A közösség öröme (Maradandó öröm 2)

2013 november 13. szerda  18:30

Zsolt 4:7 (8) Nagyobb örömöt adsz így szívembe azokénál, mint amikor sok a búzájuk és boruk.

Az előző istentiszteleten az örömről volt szó (2013.11.10. du. P. Kende: Maradandó öröm). Talán nem haragszol, ha megint arról lesz szó. 🙂 Komolyan szeretnék beszélni veled az örömről! Amikor készültem az előző üzenetre, már egy hete gondolkodtam azon, hogy erről kéne beszélni. Aztán láttam, hogy P. Scibelli is erről prédikált. „Akkor tényleg ez a téma.” – gondoltam. Viszont én nyilván nem tudok úgy prédikálni, mint ő. Egészen más ajándékom van erre.

A gondolat ez: Nagyobb örömöt adsz így szívembe azokénál, mint amikor sok a búzájuk és boruk.

Miért nagyobb az örömöm? Két dolgot megkülönböztethetünk. Az egyik a boldogság. A boldogság az, amikor a körülmények jól vannak, és akkor boldog vagyok. „Az üzemanyag olcsó, az adók alacsonyak, a ráncaim eltűntek, rám szakadt a bank, és akkor boldog vagyok.” Ez az egyik verzió. Ezt olvassuk az előző versben:

Zsolt 4:6 (7) Sokan mondják: Kicsoda láttat velünk jót? …

Szeretnénk, ha a körülményeink nagyszerűek lennének. Ezt mind szeretnénk. Mind szeretnénk a boldogságot, persze. A másik oldalról azonban, van valami más is: az öröm. Az öröm is válasz, de az válasz az áldásra. Az válasz arra, hogy Isten áld engem. Ehhez fel kell ismernem, tudnom kell felismerni az áldást. Azt olvassuk itt:

Zsolt 4:6 (7) … Hozd fel ránk arcod világosságát, ó, URam!

Így mostmár érthetjük: ha Te felhozod az arcod világosságát, ha a Te jelenléted nyilvánvaló velem, akkor nagyobb örömöm van a szívemben, mint ha a körülményeim rendben lennének. Ez lenyűgöző gondolat! Nagyobb örömöm lehet, ha az Ő jelenléte nyilvánvaló nekem. Mert azt tudom, hogy az autómat ellophatják, elkaphatok egy vírust és holnap nyavalyásan érezhetem magam, de mi van Isten szeretetével? Mi van Isten valóságával? Meg fog-e valaha változni az Ő törődése felém?

Az Ő szeretete felém valaha meg fog-e változni? Azt olvasom az Írásban, hogy nem. Soha. Ő hű marad. Még ha én hitetlenkedem, Ő akkor is hű marad, mert Ő nem tudja megtagadni Magát, Ő hűséges. Úgyhogy, örömöm van. Nagyobb, maradandóbb. Szabadabb vagyok igazán ebben.

Ján 15-ben olvastunk az előző alkalommal. Épp csak megkaparásztuk a felszínét. Annyit lehetne beszélni erről a szakaszról!

Ján 15:11 Ezeket mondtam nektek, hogy az örömöm bennetek legyen, és a ti örömötök beteljék.

„Azért, hogy az örömöm teljessé legyen bennetek!” Azért mondta Jézus ezeket Ján 15-ben, hogy az örömünk teljes legyen. Mit mondott nekünk? Ján 15:1-2-ben az első gondolat az, hogy Jézus a szőlőtő.

Mi a szőlőtő? Onnan jön a szőlővesszők élete. Zsolt 87:7 minden forrásaim Tebenned vannak. Ha hívő vagyok, és nem tudom, hogy Isten minden forrásom, és próbálok meríteni máshonnan – a politikából, a hobbimból, a képzettségemből, az erőmből, a sikeremből –, akkor csalódni fogok újra meg újra, mert nem ismerem fel, hogy Ő a szőlőtő. Ő az egyetlen forrás. Mi is mondjuk ezt: minden forrásom Tebenned van, Istenem.

Arra gondolok, amikor egy fiatal pár összeházasodik. Őrülten szerelmesek egymásba és azt gondolhatják: a párom az én forrásom. Egy értelemben a másik ember áldás az életemben, de Ő az én forrásom, Ő a szőlőtő. Én Ő belé vagyok oltva. Én Ő bele vagyok helyezve, Őbelőle merítek. Ha valami más a forrásom, akkor nem lesz maradandó az örömöm.

Aztán azt is mondja Ján 15:1-ben: az Én Atyám a szőlőműves. Emlékszem, amikor a családomban először megmutatták nekem, hogy milyen az, amikor metszik a szőlőt. Kegyetlenül összevagdossák azt a szerencsétlen növényt. Elképesztő, hogy mennyire visszavágják! Miért? Azért, hogy sok gyümölcsöt teremjen. Ez az egyetlen mód. Mert, ha hagyod a szőlőt, akkor elburjánzik, de nem hoz gyümölcsöt. Ilyen a mi Atyánk velünk.

Ugyanakkor, mi történik velünk? Mivel olyan rövidlátóak vagyunk, kétségbeesünk. Ha az Atya megmetsz engem, ha levesz valamit, amit szeretek, amit fontosnak tartok, az nem könnyű, és kétségbeeshetek. Azt hihetem: „Ó, Sátán győz fölöttem! Ó, elveszítettem. Ennek semmi értelme. Ez véletlenszerű.”

Zsid 12:9-ben viszont arról beszél nekünk, hogy az Atya fenyít bennünket. Miért? Azért, mert édes gyermekei vagyunk. Azért, mert valódi vérszerinti gyermekei vagyunk. Ha nem lennénk az Övéi, akkor nem fenyítene minket. Ám nem feltétlenül élvezetes a fenyítés. Lehetséges, hogy nem élvezem a fenyítést, de hasznos a számomra. Miért? Azért, mert az Atyám csinálja.

Ne ess kétségbe, ha Isten valamit kivesz, amire azt mondod: „Ó, de hát ezt én annyira akartam! Ez nekem annyira fontos!” Megesett ez velem. Isten kivett egy szolgálatot az életemből, és azt mondta nekem: Én azt akarom, hogy másként teremj gyümölcsöt. Ha hiszem Ján 15:1-2-t, akkor lehet örömöm benne. Azt mondhatom: ez nem esett olyan jól Atyám, nem fogok hazudni, de hiszem, hogy Te vagy a szőlőműves, Te gondozod az életem, és kiveszel dolgokat azért, hogy több gyümölcsöt teremhessek. Mert azt olvassuk:

Ján 15:8 Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és a tanítványaim lesztek.

„Sok gyümölcsöt teremjetek!” – ez a célja a dolognak.

Van még egy gondolat itt, hogy Ő a szőlőműves. 1Pét 5:4-ben Ő a főpásztor. Itt nincs egy főpásztor sem, mi mind al-pásztorok vagyunk, Ő a főpásztor. Ő az igazi pásztor, mi pedig mind a hetvenhetedik senki kategóriában vagyunk, nem vagyunk olyan fontosak. Reméljük, hasznosak vagyunk időnként, de a főpásztor az Ő. Igazán a mi örömünk is ez, hogy ez Őróla szól, Ő az, Aki beszél hozzánk, Ő szolgál felénk, Ő bátorít minket.

Az Atya a szőlőműves, Jézus a szőlőtő. Ez a mi örömünk, ez a mi biztonságunk. Ez a mi áldásunk.

Ján 15:3 Ti már tiszták vagytok a beszéd által, amelyet szóltam nektek.

 

„Tiszták vagytok az Én beszédem által.” Miért mondja ezt nekünk? Azért, hogy az Ő öröme megmaradjon bennünk, és hogy az Ő öröme beteljen bennünk. Azért mondja nekünk, mert jó. Nagyszerű tisztának lenni!

Tegnap beszélgettem egy sráccal. A fehér színhez értem a karkötőnkön az evangéliumban, és azt mondtam neki: Képzeld el, hogy Isten teljesen tisztává tesz minket! Libabőrös leszek ettől a gondolattól: Isten teljesen tisztává tesz minket. „Micsoda?” 1Pét 1:16 Isten azt mondja: Én szent vagyok, azért legyetek ti is szentek. Ez a gondolat itt. Ez kihívás.

Azt mondja nekünk: járj a világosságban, ne élj hazugságban, ne fogadd el a gonoszt, ne vedd könnyen a bűnt! A másik oldalról arra gondoltam, hogy amikor Isten azt mondta: Legyen világosság!; akkor mi történt? Lett világosság. „Legyetek szentek!” – ennek az egyik értelme az, hogy járj Isten jelleme szerint. Mindenben. Tanulj Őbenne járni! A másik oldalról, megvan ez az oldala is, hogy Isten azt mondta: Legyetek szentek!; és szentek lettünk. Zsid 10:14 Ő szentté tett minket.

Ismerjük ezeket a verseket:

Róm 8:29 Mert akiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy Fia képmásai legyenek, hogy ő legyen elsőszülött sok testvér között.

Gondolj bele: hívők vagyunk, Jézus a testvérünk. Micsoda gondolat!

Róm 8:30 Akiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, …

Igaz vagy! Nincs mindig igazad, de igaz vagy.

Róm 8:30 … akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.

Nem látszik, de igaz vagy! Mit mondunk erre? Juhéj! Mit mondjunk erre? Ha Isten velünk, akkor kicsoda ellenünk? Ha Isten velünk van, akkor ki lehet ellenünk? Ha Ő a szőlőtő, ha Ő az, Aki dolgozik az életemben, akkor ki lehet ellenem? Ha Ő tisztított meg engem, akkor mi piszkolhat be?

Annyira bevégzett ez a munka, Krisztus annyira elvégezte a kereszten, annyira megtett mindent érted és értem! Sátán szeretné azt mondani: „Hé! Dehogy vagy te szent. Hogyan lennél szent? Elfelejtetted, hogy Isten mindentudó? Elfelejtetted, hogy Isten mindent tud, és tudja a te …? Dehogy vagy te szent! Azt hiszed, hogy Isten szenilis?” Miért mondja ezt nekünk? Azért, hogy éljünk e nélkül.

Mellesleg, tudod, hogy működik a törvényeskedés? Van egy hívő, aki komolyan veszi Istent. Aztán az interneten talál egy törvényeskedő keresztény tanítót, és – ne adj Isten! – a gyülekezetből ajánlja valaki. (Ne tedd!) Meghallgatja az üzenetet, és tetszik neki. Tudod, miért? Egyrészt azért, mert nincs felismerése, de a másik oldalról azért tetszik neki, mert komoly. Mert komolyan beszél az igazságról, komolyan beszél a bűnről, komolyan beszél Isten követéséről.

Ezzel egyetértek, de a másik oldalról, nincs kegyelem. Nem ad választ a bűn problémájára, csak kemény munkát ad: „Igyekezz jobban! Ha nem érzed magad megtérve, térj meg újra. Ha vétkezel, akkor nem is vagy hívő.” Mi történik vele? Bűntudata lesz, és űzötté válik. Próbál szent lenni azzal, hogy keményen dolgozik rajta. Igyekszik megcsinálni. Mi történik? Elveszíti az örömét.

Az előtt komolyan vette az Urat, és öröme volt. Most komolyan veszi az Urat, de már nincs öröme, mert valaki ostorozza őt hátulról. Az nem az Atya, hanem egy törvényeskedő tanítás. Aztán mi következik? Belefárad és színjátékká válik az egész. Aztán megáll, feladja. Elege lesz. Azt mondja: ez üres, ez hazugság; és még csak nem is tudja, hogy hol lépett bele a csapdába.

Miért történik ez így? Azért, mert Sátán nem bánja, hogy így vagy úgy élsz olyan emberként, aki nincs megszentelve. Az egyik mód az, hogy bűnben élek, mintha Isten nem tisztított volna meg engem, és nem lenne új természetem. A másik mód az, hogy a saját erőmből igyekszem jó lenni és szentté válni, akivé Krisztus már tett engem. Sátánt nem zavarja, hogy melyiket csinálod, csak ne ülj le ide, és ne fogadd el az igazságot áment mondva a szívedben, és örömöd van, hited van, és aztán tovább mész.

Eszembe jutott egy történet. Egy kisvárosban élt egy testvérpár. Gazemberek voltak, és gazdagok. Tolvajok voltak, mindenkit átvertek. Aztán az egyik meghalt, és a testvére elment a lelkészhez:

–          Pásztor, eltemetnéd a testvéremet?

–          Soha életetekben nem jöttetek a gyülekezetbe, miért temetném el?

–          Nagyon sok pénzt adnék érte. Lehetne?

A pásztor gondolkodik.

–          Mit szeretnél?

–          Nem érdekel, hogy mit mondasz róla, csak valahol mond azt, hogy szent volt. Bárhol az üzenetedben.

A pásztor gondolkodik kicsit, aztán azt mondja, hogy rendben van. A temetésen ott az egész városka, kíváncsiak, hogy mit fog beszélni a pásztor. „Az ember, akit temetünk, istentelen gazember volt, csibész volt, tolvaj…”; és mindennek elmondja. Aztán azzal fejezi be:

–          És itt van velünk a testvére, hozzá képest szent volt.

🙂

Ján 15:4-7 maradj meg Krisztusban. Lakozz Őbenne! Maradj Őbenne és az Ő szeretetében. Hadd értelmezzem, hadd mondjam el nagyon egyszerűen, hogy mit jelent ez. Nekem ez segít általában, úgyhogy remélem, neked is.

Ez arról szól, hogy nem játszhatok a bűnnel. Nem szórakozhatok a bűnnel. Emlékszem egy alkalomra, amikor a fiam kicsi volt, és voltunk vele az állatkertben. Piros póló volt rajta, nagyon cuki volt. Az oroszlánoknál álltunk a védőüveg előtt, ahol közel lehet menni. A fiam nézte az oroszlánokat, közben csapkodta az üveget.

Az egyik oroszlán figyelte egy darabig, aztán csak láttam, hogy megváltozik a szeme. Nézte, és aztán volt egy pont, ahol rávetette volna magát, teljes erőből az üvegnek ugrott. Lenyűgöző volt! A feleségemmel csak egymásra néztünk… és arra gondoltam: a fiam meg sem ijedt! Persze, hiszen azt sem tudta, mi történik.

Arra gondoltam, hogy vannak emberek, akikkel meg merek csinálni dolgokat, de vannak, akikkel nem. Vannak emberek, akikkel nem is próbálnám meg, mert nem ismerem, nem a barátom, nem bízom benne. Ki tudja, hogyan vágna vissza?

A gondolat itt az, hogy olyan könnyen azt képzelem, hogy tudom uralni a bűnömet. „Kicsi bűnt tudok uralni.” Nem, nem tudom. Van egy illusztráció Jób könyvéből, a leviatánról szól, és gyakran használjuk, mert a régi bűnös természetre jó kép. Van egy hatalmas fenevad, Jób 41:5 játszol-e vele, mint madárkával?

Vegyünk egy krokodilt. Játszol-e vele, közel hajolsz-e hozzá becézgetve? Nem hiszem.  A bűn ugyanilyen. Nem lehet játszani vele. Nem tehetek úgy, mintha tudnám uralni a régi bűnös természetem. Amikor helyet adok neki, akkor tönkreteszem az életem, és megrabolom magam az örömtől, a hosszú távú örömtől.

Ján 15:9 Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben.

Maradjatok meg az Én szeretetemben!” Mi ez? Ez az, amiről Jézus beszélt. „Azt akarom, hogy az Én örömöm megmaradjon bennetek.” Hogyan? Van ebben részünk, és az ez, hogy megtaláljam az Ő szeretetét, aztán ragaszkodjak hozzá, és aztán kifejezzem azt.

Sok-sok hívő – Luk 11:9 – tudja, hogyan kell kérni, de tudom-e hívőként, hogyan kell zörgetni? Tudom-e hívőként, hogyan kell keresni? Azt hiszem, hogy tudjuk, de a kérdés az, hogy megtesszük-e? Vagy túl elfoglalt vagyok? Mi van az imával? Túl elfoglalt vagyok. Azt, hogy kérjek, azt megcsinálom, de mi van azzal, hogy imában kopogtatok, zörgetek, verem az ajtót, és azt mondom: Uram, add meg! Mi van azzal, hogy imában keresem Istent?

Mi van a szeretettel, azzal, hogy azt mondom Istennek: Uram, adj nekem szeretetet! Tudom, hogy kell kérni, de mi van azzal, hogy keresem az Ő szeretetét? És mi van azzal, hogy zörgetek, kopogtatok az Ő szeretetéért, és nem adom fel könnyen? Utána megyek-e? Rászánom-e az időt? Mi van a közösséggel? Találok-e közösséget a testvéremmel?

Az egyik az, hogy véletlenszerűen egymás mellé sodródunk a villamoson. Ott állunk mind a ketten, hálásak vagyunk ezért a néhány perc közösségért. Mit szólsz azonban ehhez: keresem a közösséget, megyek utána, és ha nem nyílik az ajtó, akkor dörömbölök rajta, és azt mondom: akarok többet! Miért? Azért, hogy az Ő öröme megmaradjon bennünk. Azért, hogy az az öröm meglegyen az életünkben. Azért, hogy ne repüljön el, mert az Ellenség szeretne megrabolni minket ettől.

Itt egy kérdés: Szerinted egyre jobb lesz a világ? Az élet egyre könnyebb? A dolgok egyre szebbek? Egyre könnyebb követni az Urat? A világ egyre könnyebbé teszi nekünk? Nem! Miért? Mert Zsid 10:25 a napok egyre gonoszabbakká válnak. Mit mond az a vers? „Ahogy a napok egyre gonoszabbak, kérlek, tárjátok szét a karjaitokat, és mondjátok: Hát, mit lehet itt csinálni?; aztán menjetek haza.”  Nem ezt mondja!

Azt mondja, hogy annál inkább keressétek a közösséget. Annál inkább keressétek a lehetőséget, hogy közösségben legyünk, hogy megtaláljuk egymást! Miért? Mert nem csak kérni akarok, hanem akarok zörgetni, és akarok keresni lehetőségeket. Mert szükségem van rá.

Van-e bibliatanulmány, ahova jársz? Van-e közösséged más tesókkal? Van-e valaki, akivel átbeszéled az üzenetet? Ha házas vagy, akkor ez könnyű. Ha fiú- vagy lányszállón laksz, akkor ez könnyű. Akkor beszéld át a testvérekkel. Tedd fel a kérdést. Itt egy téma, amin nem fogtok veszekedni végre. Ha nem ilyen helyen laksz, akkor keresd a lehetőséget, találd meg az alkalmat. Mert szükségünk van rá. Akkora szükségünk van rá! Megvan a mi részünk.

Jézus már megtette az Ő részét. Jézus már elmondta nekünk, hogy van alapunk az örömre, de ahhoz, hogy ez megmaradjon, ahhoz táplálnom kell. Ahhoz utána kell mennem a szeretetnek. Utána kell mennem az imának, utána kell mennem a szolgálatnak. Utána kell mennem a közösségnek. Utána kell mennem a bibliaolvasásomra szánt időmnek. Ahogy Béla és Zsuzsi utaztak három órát két óra közösségért.

Könnyen lehet valaki olyan, hogy otthon fekszik, masszírozza a távkapcsolót, mert annyi görcs van benne :-), és azt mondja: Uram, kérlek, adj nekem közösséget! Mivel jó keresztény, miközben az interneten olvassa a hírportált, kis ablakban megy az istentisztelet. Mert jó keresztény: Uram, adj több közösséget!

Kérek, de van a másik, hogy kopogtatok és keresek? Van részem ebben.

Ján 15:10a Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben,

„Hé, várj! Meg akarsz kötözni engem? Ez úgy hangzik, mintha nem hagynál mozgási szabadságot. Ez olyan, mintha be lennék szorítva, és nincs szabadságom. Mi az, hogy az Ő parancsolatait megtartani?” Emlékezz! Jézus azért mondja el nekünk, hogy az örömünk teljes legyen.

Az elkötelezettség nem rabol meg engem. Ez a világunk hazugsága. Akár mit mond a filmipar, attól még az elkötelezettség maradandó örömöt ad. Már emlegettem ezt, hogy az igazság miatt, 1Pét 4:4 miatt annyi helyre nem mentem el, annyi gonoszat nem tettem meg! A meggyőződéseim miatt annyi üveget nem nyitottam ki! A meggyőződéseim miatt annyi szolgálatot nem adtam fel! A meggyőződések miatt, amiket az Igéből tanítottak nekem. Annyi ágyba nem másztam be, hála Istennek.

Mit akarok ezzel mondani? Azt, hogy az igazi öröm abból jön, hogy nyomulok Isten után, és ragaszkodom az igazsághoz. Ez megőrzi az életem. Annyi örömem van azért, mert Isten Igéje, Isten igazsága megőrzött engem nagyon sok ostobaságtól, amit megcsináltam volna magamban.

Mellesleg gyűlölöm ezeket az újságokat, amik kitűzték célul, hogy tönkretegyék a társadalmunkat mindenféle gonosz tanításon keresztül. A minap olvastam egy újságban egy kommentárt. Ez olyan újság, amit mindenki kezébe kaphat a városban. A nő arról írt, hogy mennyi jó dolgot hoz a házasságba, ha megcsalod néha a házastársad. Komolyan gondolta. Megdöbbentő. Nem csoda, hogy néhány nappal később arról írt cikket rengeteg tapasztalattal, hogy hogyan kell jó pszichológust találni. 🙂

Ján 15:12-13 Ez az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.

Mivel nekünk van meghittségünk, szeretet van közöttünk, ezért van örömünk. Milyen a tökéletes szeretet? 1Ján 4:18-ban beszél erről. A szeretet nem arra van, hogy csak leessen a földre. A szeretetnek célja van. A szeretetnek az a célja, hogy elérje a személyt, akit szeretnek.  Nem csak az, hogy elérje, hanem az, hogy felépítse, hogy áldást adjon neki, hogy bátorítsa, felépítse. Nem csak az, hogy bátorítsa, hanem az is, hogy létrehozzon egy szeretettel teli választ. Mi úgy értjük, hogy a tökéletes szeretet az, amivel mindez megtörtént, és van válasz szeretetben. Ez a tökéletes szeretet. Ugyanígy van az örömünkkel is.

Az elején azt mondtam, hogy Jézus ott arról beszél: azt akarom, hogy az Én örömöm beteljen bennetek. Hogyan lesz teljes az öröm? A közösség rengeteget jelent. Kifejezem az örömet, és örömteli válasz van. Vagy kifejezem az örömöt, és valaki azt mondja: Halleluja!  Vagy mondok egy igazságot és valaki azt mondja: Ámen! Mondok egy bizonyságot, és valaki másnak van egy másik bizonysága. Kifejezem a hitemet és van hitbeli válasz. Ez az öröm, ami betelik. Olyan öröm, ami felkavarja a másikat.

A Zsoltárok tele van ezzel. Zsolt 98:6 csapjatok örömteli zajt. Egyszer voltam Karádon. Ott vannak a roma testvérek. Hozták a kanalaikat, a vizeskancsókat, fazekakat, és minden egyebet, aztán volt dicsőítés. Mi volt ez? Örömteli zaj! Az Urat dicsértük, és annyira jó volt! Annyira áldott volt! Örömteli csinnadratta. Örömteli zajongás. Tele van az Írás ezzel. Miért? Azért, mert ez Isten elhívása nekünk.

Ő erre az örömre hívott el minket. Azért hívott minket egy helyi gyülekezetbe, hogy ez az öröm kifejeződjön, építsen, felkavarjon, aztán válaszra találjon és választ fejezzen ki. Ezért hívott el minket a Krisztus Testébe, hogy az örömünk beteljen. Ha viszont ítélgetek, ha kritizálok, ha pletykálok, azzal nem fogok örömöt létrehozni, nyilván.

Gondolj bele azonban, gyülekezetként hányszor csinálunk örömteli zajt egy évben? Lesz karácsonyi koncertünk, lesz VAV konferencia, és ha minden igaz, lesz egy vadonatúj húsvéti színdarabunk. Te tudod, hogy melyik ismerősödnek melyik örömteli zajt kell hallania, kinek melyik szól leginkább. Hívd meg őket. Miért? Azért, mert erre lettünk elhívva. A világnak erre van szüksége, hogy lássák az örömöt a közösségünkben, az életünkben, a hitünkben.

Csapj örömteli zajt! „Halleluja! Dicsőség Istennek!” – és éneklünk. Van, aki énekel a gyülekezetben, és van, aki csak örömteli zajt csap a torkával. Mindkettő rendben van. Öröm van a szívünkben és a közösségünk örömteli. Keressük ezt! Ne csak kérjük, hanem keressük, és dörömböljünk is ezért. Ámen.

Mennyei Atyánk! Köszönjük Neked, a Te örömöd, bizony az a mi erősségünk. Nem a mi erőnk, nem a mi nagyszerűségünk, nem a mi tökéletességünk, nem a mi sikereink. Sokkal inkább a Te örömed, amit Tőled kaptunk, az a mi erőnk, Urunk. Áldunk Téged! Köszönjük Jézus, hogy adtad ezt nekünk.

Ámen.

Kategória: Egyéb