A próbáid nem csak próbák

2014 január 26. vasárnap  10:30

Zsid 11:22 Hit által gondolt József élete végén Izráel fiainak kivonulására, és rendelkezett teteme felől.

Ez az utolsó dolog, amit József életéről olvasunk. Amikor haldoklott, akkor hit által mondta: Vigyétek magatokkal a csontjaimat, amikor Izrael elhagyja Egyiptomot. Ezt hit által tette. Ahogy mi is, mostmár ezerkilencszáz éve hit által vesszük az Úrvacsorát. József nem látta azt, ahogy Izrael elhagyta Egyiptomot, de mi volt az, amit látott az életében? – szeretném megnézni ezt.

1Móz 37:22-ben a testvérei fogják, és bevetik a kútba, mert meg akarják őt ölni. Nagyon könnyen lehet ez a következtetése: az életem sehova sem tart, az életemnek itt vége. Aztán eladják rabszolgának. Tudjuk, a rabszolgák sem élnek soká, úgyhogy újra erre a következtetésre juthatna. Aztán eladják egy egyiptominak, 1Móz 39. ez a fontos egyiptomi ember megveszi őt.

Az egyiptomiak számára a zsidók undorítóak voltak. 1Móz 43-ban beszél is erről, hogy az egyiptomiak számára visszataszító, majdhogynem istenkáromlás volt együtt enni a zsidókkal. Úgyhogy eladták egy embernek, aki gyűlöli az ő fajtáját. Ez nem néz ki túl jól! Józsefnek ekkor nem volt nagyszerű élete. Mondhatta volna: nem mennek túl jól a dolgok! Aztán a következő lépés, 1Móz 39:7 a gazdájának a felesége üldözi őt, megpróbálja ágyba vinni. József azt mondja: Nem!; ezért börtönbe kerül.

Ott van a börtönben. Egy fontos, gazdag ember fia volt, olyan embernek a fia, akinek Isten ígéreteket tett, olyan embernek a fia, akinek Isten földet adott és gazdagságot. Kiragadták onnan, elkerült a földről. Már nem gazdag, már nem a családjával van, és úgy tűnik, hogy a szerencse is elhagyta. Nem jól mennek a dolgai. Rabszolga, és még ennél is rosszabb, rabszolga, aki börtönben van. A börtönben sok minden lehetsz, de nem a legjobb pozíció, úgy gondolom.

Aztán lát egy lehetőséget, 1Móz 40. A király pohárnoka és sütőmestere ott vannak, és József szolgálja őket. Szolgálja őket és értelmezi az álmukat. A sütőmestert felakasztották, a pohárnok visszakerült a posztjára. József azt mondta neki: ne feledkezz el rólam, amikor a fáraó újra méltóságra emel téged. Aztán a fejezet utolsó versében, 1Móz 40:23 – majdnem csak mellékesen megjegyzi az Írás – nem emlékezett meg Józsefről, majdnem elfeledkezett róla.

Mi lehet még ennél rosszabb? Telnek az évek, évtizedek az életéből, és nem lát semmit. Isten megígérte neki, tisztességet és magas pozíciót ígért neki, de semmit nem lát ebből. Tulajdonképpen egyre lejjebb és lejjebb süllyed. Érdekes, ahogy az életét nézzük – és mi könnyű helyzetben vagyunk, mert csak lapozunk egyet, és azt mondjuk: rendben, de jött a megoldás –, Józsefnek vagy húsz évet kellett erre várnia.

Amikor ilyenfajta dolgokat látunk, azt mondjuk: „Hát persze! Józsefnek hite volt abban a helyzetben.” Ez nem „persze”, mint ahogy számunkra sem egyértelmű, amikor benne vagyunk. Tulajdonképpen József megy előre Isten tervében, bár igazából úgy néz ki, mintha lefelé tartana.

Igazából ezen a ponton nagy előléptetés vár rá, de könnyen gondolhatná azt: „Na, ezután még mi jöhet? Mi lehet még az alatt, hogy rabszolga vagyok egy börtönben? Csatorna, patkányok,… Mi van még ez alatt?” A következő dolog viszont az, hogy ő lesz a miniszterelnök Egyiptomban, és megmenti egész Egyiptomot igazán, és megmenti a népét, és Izrael ősatyja lesz. Most viszont minden borongós, sötét és szörnyűséges.

Látunk néhány dolgot ezzel kapcsolatban. Látunk dolgokat, amiket soha nem adott fel, amiket soha nem engedett el. Úgy gondolom, hogy ezek nagyon fontos leckék a számunkra, és hasznosak. Főleg amikor a dolgok borongósnak, sötétnek és borultnak, hidegnek és gusztustalannak tűnnek.

Talán a harmadikat szeretném először megemlíteni, hogy a végén kezdjem:

3) Soha nem veszítette el az akaratát arra, hogy menjen előre. Ez érdekes, mert hallod ezt a világunkban az életünkben: „Ne add fel! Menj tovább!” A világban ott van ez az üzenet, a pozitív gondolkodás: „Ne hagyd abba, menj tovább! Ne hagyd abba, menj tovább!” Az emberek ránéznek József életére: „Látod?! Csak ne add fel, menj tovább, és majd jól lesznek a dolgok.”

Hadd mondjam el, hogy mik voltak azok, amik ezt lehetővé tették számára! Mert azt gondolom, hogy a másik két dolog nélkül nem tudott volna továbbmenni.

1) Az első az, hogy soha nem adta fel, soha nem vetette el az Istenben való hitét. Látjuk ezt a 40. fejezetben: börtönben van, rabszolga, szolgál másokat. 1Móz 40:8-ban elmondják neki: Álmot álmodtunk, de nincs, aki megfejtse. József ezt felelte nekik: „Istennél van a megfejtés. Beszéljétek csak el nekem!” Azt mondja nekik: Isten ad választ!

Ott van a legszörnyűbb helyen, de nem adja fel, hanem azt mondja: „Még mindig Istent képviselem, még mindig Hozzá tartozom. Még mindig azt várom, hogy Ő adjon nekem választ.” Miért mondom ezt? Azért, mert a napjainkban mindent azonnal akarunk.

Valaki kereszténnyé lesz – vagy inkább így mondom: valaki fogja Krisztust, elkezd gondolkodni Róla, és egy kis érdeklődést kever hozzá az elméjében, ami nem ugyanaz, mintha hitet keverne hozzá, de valami kis érdeklődést hozzákever Jézushoz az elméjében –, néhányszor eljön a gyülekezetbe, aztán öklömnyi gyémántok potyogását várja az égből. Mivel ez nem történik meg, visszaül a kávéja mellé, és azt mondja: A kávé legalább segít nekem!

Az emberek elkezdik olvasni a Bibliájukat, és egy hét után azt kérdezik: Nincs valami nagyképernyős változata ennek? 🙂 Vagy valaki elég nagylelkűnek érzi magát és azt mondja: „Istenem, én hinni fogom, hogy Te ott vagy valahol, és csinálom ezt egy hónapig, és meglátom, hátha történik valami. Aztán egy hónap után: a férjem nem változott meg, a főnököm nem változott meg, úgyhogy inkább kipróbálom a woodoo-t. Úgyhogy akkor most menjünk oda.”

Vagy vesz egy keresztet, a nyakába akasztja, vagy a vállára tetováltatja, aztán panaszkodik: Hé, a körülményeim nem javultak! Aztán évekkel később majd tesz egy nagyon „értelmes” kijelentést: Kipróbáltam, de a kereszténység nem működött nekem. Tudod, mit mondok erre? Újfajta főemlőst fedeztek fel. Olyat, aminek nincsen gerince. 🙁 Erről beszélünk.

József szörnyű helyzetben volt, és azt mondta: Ez a helyzet szörnyű, de ez nem változtatja meg azt a tényt, hogy én Istené vagyok, és Ő az én Istenem.

Van viszont, aki ha véletlenül rálépnek a lábára, felkiált: „Ennyi! Nekem elegem van ebből a gyülekezetből, elegem van Istenből, végeztem Vele. Elég volt, köszönöm! A jógakurzuson ilyen nem volt.” Nem, persze! Mindenki el van szállva ott, persze, hogy nem lépnek a lábadra. Tudom, mert voltam ott. Annyira könnyű azonban azt mondani, mivel a légkör is tele van ezzel. (Ha azt gondolod, hogy anélkül gúnyolom, hogy ismerném, csak mondom: öt évig csináltam, jártam azon az úton, egyforma volt az egész. Mindig ugyanaz volt. Annyira hálás vagyok, hogy ez nem ilyen!)

Tudom, hogy ez lehet nagyon népszerűtlen üzenet, de a kereszténység nem ragtapasz, nem egy kis folt a lyukas kerekedre, hanem ez az egész autód kicserélése. Egy egész élet kell ahhoz, hogy igazold.

Azt mondod, a kereszténység nem neked szól? Bocsi, valószínűleg csak még nem próbáltad ki elég sokáig. „Meddig kellett volna próbálnom?” Legalább az életed végéig. Ha előbb kiszállsz belőle… Olyan, mint egy vicc. Milyen az, ha valaki elkezd mesélni egy viccet, aztán félúton abbahagyja? Jobb lett volna, ha el sem kezdi. Mert miről beszélsz, ha nincs csattanó? Ugyanígy, ha hívő vagy, és két év után azt mondod: Á, ez nekem nem működik!; akkor miről beszélsz?

Még jobb példa. Ne csak kipróbáld! Miről beszélünk? Nem lehet kipróbálni egy repülőutat, mert nem tudsz kiszállni, ha nem tetszik. Vagy rajta vagy azon a gépen, vagy nem. Nem lehetsz egyszerre rajta is, meg nem is. Persze, ha még nem ismered az Urat, bátorítunk, hogy ismerd meg Őt! Viszont ne így csináld: hinni fogom, hogy van Isten, de ez semmit nem jelent az életemben személyesen. Hanem add Neki a szívedet, az életedet, Ő majd beköltözik, és veled lesz az életed minden napján.

Amikor nehéz, akkor legyünk hűségesek. Mert hiszem, hogy itt nagyon sokan lemaradnak az életükről, elszalasztják, mert soha nem hajlandóak teljes szívükből átadni magukat a hitnek. Az egyik filmmegosztó portálon láttam: egy srác gördeszkázik, menet közben az egyik lábát átrakja egy másik gördeszkára, és azonnal spárgázik egyet, persze nem szándékosan. Az emberek próbálnak így élni: szeretném kipróbálni a kereszténységet.

Ne próbálgasd, ne csak nézegesd a vizet, Krisztus valós. Menj előre ezzel, menj előre ebben! (Kísértésem van arra, hogy Yoda mestert idézzem: Csináld! Ne csak próbálgasd. Nem próbálgatunk. :-)) Ez az egész dolog igaz. Krisztussal ne csak próbálgasd, hanem éljed! Ez az életünk, éljük. Nem csak próbálkozunk, nem csak megnézzük, hogy akkor ez most igaz-e vagy sem. Hívők vagyunk! Mondjuk azt, hogy hívők vagyunk, még a legsötétebb helyen is.

Mert József ott volt, egy szörnyű helyen. Nem tudom, hányszor verték meg, de biztos vagyok benne, hogy megverték. A rabszolgákat, a foglyokat szokták verni, a bebörtönzött rabszolgákat még inkább. Biztos vagyok benne, hogy megverték, és kemény helyzet volt. Ez, a hit viszont egy életre szól.

Mellesleg, ha már itt tartunk, a házasság is egy életre szól. Egy életre való, nem egy-két évre, nem egy-két évtizedre. Ne vesd el magadtól, miközben azt mondod: ez nekem nem működött. Gyerünk! Miről beszélsz? Emlékszel, amikor a fogadalmat tetted annak az embernek? „Hűséges leszek hozzád, ha működik a dolog nekem. Szeretni foglak, ha te előbb szeretsz engem.” – nem ezt a fogadalmat tetted! Azt mondtad: „Szeretni foglak téged! Hűséges leszek hozzád jó időkben, rossz időkben; gazdagságban, szegénységben; egészségben, betegségben; amíg a halál el nem választ.” Ez a házasság. Ugyanakkor, ha bárki abortuszon gondolkodna, a gyerek is életre való, és nem halálra.

Ugyanígy, az életre vagyok keresztény. Ez az életem, amikor a szívemet Krisztusnak adtam. Annyira boldog vagyok, hogy ez nem arról szólt, hogy minden azonnal rendben lesz, hanem arról szólt: Neked adom az életem, és Te tudod, hogy mire való. Majdnem, hogy menő dolog ez: Igen, megpróbáltam a kereszténységet, de nem működött. Nézd meg azonban Józsefet, vagy Pált, vagy a hívőket, akik végigmentek az úton, és nem voltak olyan ostobák, hogy feladják csak azért, mert valami nehéz volt.

A nehézségek jönnek-mennek Krisztussal és Krisztus nélkül is. Az élet senki számára sem könnyű, de Isten sokat tartogat számodra. Talán éppen akkor, amikor úgy gondolod, hogy ennél mélyebbre már nem kerülhetsz, lehet, hogy Isten előléptetést tartogat a számodra. Nem tudom, de azt elmondhatom: ha gerinctelen valaki, akkor miért helyezné rá Isten egy előléptetés súlyát, amit úgysem bír elhordozni?

2) Még egy dolog. József újra beszél a testvéreivel:

1Móz 50:20a Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt,

Ő nem feledkezett el a családjáról, nem gyűlölte meg a családját. Bár idegen földön volt és könnyen gondolhatta volna: soha nem fogom őket újra látni; de mégsem felejtette el őket, nem gyűlölte meg őket. Ez csodálatos! Lehetsz jó ember, és mondhatod: na jó, megpróbálom nem gyűlölni őket; de József messze túlment ezen.

Messze túlment ezen. Miért? Hogyan lehetséges ez? Hogyan lehetséges az, hogy ne gyűlöld meg azokat az embereket, akik bántanak téged, akik elárulnak téged? Hogyan lehetséges, hogy ne keseredj meg az életben mindazon dolgok által, amit tesznek veled? Mert az emberek meg fognak bántani.

Aki azt mondja neked: soha nem hagylak el téged; az elhagy. Aki azt mondja neked: szeretlek; egy nap azt fogja mondani: már nem szeretlek többé. Vagy az az ember, akiről azt gondoltad, hogy isten az életedben, kiderül, hogy ugyanolyan nyomorult ember, mint amilyen te is vagy. Az az édes, drága, aranyos kisbaba, akit úgy szeretsz, egy nap azt mondja neked: te ezt nem érted! Te pedig a szívedhez kapsz: „Azt hittem, ez soha nem történhet meg! Hogy tehettél ilyet velem?”

Hogyan lehetséges ez? Hiszem, hogy az első (1) pont nélkül ez a második (2) is lehetetlen, felfoghatatlan, elképzelhetetlen. Lehetetlen, hogy ilyen legyél, hogy ne legyen gyűlölet benned, ha nincs meg az a hited Istenben.

Vannak napok, amikor felkelsz: „Ma egész toleránsnak érzem magam. Na jó, ma el bírom viselni azt az embert.” Vagy felébredsz, nagylelkűnek érzed magad, és mondhatod azt: Nagyon jó volt a dalszolgálat! Vagy elég udvariasnak érzed magad, urizáltnak, nem pedig barlanglakónak, és kimérten köszönsz: Isten áldjon, testvérem!

Figyelj azonban! Ennek, a kereszténységednek többnek kell lennie, mint az, hogy toleráns vagy. Isten azt mondja: „Szeress! Szeretet legyen köztetek!” Legyen nagyra értékelés és hála, ugyanakkor igazi áldás a testvéremnek. Több! Ez azonban nem lesz több, ha arról szól, hogy éppen hogyan érzed magad. Akkor soha nem lesz megbocsátás, hanem csak tolerancia, nagylelkűség. Akkor csak civilizált leszel, jó ember leszel.

Józsefnek szeretnie kellett Istent, és el kellett fogadnia Isten szeretetét. Kellett, hogy legyen hite ahhoz, hogy magához ölelje a testvéreit, és azt mondja: „Ti rosszat gondoltatok, nem próbálom szépítgetni a dolgot. Ti gonoszt gondoltatok, azt gondoltátok, hogy halott legyek, de Istennek nagyobb célja volt ezzel. Nem akarom szépíteni ezt, de gonoszak voltatok. Tényleg rossz volt, amit tettetek, ti is tudjátok. Mostanra ti is rájöttetek erre, de azt szeretném csak mondani nektek, hogy volt egy nagyobb terv ezzel.”

Ezért nem keseredünk bele az életbe, mert van nagyobb terv az életünkben, az ÚR terve. Bíznia kellett eléggé Istenben ahhoz, hogy higgyen. Higgye, hogy Isten az ő testvéreiben is elvégzett egy munkát.

Most szeretnék visszatérni a harmadik (3) pontra. Tehát az Istenbe vetett hite miatt, és amiatt, hogy nem gyűlölt, hanem megbocsátott és szeretett, ezért megvolt benne az erő arra is, hogy továbbmenjen.

Amikor gyűjtögeted a sérelmeidet, az elméd egy zugában jó nagy kupacot építesz belőle, és azt mondod: ezt nézd, ott van minden bántás, sértés; és soha nem engeded el, ott van minden fájdalmad és soha nem viszed azokat Istenhez hitben, és soha nem kéred, hogy szabadítson meg téged ettől a tehertől, akkor hamarosan a dolgok lelassulnak, és megállsz. Az életed sehova se tart, és még azt sem látod, hogy miért.

Hogyan élt azonban József? Csodálatos életet élt. Az egészben hűséges volt, csodálatos volt. Nem csak, hogy rendben volt, hanem csodálatos volt. Átment minden próbán. Hihetetlen. Tudod, mit? Amikor értelmezte a pohárnok, a sütőmester álmait, valahol a szívében még mindig ott volt az az álom, amit Isten neki adott, az a látás, amit Isten elmondott neki, hogy hogyan fogja őt használni, hogy egy nap tisztelni fogják, és uralkodni fog.

Most csak egy szolga a börtönben, és csak ennyit lát. Valószínűleg mocskos, és nem látta a napfényt már évek óta. Hogyan viseli magát mégis? Hite van, szeretete és ereje is, bölcsessége, kedvessége, és szolgál az emberek felé. Miért van ez? Mert az élete több mint a börtön, mint a rabszolgaság, mint a testvérei gyűlölete. Van valami több a szívében.

Ez számunkra is szól ma, mert az életed olyan könnyen mehet lefelé egészen addig, amíg már csak egy icike-picike kis pont, és az egész, amit látsz, az a villanyszámla, vagy az, hogy mit tett veled valaki, amikor kicsi voltál, vagy a főnököd, vagy az országod mit tett veled… Lehet ez ilyen. Ugyanakkor lehet ez másfajta történet is, olyan, mint Józsefé. Az, amikor azt mondjuk: Istenem, Neked mindezekben terved van, és én ezt hiszem.

Amikor az a nő próbálkozott Józseffel, a szívében tudta: „Isten tartogat számomra valami tisztát. Isten tartogat számomra egy feleséget, nem valaki másét, hanem sajátomat.” – és elfutott. Nem törődött ezzel, nem volt hajlandó ebbe belemenni. Mondhatnád: „Rabszolga! Ez az asszony a legjobb, ami történhet veled. Előkelő asszony, közbenjárhat a férjénél az érdekedben.” József viszont tudta, hogy Isten valami csodálatost tartogat számára.

Az Ellenség mindig ezt mondja nekünk: „Hé! Ez a legjobb, amiben reménykedhetsz. Úgyhogy csak add fel a reményedet. Csak add fel az integritásodat, a gerincességedet! Minek lenne arra szükséged? Jót tesz az veled? Néha használ… Élj ezzel a pillanattal! Csak váltsd át pénzre, vagy lehetőségre, és használd ki.”

Mi pedig azt feleljük: „Ez dönti el, hogy most hitben járok-e, szeretetben, bölcsességben, meggyőződésben, igazságban járok-e? Hogyan élek?” József olyan könnyen lemaradhatott volna erről, nem? Gondolhatta volna úgy: „Én csak egy pingpong labda vagyok, és ide-oda ütnek, újra és újra, amikor a dolgok kezdenek kicsit javulni, tudom, hogy máris jön a szikla és elsodor a szakadékba. Ez a következő dolog. Tudom, hogy így történik.”

József stratégiailag fontos helyre került. Isten jóra fordította…

1Móz 50:20 … hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa.

Józsefet Isten stratégiailag fontos helyre tette. Az a hely azt jelentette, hogy ő meg tudta menteni sokak életét. Meg tudta menteni a családja életét, a népe életét, és még több, csak úgy mellékesen egész Egyiptomot is megmentette. Az egész országot. Megmentette azokat az embereket. Nem haltak éhen amiatt, amit ő tett.

József azon a helyen azért volt, hogy Isten megpróbálja őt rabszolgaként, fogolyként. Az a próba helye volt számára, ugyanakkor a szolgálat helye is, a betakarás helye is, a megmentés helye is. Úgyhogy ne maradj le a nagy képről!

Nem ismerem az életedet. Lehet, húsz év múlva – miattad remélem, hogy hamarabb –, de ha akkor jön csak, úgy is érdemes továbbmenni, kitartani, mert te is stratégiailag fontos helyen vagy. Vannak próbatételek az életedben? Azokban a próbákban azért vagy ott, hogy áldás legyél. József Potifár házában volt, és áldás volt. Áldás volt mindenki számára, ez ugyanígy van veled is.

A legszörnyűbb helyzetben is, bármin menjél is keresztül: családi nehézség, örökség – ami lehet átok –, szegénység, betegség… bármi legyen is az, szeretnélek bátorítani ebben, hogy Isten nem csak azért tett téged oda, hogy megpróbáljon, hanem azért is, hogy áldás legyél. Bárhol is volt József, ő betakarás volt, megvédett másokat, és bölcsességet osztott meg velük Istentől.

Ez veled is így van. Itt vagy ebben a világban, nem csak azért, hogy valahogy végigcammogj rajta: „Remélem, túlélem. Nézzetek rám, ezt jelenti kereszténynek lenni. Akarsz te is keresztény lenni? Azon tűnődöm, hogy miért nem. Azon tűnődöm, hogy mi a bajod. Legyél olyan keresztény, mint én. Legalább próbáld meg.” Viszont nem ez az üzenetünk!

Igen, lehet, hogy nehéz, de Isten velem van. Hitem van, megbocsáthatok, örömöm lehet, és mehetek tovább! Ámen.

Urunk! Köszönjük Neked! Köszönjük a Te békességedet, az örömödet, az életedet a szívünkben. Annyira köszönjük, hogy Te megváltottál minket, és megfizettél értünk. Köszönjük, Urunk! Köszönjük, hogy reményt adsz nekünk mindenegyes nap.

Ha még nem ismered Jézust, ha még soha nem hoztál döntést Mellette, nem azt mondom most neked, hogy próbáld ki, hanem azt mondom neked, hogy vesd a bizalmadat Jézusba, és mondd azt Neki a szívedben: „Szükségem van ilyen Istenre! Szükségem van Istenre, Aki elveheti a fájdalmamat, és szükségem van Istenre, Aki annyira közel van hozzám, hogy új életet adhat.”

Hozd meg most ezt a döntést! Mondd azt csak egyszerűen a szívedben Jézusnak: „Jézus, szükségem van Rád. Meg akarlak ismerni Téged. Jézus, kérlek, gyere az életembe, és válts meg engem. Adj nekem új szívet, új elmét, új szellemet, új életet. Jézus, kérlek, adj nekem vadonatúj kezdetet! Hiszek Benned, bízom Benned, meg akarlak ismerni Téged.”

Ha most hoztad meg először ezt a döntést, küldj nekünk egy e-mailt (iroda@nullbibliaszol.hu), hadd örvendezzünk veled!

Ámen.

Kategória: Egyéb