtatok Krisztustól, a kik a törvény által akartok megigazulni, a kegyelemből kiestetek.
Nem értem azokat a hívőket, akik egyáltalán eszükbe veszik a törvény általi igazságban járás valóságát, hogy az legyen az életükben. Mert ide van írva: Ám tedd! Valószínűleg egyébként lehet, hogy még élvezni is fogod. Merthogy gyönyörködni fogsz ebben a büszke dologban. Ha minél többen csinálják, annál jobban esik. Csak van egy kis baj. A kegyelemből kiestek. „Csak” a kegyelemből estek ki. Mert vagy dolgozol, vagy elfogadod Isten igazságát.
Róm 3:24 Megigazulván ingyen – ingyen, ingyen, ingyen, ingyen… ingyen! – az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által,
Róm 3:28 Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül.
Róm 5:1 Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által,
Róm 5:9 Minekutána azért most megigazultunk az ő vére által, sokkal inkább megtartatunk a harag ellen ő általa.
Róm 8:33 Kicsoda vádolja az Isten választottait? Isten az, a ki megigazít;
Kicsoda vádolhatna? Egyvalaki: Isten. Ám Ő az, Aki megigazított. Úgyhogy más nem maradt. Mert az, Aki megtehette volna jogosan, Ő tett engem igazzá, Ő ítélte meg azt, hogy igaz vagyok. Ki az, aki megítélhet engem? Isten. Meg is tette, és igazzá tett.
1Kor 6:11 Ilyenek voltatok pedig némelyek, de megmosattattatok de megszenteltettetek, de megigazíttattatok az Úr Jézusnak nevében és a mi Istenünk Szelleme által.
Megmosattam, megszenteltettem és megigazíttattam.
Tit 3:5-7 Nem az igazságnak cselekedeteiből, a melyeket mi cselekedtünk, hanem az ő irgalmasságából tartott meg minket az újjászületésnek fürdője és a Szent Lélek megújítása által, Melyet kitöltött reánk bőséggel a mi megtartó Jézus Krisztusunk által; Hogy az ő kegyelméből megigazulván, örökösök legyünk az örök élet reménysége szerint.
„Rendben. Értem, hogy igaz lettem. Mi van most? Azt értem, hogy átvitettem a mennybe ingyen, de ma, ha igaz akarok lenni, akkor nem ez az, amire törekednem kell, használva a saját képességeimet és egyre javulni? Nem ez a keresztény mód?” Nem! Nem ez.
Kol 2:6 Azért, a miképen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképen járjatok Ő benne,
Egész Galáciai levél erről szól. Ha kegyelemből tértél meg, hogy gondolhatod azt, hogy ma dikaioszüné igazságban járhatsz a magad erejéből? Hogy gondolod? Erről beszél Pál, hogy nem más az, ahogy üdvösséged lett, és nem más az, ahogy jársz, hanem ugyanaz. Meg kell értenünk, hogy amint elfogadjuk a kegyelmet, amint elfogadjuk Isten abszolút igazságát, ez tesz minket teljességgel képessé arra, hogy valódi igazságban járjunk, személyes igazságban.
Tudta ezt Dávid is. Tudta ám! Olvassuk Zsolt 51-ben, és nagyon szeretjük. Az előbb olvastuk Ján 17:17-ben: „Szenteld meg őket a Te (aletheia) igazságoddal: A Te ígéd az az igazság, amivel megszenteled őket.” Ez folyamatos. Mert igen, megszentelt minket – Zsid 10:14 egyetlen áldozatával örökké megszentelt minket – az Ő igazsága az Ő Szellemével, ahogy Ján 4-ben olvastuk, az Ő abszolút igazsága az Ő Szellemével. Hitben járok, és ez Tőle van, ez az Ő kegyelme, de a személyes igazságban járok, és az Ő jelenléte az életemben szentebbé tesz, mint bármi, mint bármely próbálkozás.
Héberben is megvannak ezek a szavak, természetesen. Minden nyelv különbséget tesz, csak a magyar nem. Itt megint az aletheia abszolút igazságról beszél:
Zsolt 51:6 [51:8] Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcsességre tanítasz engem.
Az igazság, ami mélyen bennem van. Zsid 4-ből tudjuk, hogy önálló élete van. Él bennem, mert élő és ható. Hatásos. Élete van. Bennem van. Műt, végzi a munkáját.
Róm 4:5 Ellenben annak, a ki nem munkálkodik, hanem hisz abban, a ki az istentelent megigazítja, az ő hite tulajdoníttatik igazságul.
Ma is így járunk. Ma is így járok. Lehet, hogy hittem, amikor Jézus megkeresett engem, ami egyszerű volt, mert csak választ adtam. Mire? Az Ő szeretetére. Az Ő szeretetére, az Ő megszabadítására, az Ő drága Személyére. Ott voltam és láttam egy Személyt. Nem a szemeimmel, de tudtam. Azon a napon ismertem azt a Személyt. Nem tudtam még sok mindent Róla, de ismertem Őt. Mert Ő jött hozzám. Aznap tudtam, hogy Ő engem keresett. Mások is voltak velem, akik megtértek, de én tudtam, hogy értem jött Jézus. Engem keresett. Könnyű volt elfogadni Őt, mert szeretett engem. Könnyű volt azt mondani: „Te vagy az. Te szeretsz engem, én szeretlek Téged. Tényleg megtaláltál engem? Nem csak egy életre, hanem az örökkévalóságra?”
Igen, és ez ma is így van. Ma reggel felkelek, és azt mondom: „Jézus, az én igazságom borzasztó. Szükségem van a Te igazságodra.” Ő gyengéden jön hozzám, és az Ő igazságát nekem adja. Ahogy olvastuk az 5. zsoltárban. Az elején beszél arról, hogy Isten nem néz a hamisságra, de Ő hallgat az én kiáltásomra. Megyek Hozzá, de Ő nem gyönyörködik a gonoszban.
Zsolt 5:5 [5:6] Nem állhatnak meg szemeid előtt a kevélyek, gyűlölsz te minden bűnt cselekedőt.
Ember igazsága nem állhat meg, de…
Zsolt 5:7 [5:8] Én pedig a te kegyelmed sokaságából …
Róm 5:17-ben azt mondja, hogy uralkodnak ebben az életben azok, akik a kegyelem túláradó bővelkedésében és Isten megigazításában részesülnek. Három verssel később azt mondja, hogy a kegyelem uralkodik az életemben. A kegyelem uralkodik. A kegyelem túláradó bővelkedése az életemben. Nincs más út! Tudod, mit? Nem szégyellem Krisztus evangéliumát. Mert nincs más út. Isten evangéliuma előtt én egy gyenge ember vagyok. Megértem, hogy emberek nem akarnak gyengék lenni. Inkább szorongatják a kis igazságukat. Tudod, mi ez? Csapás. Ez csapás az ember életében.
Zsolt 5:7-8 [5:8-9] … házadba mehetek; leborulok szent templomodban a te félelmedben. Uram, vezess engem a te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd előttem a te útadat!
„Uram, ebben a személyes igazságban vezess engem!”
Zsolt 5:11-12 [5:12-13] És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod őket, és örvendeznek te benned, a kik szeretik a te nevedet.
Háromszor mondja az örömöt! „Örülnek mindnyájan, akik bíznak Benned.” Miért? Mert ők megkapják az igazságot, az igazság ajándékát. Mert elfogadják az Úrtól. Kegyelemből. És ezért örvendeznek. Mert amikor igaz vagyok, mit csinálnék? Örvendezek. És azt mondja: mindörökké vigadjanak, és Te megoltalmazod őket, és örvendeznek Te benned, a kik szeretik a Te nevedet. Annyi öröm van Krisztus igazságában, amit belém helyez! Csakis Krisztus igazságában van végtelen öröm, örökkévaló öröm.
Tudod, mi a hála? Amikor Isten belerakja a szívedbe az Ő igazságát az életedben. Megállsz Előtte, és látod az Ő orcáját – Zsolt 17. –, és azt mondod: „A Te igazságod itt van bennem. A Te igazságod! Én semmi vagyok, de a Te igazságod bennem van! És örvendek, Uram, mert az én igazságom olyan, mint a mocskos rongy, de Te kicserélted azt. Kicserélted a Te igazságodra, és ez lakozik bennem, és nem akarok tőle elszakadni.” Egy napot sem akarok élni az Ő igazsága nélkül énbennem. Miért? Menjek vissza a mocskos rongyhoz? Nem! Kicserélte. Ezzel akarok élni. Ennek a dicsőségében akarok lenni.
Zsolt 5:12 [5:13] Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy paizszsal.
Isten körbevesz az Ő igazságával. Halleluja! Annyi minden van! Annyi mindenünk van Krisztusban! Tudod, mit? Nem akarok egy napot sem ezen kívül élni. Amikor nem az Ő Személye, nem az Ő hatalma… Az Ő kegyelme, az Ő igazsága az, ami megtart engem, amiben élek. Amiben gyönyörködöm. Amiben örömöm van, és amiben szabad vagyok. Szabad vagyok minden megkötözöttségtől. Mert Őbenne szabadság van.
Ahol Isten Szelleme, ott a szabadság. Sehol máshol nincs. Ahol Isten kegyelme jelen van, ahol Isten gyönyörködik énbennem. Nem az én koszos igazságomban, hanem abban a ruhában, amit Ő adott rám. Az a szép tiszta dicsőséges, Krisztus Saját ruhája énrajtam, és azt mondja: „Gyermekem! Gyönyörködöm benned.” Azt felelem: „Igen, mindenem, amim van, az Tőled van. Tőled kaptam. Nincs másom. Elengedek mindent. Elengedek a kezemből mindent, mert nem akarom, hogy bármi koszossá tegye ezt; és ami tőlem van, az azzá tenné.”
Ez Isten evangéliuma neked ma az Ő igazságáról. Hála Istennek!
Ámen.