A feltámadás más, mint bármi más (Napfelkelte-Istentisztelet a Halászbástyán)

2017 április 16. vasárnap  05:45

Mike Colby

Ez az egyik kedvenc napom, maga a Húsvét is jó. Amikor először jöttem Budapestre, három évvel ezelőtt a tavaszi szünetben jártam itt. Idejöttem, itt összegyülekeztünk, és akkor próbáltam eldönteni, hogy költözöm-e Budapestre, vagy sem. Aztán este volt a színdarab. Soha nem fogom elfelejteni azt a napot. Úgy gondolom, hogy Isten szólt hozzám azon a napon.

Úgyhogy nekem ez a reggel egy évforduló Istennel. Úgyhogy azt szeretném mondani, köszönöm, hogy itt vagytok, köszönöm, hogy Istent követitek. Tudom, hogy néha olyan érzése lehet az embernek: Csak jöttem, ott álltam hátul, de nem csináltam igazán semmit. Az Istennel való járásunk fontos! A te jelenléted fontos.

A 114. zsoltár Izrael népének a szabadulási éneke, aztán a 115. zsoltár nagyon is más.

Zsolt 115:2 Miért mondanák a népek: Hol van hát az ő Istenük?

Ez a keresztény élet másik oldala. Van annak a dicsősége, hogy kijöttek Egyiptomból, aztán pedig vándoroltak a pusztában. A népek, a pogányok azt mondják: Hol van most az Istened? Ez olyan, mint amikor Krisztus ott volt a kereszten. „Ha Te vagy Isten Fia, akkor szabadítsd meg Saját Magad!” A válasz Zsolt 115:4-9, ahol a bálványokról beszél. Olyan bálványokról szól, amiknek van szemük, de nem látnak, van szájuk, de nem tudnak beszélni, vannak kezeik, amik nem tudnak megragadni semmit.

Zsolt 115:4 Az ő bálványaik ezüstből és aranyból vannak, emberi kéz munkái.

Krisztusra gondolunk most. Az ezüst és arany nem tesznek semmit, és az nem jobb, mint a sima fa. Krisztus a kereszten nem emberi kéz munkája, hanem Isten munkája.

Zsolt 115:8 Hozzájuk hasonlók lesznek a készítőik és mindazok, akik bennük bíznak!

Annyira hálásak vagyunk, hogy nem egy értéktelen bálványt imádunk, hanem a feltámadott Úrba vetettük a bizalmunkat, Akinek olyan szemei vannak, amelyek látnak bennünket, olyan fülei vannak, amelyek hallanak bennünket, és olyan kezei, amelyeket megfeszítettek értünk, és igenis megtehet dolgokat. Ahogy Őbenne bízunk, és Őt követjük, olyanok leszünk, mint Ő.

A feltámadás van a kellős közepén annak, amit hiszünk. Mert ha nincs feltámadás, akkor miért kelnénk fel hajnali ötkor? Ez máris egy képe a feltámadásnak. 🙂 Azért, mert olyanokká tett bennünket, mint Ő Maga. A külső és a belső életünket egyaránt.

Köszönöm, hogy részesei vagytok ennek. Ez az az élet, amit együtt élünk mindnyájan. Ámen.

 

Luiz Patire

Hajnali hat óra van, és hideg. Majdnem esik az eső, és majdnem tönkreteszi a hajunkat az időjárás. 🙂 Álmosak vagyunk, de attól még itt vagyunk, és tudunk mosolyogni. Ha az ember ilyen helyzetben van, és mosolyog, az Istentől kell, hogy legyen.

Ma reggel olvastam néhány verset.

Ján 1:4-5 Benne volt az élet, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be.

Nemsokára meglátjuk a napfelkeltét, és ez rendkívüli képe Isten jelenlétének az életünkben. Ugyanúgy, ahogy a fény majd világítani fog a horizonton, Krisztusnak a halála és feltámadása hozott fényt az életünkbe. Életet, kegyelmet és szeretetet hozott az életünkbe, és ami halott volt, azt feltámasztotta. Tökéletessé tett bennünket, vadonatúj teremtéssé. Annyira csodálatos, hogy a sötétség nem tudta kioltani ezt a világosságot! Mert ez olyanfajta világosság, amit nem lehet legyőzni. Olyasvalami, amit soha nem fogunk elveszíteni, amit nem tudnak elvenni tőlünk.

Nagyon tetszik, amit Mike mondott a feltámadásról. Az embernek a legsötétebb órájában, a halál órájában lesz ez a világosság még hatalmasabb az életünkben. Mert ha meghalunk is, még ott van az a reménységünk, hogy fel fogunk támadni, ahogy Krisztus is felment, és ugyanúgy, ahogy a Nap felkelt. Ez csodálatos, és olyasvalami, amit igazán élvezhetünk. Éppen itt és éppen most. Ez mind Krisztus miatt lehet így, és amiatt, amit tett az életünkben. Ez lenyűgöző.

Amikor majd nézed a Napot, gondolj erre. Őszintén hiszem, hogy Isten azért tette oda nekünk ezeket a dolgokat a természetbe, hogy meg tudjuk érteni az Ő munkáját, tudjunk kapcsolódni az Ő munkájához az életünkben. Úgyhogy élvezzük ezt a fajta életet! Ámen.

 

P. Kende

Mindkét gondolat csodálatos. Köszönöm, hogy eljöttetek! Melegebb ez a reggel, mint szokott lenni a feltámadási istentiszteletek alkalmával. Hála Istennek ezért! Ahogy az egyik finnünk mondta: Ez olyan, mint egy nagyon kedves nyári nap Finnországban. Nem is reggel, hanem nap közben! 🙂 Finnországban ilyen egy nyári nap. Először is ennek örülhetünk, aztán annak is, hogy itt élünk, és nem ott. 🙂

Finnországban van ilyen istentisztelet? … Ja, nincs, mert ott nem jön fel a Nap. 🙂 Két hónapig nem kel fel a Nap.

Arra gondoltam, hogy az, amit Luiz mondott, annyira igaz! Isten emlékeztet bennünket. Olyan csodálatos látni, hogy ennél magasabbat, ennél csodálatosabbat ünneplünk. A világ szereti azt mondani, hogy a Húsvét a tavasz ünneplése, de ne hidd el ezt! Mert ez nem így van. Nem igaz! Nem a tavaszt ünnepeljük. Még csak a napfelkeltét sem, bár az itt van. Hanem azt ünnepeljük, ami akkor ott napfelkeltekor történt: Krisztus feltámadása. Olyasvalamit ünnepelünk, ami magasabb, ami még ennél is gyönyörűbb. Ján 16-ban Jézus megígérte nekünk ezt a keresztről és a feltámadásról.

Ján 16:20 Bizony, bizony mondom nektek, hogy ti sírtok és jajgattok majd, …

Ez beszél a keresztről, aztán kicsit előrepörget:

Ján 16:20 … szomorkodtok majd, de szomorúságotok örömre fordul.

Ez a feltámadás. Ez öröm mindenki számára. Amikor Jézus megszületett, akkor az angyalok bejelentették, hogy öröm mindenkinek, az egész világnak. A feltámadáskor történt meg, hogy ezt az örömöt kihirdették az egész világ számára.

Bármilyen győzelem esetén van egy legyőzött fél. Mindig van egy vesztes. A győztesek örvendeznek, és a másik csapat hazamegy, és az emberek isznak bánatuknak. Ennyi! Általában így működik a dolog, de ez alkalommal nem. Ez mindenki számára öröm. A feltámadás mindenki számára öröm. Azért, mert a halál le lett győzve, és a bűn is. Sátán le lett győzve, az ember problémája le lett győzve, és a régi bűnös természetünk is le lett győzve. Úgyhogy ez öröm mindenki számára. Nem csak néhány embernek, akik a győztes oldalon állnak, hanem ez mindenki számára.

Ez az egyik, ami miatt nagyon különleges a feltámadás, hogy ez öröm mindenki számára. Nem mondhatod azt: Jó, a feltámadás ennek és ennek szomorú esemény. Nincs senki, akivel ez így lenne. Minden egyes emberi lényt felzaklat a haláltól való félelem, és ez a megoldás, ez a válasz rá.

Arra gondoltam, hogy Krisztus feltámadásában van türelem. Mert megígérte, hogy egy nap győzni fog. Több ezer évvel azelőtt, minthogy megtörtént volna, megígérte. Még előtte is igazán, mert Jel 13:8 már az örökkévaló múltban ott volt ez Jézus szívében. Isten várt és várt. Türelmes volt ezzel kapcsolatban. Nagyon tetszik nekem ez. Aztán meghalt a kereszten pénteken, aztán vasárnap még valamikor napfelkelte előtt feltámadt.

Azon tűnődöm, hogy milyen volt Neki kivárni az időt. Persze, Ő türelmes. Ugyanúgy, ahogy egy menyasszony várja az esküvőt. Csak várja a nagy napot. Ez Isten türelme. Ismerjük ezt a fajta türelmet, mert Isten velünk kapcsolatban is türelmes, és ez az, amire minket is tanít. Azt mondja, hogy mindennek megvan az ideje. Van egy terv. Nem tudjuk, hogyan fog alakulni. Mi sokszor türelmetlenek vagyok, de Isten türelmes, Ő tudja, mi a megfelelő idő, és bízhatunk Őbenne. Úgyhogy bízzunk Őbenne!

Végül hadd mondjam a következőt. Történelmi események történnek, és azok jelentenek valamit. A történelem órákon azt tanítják, hogy nem nagyon van terv mögöttük. „Csak úgy megtörténnek véletlenszerűen!” Valaki eltervez valamit, de egy másik összezavarja. Ám nem így a feltámadásban! Senki nem szólhat bele ebbe a képbe. Senki nem tudta ezt összezavarni, elrontani. Ez csodálatos számunkra.

Volt ennek egy szíve, Isten szíve volt benne, és ez megmutatkozott számunkra. Ki akarta fejezni nekünk, és meg akarta mutatni nekünk, hogy győzedelmes a halál felett. Csinálhatta volna úgy is, hogy senki ne tudja, és mégis megtörtént volna, de akarta, hogy tudjuk. Mert azt akarta, hogy legyen reménységünk.

Aztán arra is gondoltam, hogy Isten szíve is megmutatkozik ebben. Azért, mert kis lépéseket tett. Amikor egy totyogót vezetsz, nem futsz nagy léptekkel, hanem totyogsz mellette. Mert a babának erre van szüksége. Bizonyos értelemben Isten is ezt tette értünk. Jézus feltámadt a sírban, és az angyal elgurította a követ. Aztán jött Mária és a tanítványok… Aztán Ő sétálgatott kettővel az emmausi úton. Aztán elment a felső szobába… Lépéseket tett velük azért, hogy biztosan tudhassuk. Szeretem ezt, mert a feltámadás annyira csodálatos.

A gyülekezetben – szeretjük a gyülekezetet – mindnyájan ott vagyunk. Ez öröm, ugyanakkor a problémák forrása is. Mert ott vagyunk. Örülünk, hogy mindnyájan ott vagyunk, de aztán vannak problémák is. Nem így a feltámadásban, azt nem tudtuk elrontani. Mert nem voltunk ott. Isten csinálta meg, és ez csodálatos. Ezért van az, hogy annyi mindent szeretnénk.

Amikor valaki újjászületik, azt szeretjük, mert az Isten munkájáról szól, és nem tudjuk elrontani. Mert ezt Ő teszi, ez az Ő munkája. Aztán az elragadtatás is – amit nagyon várunk – az Ő munkája lesz, és azt sem tudjuk majd elrontani. A menny is… Ezek a dolgok mind annyira csodálatosak számunkra! Úgyhogy a feltámadás csodálatos! Azért az, mert olyasvalamire tekintünk, ami kifejezi Isten szerető szívét, az Ő türelmét, az Ő örömét felénk, és tökéletes módon teszi ezt. Halleluja!

Krisztus feltámadt! Halleluja!

Ámen.

Kategória: Egyéb