A család haszna és célja & A Biblia szíve (Babaodaszánási Istentisztelet)

2013 november 24. vasárnap  10:30

P. Kende

Hány hibát tudunk elkövetni az életben? Ne kezdd el a számolást, felesleges! Nem érnénk a végére. Minden perc, amit azzal töltünk, hogy a hibákat számoljuk, az maga is egy hiba, szerintem. Nem éri meg számolni. 🙂

Arra gondolok, hogy valószínűleg nincs fájdalmasabb hiba, mint amikor tönkretesszük a kapcsolatunkat a gyerekünkkel, vagy rosszabb esetben tönkretesszük a gyermekünket. Sokan elkövetjük azonban ezeket a hibákat, és elveszítjük a kapcsolatunkat a gyerekünkkel, vagy kárt teszünk bennük, a lelkükben. Kol 3:21 ne provokáljuk, ne bántsuk őket egészen odáig, hogy összetörjön a gyerek. Az egyik ok, amiért itt vagyunk, ez az: elismerem, hogy nem tudok mindent.

Ma reggel visszagondoltam a marxizmusra, ami a gyerekkorom uralkodó vallása volt. A materialista embernek ez a fő hibája, hogy nem hajlandó elismerni, hogy ő nem tudhat mindent. Ezért azt mondja: minden csak anyag, vagy energia, vagy ami a kettő között zajlik. Micsoda nevetséges hiba! Mekkora ostobaság, mert ez az elmélet azonnal bedőlt, amint a materialista szerelmes lett! Mert a szeretet sem nem energia, sem nem anyag. Ez kapcsolat, hozzáállás, elmeállapot, és nem vegyi kiegyensúlyozatlanság az agyban.

Mi, a gyülekezet tudjuk, hogy nem vagyunk tökéletesek. Szeretnénk azok lenni, de tudjuk, hogy nem vagyunk, úgyhogy nem fogunk úgy tenni, nem fogjuk tettetni, nem fogjuk eljátszani. Sok hibát követünk el, egyértelműen. Biztos vagyok abban, hogy a gyerekeinkkel is elkövetünk sok hibát. Az egyik hiba, amit viszont nem akarunk elkövetni, az ez, hogy nem akarjuk feltételezni, hogy mi mindent tudunk, és mindent a legjobban tudunk.

Luk 18:16-ban azt mondja Jézus: „Engedjétek a gyermekeket Hozzám jönni! Ne akadályozzátok őket, hanem engedjétek őket Hozzám jönni.” Mi akadályozhatjuk a gyerekeinket abban, hogy Istenhez találjanak. Például a túlzott irányítás, képmutatás, a saját mércéim a Biblia igazságai helyett – ezek akadályoznák a gyerekeinket abban, hogy Istenhez jöjjenek.

Itt mi most ezért akarunk imádkozni, hogy tudjunk nekik segíteni, hogy Istent megtalálják személyesen, és hogy elég bölcsek legyünk ahhoz, hogy bátorítsuk őket, törődjünk velük.

Nem tudhatunk mindent. A jó hír az, hogy nem kell tudnunk mindent. Tudjuk, hogy mennyi hibánk van, de itt azért imádkozunk a gyerekeinkért családokként, lelkipásztorokként, szülőkként, gyülekezetként, hogy Isten legyen velünk ebben, mert mi nem tudunk mindent. Mi nem tudjuk az egészet.

Ahogy ezt csináljuk, arról 1Sám 1. végén olvashatunk. Ez Annának a története. Ő nagyszerű asszony, akinek Isten adott egy gyereket. Ez csoda, mert az asszony eredetileg meddő volt. Aztán azt mondja:

1Sám 1:27-28 Ezért a fiúért könyörögtem, és az ÚR megadta kérésemet, amit tőle kértem. Most azért az ÚRnak szentelem őt. Legyen egész életére az ÚRnak szentelve! És imádkoztak ott az ÚRhoz.

Szülők! Amit ti csináltok, az elkötelezettség abban, hogy keresitek a módját, hogy a gyerekek személyesen megismerjék Istent. Mit jelent ez? 5Móz 6:7-ben ez azt jelenti, hogy tanítjátok nekik az Igét. Ami azt jelenti: minden gyakorlati lehetőséget megragadni arra, hogy átadjatok nekik valamit az igazságból.

Másik az, hogy bevállaljátok, hogy kiigazítjátok őket. Ez lehet nagyon nehéz. Például van egy apa, és a lánya valószínűleg már az ujja köré csavarta őt, pedig még beszélni sem tud. 🙂 Ez kihívás lesz: igazságban és szeretetben határokat szabni nekik. Ez nagyon fontos a gyerek életében: határokat szabni nekik, Péld 22:6.

Aztán még egy: olyan helyet adni nekik, ahol bátorodnak, ahol növekedhetnek szabadon; de 1Kor 7:15 békességre hívattattunk el. Nem űzöttségre, nem törvényekre. Nem szabályokból áll az életünk, hanem békességre hívattattunk el. A gyerekeinknek ez nagyon fontos. Az a szülők része, hogy gondoskodjanak erről.

Gyülekezet, családok, rokonok! A szülők az kérik, hogy segítsünk és imádkozzunk mi is értük. Ami azt jelenti, hogy a szülőknek nem a kritikánkra van szükségük, hanem a segítségünkre, és a gyerekeknek nem a leereszkedésünkre, hanem a feltétel nélküli szeretetünkre.

A családokhoz még hadd szóljak! Mire valók a családok? Nem meglepő módon, mint a legtöbb jó dolog az életünkben, ez is Istennek az ötlete volt. 1Móz 2:18-ban Ő azt mondta: nem jó az embernek egyedül lennie. Úgyhogy teremtett neki segítőtársat. Többen össze vannak zavarodva, azt hiszik, hogy az a kutyájuk :-), de nem. Nem! Ez egy ember, egy barát, egy házastárs, egy család. Isten másként találta ki. Én is kutyás vagyok, de ettől még nem az a segítőtárs.

Isten családba akar helyezni minket. Ezt látjuk a 68. zsoltárban. Zsolt 68:7 Isten fogja az egyedülállót, a magányost, és behelyezi egy családba. Ha nem vagy házas, akkor is Istennek vágya ez. Mélyen hiszem, hogy a gyülekezet egy értelemben válasz erre. Isten behelyez minket egy gyülekezetbe, ad nekünk egy családot. Ez másféle család, nyilván, de attól még ez család.

Amikor megnézzük a Bibliában a gyerekeket, és azt, hogy hogyan bánunk velük, akkor az mond nekünk valamit a család nagy-nagy hasznáról, mert hihetetlenül hasznos a család. Kol 3:21-ben az apákhoz beszél. Igaz mindkét szülőre, de az apákra biztosan, ezt tudom.

Kol 3:21 Ti, apák, ne keserítsétek el gyermekeiteket, nehogy elcsüggedjenek.

A gyerek nem versenyló, a gyerek nem frissen sorozott baka a katonaságnál, és a gyerek tutira nem egy rab, nem rabja a szülő akaratának. A Biblia figyelmeztet erre, hogy könnyen szükségtelenül kemények lehetünk a gyermekeinkkel, és adunk nekik mi, apák.

Mi, apák adunk nekik jó sok igazságot jó sok szeretet és kegyelem nélkül. Ez azt fogja jelenteni, hogy a gyerek elveszíti a szívét – ahogy mi mondjuk –, a motivációját, az indíttatását, az önértékelését. Mert a te nagyra értékelésed szülőként azt mondja el neki, hogy ő mennyire értékes.

Mond valami hasonlót a gyülekezetről is. Róm 14:1 ha valaki bejön a gyülekezetbe, akkor fogadjátok be, de nem úgy, hogy ítélgetitek a mindenféle furcsa gondolatait. Befogadunk embereket, de nem hasonlítgatásra, nem ítélkezésre, hanem építésre.

Lehet, hogy a családomban megszokott leszek, ami azt jelenti, hogy elveszítem az értékét a családomnak, nem látom értékesnek. Úgy értem, ezek a gyerekek milyen picik! A szülők életében mennyire pici a kisgyermek, a szülők napjának mégis mekkora részét foglalja le? A gondolataik mekkora részét foglalja le? Ő jelenleg a legnagyobb a családban, habár a legkisebb!

Ugyanígy az életünkben. Rettentően elfoglalt lehetek. Lehet túlórázni, vagy másodállásban, lehet 16-18 órát dolgozni, de a hiba az lenne, hogyha azt mondanám: mivel a családomra csak ennyi időm van, akkor a családom csak ennyire fontos. Ez azonban nem igaz. A családom hihetetlenül értékes! A gyermekem hihetetlenül értékes! A házastársam annyira értékes!

Nem vagyok megszokott, a gyülekezetem annyira értékes. Lehet, csak kétszer vagyok itt egy héten, és ez azt jelenti, hogy 3 óra a 168-ból, ami nevetségesen kevés, de ez a családom. Ez fontos nekem. Tanulok valamit itt. Ha elveszítem az értékét, ha nem látom az értékét, akkor elveszítem azt a helyet, ahol gyengédséget adok és kapok.

A gyerekeink a családunkban tanulnak gyengédséget. Biztos lehetsz benne, hogy odakinn nem fognak sok gyengédséget kapni az ovitól kezdve. Három éves korától nem fog feltétlenül sok kedvességet kapni. Úgyhogy ne zavarjon, hogy túl kedves vagy hozzá. Nem az elkényeztetésről beszélek, hanem arról, hogy gyengédnek lenni, törődni, értékelni, nagyra becsülni, fontosnak tartani.

A gyülekezetben is így van.  A gyülekezetben tanulok gyengédséget, kedvességet, de lehet, hogy mi inkább úgy mondanánk: kegyelmet. A gyülekezetben kegyelmet tanulunk. Ha nagyon le akarnám egyszerűsíteni, akkor azt mondanám: a gyülekezetben van hely, elbukhatok és helyreállhatok, és nem vagyok kinézve, nem vagyok utálva, nem vagyok megvetve, hanem szeretve vagyok, fontos vagyok és értékes vagyok. Ez a gyülekezet, és ez a család igazán.

Másik dolog, említettem az előbb: a gyerekeinknek szüksége van határokra, korlátokra. Péld 4:4 kövesd az én tanításomat; ezt mondjuk a gyerekünknek. Honnan kapja a gyerek a tanítását? Hallottad-e már ezt a mondást: Fiam, azt csináld, amit mondok, nem azt, amit teszek! Nem így mondjuk, de igazából így csináljuk. 🙂

Emlékszem, volt egy rokonom, és egyik cigit a másik után szívta. Egyfolytában. Azon keresztül lélegzett. Ha csak tiszta levegőt szívott volna be, valószínűleg meghal. 🙂 Azt mondta nekem: „Kende! Soha ne gyújts rá!” „Aha.” Ha a gyerek ezt látja az apjától, akkor mit fog tanulni? Azt, hogy ne cigizzen? Nem. Azt tanulja meg, hogy miközben cigizik, azt mondja másnak: ne tedd!

Hadd mondjak egy fontosabb dolgot, mert a cigarettázás annyira nem érdekel. Ami érdekel, az ez: ha ima van a családban, akkor a gyerek látni fogja azt, és tanulni fog valamit. Ha a családomban ott van a Biblia, akkor a gyerek abból tanulni fog valamit. Ha a családom részt vesz a közösségben, ha a családom nem csak önmagáért létezik, hanem része a gyülekezetnek, része a szolgálatnak, ha aktívak vagyunk, akkor a gyerekem tanul erről valamit.

Mit mondunk egy lánynak? A srác, aki annyira odavan érted, aki meg van bolondulva, nézd meg őt, hogyan bánik az édesanyjával. Ha nem törődik vele, ha megveti, ha durván bánik vele, ha hanyagolja, akkor tudd, hogy a minták másolódnak, és veled is ez lesz majd egy nap, valószínűleg.  A minták továbbmennek.

Ugyanígy van a gyülekezetben is. Másolódnak a minták. Jézus azt mondta a farizeusokról Mát 23:3-ban: „Amit a farizeusok parancsolnak, azt tegyétek, mert ők a Bibliát tanítják. Amit viszont csinálnak, azt ne csináljátok, mert csak dumálnak, csak képmutatók. Csak színészkedés az egész, és nincs semmi más.”

Itt a gyülekezetben viszont keressük a közösséget, és azt találjuk, hogy élvezetes. Keressük Isten Igéjét, és azt találjuk, hogy izgalmas. Az életünk látható egymás előtt. A testvérem láthat engem, amikor kiakadok, vagy amikor elbukom a gyülekezetben. Te is a gyülekezetben láthatod ezt, és aztán láthatod azt, ahogy helyreállok, remélhetőleg. Ez rendben van, mert ez a közösségünk, és tanulunk itt arról, hogy mi fér bele és mi nem. A minták és a példák, a hitbeli járás – az jelent nekünk valamit, tanít bennünket.

Emlékszem egyszer valaki azt mondta nekem a pásztoromról: te nem tudod, milyen ember ő igazán! Csak kiröhögtem az embert. Mert annyit láttam a pásztorom életéből, annyiszor beszélgettünk, annyi választ hallottam, annyi üzenetet hallottam tőle, annyi beszélgetésen voltam, ahol kérdeztem tőle és kaptam válaszokat! Láttam a családját, és láttam, hogy hogyan él. Tudtam, hogy ki ő, példa volt nekem, és tanultam tőle.

Péld 22:6 a család nagyszerű hely arra, hogy valaki megismerje Istent. Ez a család, és a gyülekezet is. Mindkettő Isten célja, hogy mindkét helyen megismerhessük Istent. Ez sokszor kihívás, ez sokszor nehéz, sokszor fáradtak vagyunk, sokszor nincs erőnk, de Isten adni akar nekünk valamit. Mert a gyülekezet és a családok a legjobb hely arra, hogy ez átadásra kerüljön.

Kimész a világba, találsz rossz embereket, és találsz jó embereket, de a világ nem a gyengédség helye, az nem helyes határok megszabásának a helye, és nem Isten személyes megtalálásának a helye. Ezt a gyülekezetben és a családban kell találnom. Aztán kimegyek, és viszem magammal ezeket. Aztán képviselek valamit, az Urat. Ámen.

P. Marian József

Most értem vissza egy körútról. Hétfőn elmentem Lengyelországba, onnan elmentem Litvániába, onnan Lettországba, utána pedig Észtországba. Onnan repültem vissza ide tegnap. Négy ország egy hét alatt, és mindenhol a Bibliaszövetségekkel tárgyaltam.

Találtam egy különleges könyvet, amit 1965-ben nyomtatott a lengyel Bibliaszövetség. Háromszáz oldalas könyvecske és egyetlenegy bibliaverssel foglalkozik. Ez a bibliavers 837 nyelven van benne ebben a könyvecskében. Mit gondolsz, melyik bibliavers lehet 837 nyelven egy könyvben? Ez a Ján 3:16.

Ján 3:16-17 Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert Isten nem azért küldte az ő Fiát a világra, hogy elítélje a világot, hanem hogy megmentse a világot általa.

Sokan azt mondják, hogy ez a Biblia szíve, én pedig azt mondom, hogy ez Isten szíve. Mert Isten valóban szeret bennünket csodálatos módon. Ennek a szeretetnek a kifejezését látjuk a Szentírásban. Ezért van az, hogy vágyakozunk arra, hogy olvassuk a Bibliát, mert szinte minden oldalon látjuk, hogy Isten mennyire szeret bennünket, hogy Isten mennyire gondol reánk.

Ebben a versben, Ján 3:16-ban láttad-e már ezt ezelőtt: nem azt mondja az Írás, hogy Isten szerette a világot; hanem azt mondja: Isten úgy szerette… Annyira nagyon! Szinte kifejezhetetlen emberi szóval Istennek a szeretete a világ felé.

Mi is a világ? Ki is a világ? Te vagy a világ. Minden egyes személy, aki erre a Földre születik, szeretve van Istentől. Van, aki azt mondja: engem Isten kicsit jobban szeret, mint téged; de ez nem igaz! Mert Isten mindenkit szeret ugyanazzal a szeretettel, és Isten mindenkiért elküldte az Ő Fiát, hogy örök életünk lehessen a Fiú által.

Itt ez a nagy szeretet: mert úgy szerette Isten a világot, hogy nem csak énekelt, és nem csak történeteket mondott erről a szeretetről, hanem ezt a szeretetet cselekedetek követték. Elküldte az Ő Fiát, Jézus Krisztust. Ő megszületett kétezer évvel ezelőtt.

Mi nagyon készülünk a karácsonyra. Kínában – ahol én élek mostmár több mint négy éve – a legtöbben nem is tudják, mi az, hogy Karácsony. Kimegyünk evangelizálni, és azt mondjuk: Karácsony! A válasz: Ó, akkor újra le lesznek árazva a dolgok a boltokban! Viszont amikor azt mondjuk: ez Jézusról szól; akkor azt kérdezik:

–        Ki az a Jézus?

–        2013-at írunk.

–        Miért?

–        Mert akkor született Jézus.

–        Akkor Jézus nagyon fontos ember lehetett! – és kérik, hogy beszéljünk Jézusról nekik.

Gondolj bele! Micsoda éhség! Micsoda nyitottság! Micsoda kiváltság, hogy megoszthatjuk Jézust az emberekkel, Istennek a szívét. Mert Isten úgy szeret, hogy Ő elküldte az Ő Fiát, hogy Ő odaadta az Ő egyszülött Fiát. A labda most nálunk van, az emberiségnél van, mert látjuk Jézus Krisztust, a szelíd Bárányt.

Látjuk Jézus Krisztust, ahogy prédikál, ahogy gyógyítja a betegeket, ahogy foglalkozik az emberekkel, és utána látjuk Jézus Krisztust a kereszten. Ahogy felszegezik a keresztre. Ezt Ő megtette, hogy nekünk örök életünk lehessen.

A Biblia azt mondja, hogy vér nélkül, áldozat nélkül nincs bűnbocsánat, és ezért volt szükség arra, hogy Isten tökéletes tervében, Isten tökéletes idejében Jézus eljöjjön, itt éljen, úgy, ahogy te és én itt élünk ezen a Földön, és utána meghaljon a mi vétkeinkért.

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.Aki hisz Őbenne! Hinni Istenben. Hinni Jézus Krisztusban!

Mert Isten nem azért küldte az ő Fiát a világra, hogy elítélje a világot, hanem hogy megmentse a világot általa. Ebben a világban egyetlenegy út van a menekülésre, és ez Jézus Krisztus.

Hallottam egy történetet egy diktátorról Dél-Amerikában, aki nagyon sok embert megölt. Nagyon véreskezű diktátor volt. Végül bebörtönözték. Magáncellában volt. Valaki odament hozzá, és megosztotta vele az evangéliumot. Azt mondta neki: Isten úgy szerette a világot… és te is egy vagy ebben.

Azt kérdezte: „Engem is? Tud engem Isten szeretni? Nincs olyan isten, aki tud engem szeretni. Saját családomat kiirtattam. Minden ellenségemet kiirtattam. Gyermekeket öltek az embereim. Engem Isten szeret?” Annyi történt, hogy kapott egy Bibliát ettől az embertől. Ez volt az egyetlen könyv, amit megengedtek neki a cellában.

Évekkel később ezt a Bibliát, csak olvasta és olvasta… és megértette Istennek a szeretetét. Megértette, hogy ez nem róla szól, hanem Istennek az evangéliuma Istenről szól, az Ő természetéről szól, az Ő Fiáról szól, Isten szeretetéről szól.

Mert Isten nem azért küldte az ő Fiát a világra, hogy elítélje a világot...Ez a világ tele van ítélettel, tele van ítélkezőkkel. Mi olyan gyülekezet vagyunk, akik hirdetjük Istennek a kegyelmét. Istennek a kegyelme csodálatos. Kínában csillog a szemük, amikor Isten kegyelméről beszélünk, amikor az emberek, akik hallják, megértik Istennek a kegyelmét, hogy mennyire végtelen, mennyire csodálatos, mennyire bővölködő. Kegyelmet kegyelemre kapni, kegyelemben élni – ez tényleg segít bennünket.

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy odaadta az Ő Fiát. Tehát Istennek ez került valamibe, ugye? Én édesapa vagyok, és most itt vannak a családok a gyermekekkel, akikért imádkoztunk, és tudjuk, hogy mennyire értékesek a gyermekeink. A Bibliából úgy tudjuk, hogy Istennek egyetlen Fia volt, Jézus, és Isten odaadta az Ő nagy szeretetében. Megengedte, hogy ez a Fiú itt éljen, ahogy mi is itt élünk, hogy ezt a Fiút hallgassa az emberiség, és utána pedig keresztre feszítse.

Az egyik kérdés, ami Kínában felmerül: „Ki feszítette keresztre Jézust? Ugye a zsidók tették?!” Nem! Ilyenkor azt mondjuk: „Álljunk meg! Nem! Én tettem azt. Az én bűneim miatt volt.” Értsd meg ezt a szeretetet! Ez szeretet, amelyik élet által ad életet. Az Ő élete ad nekem életet.

A Biblia azt mondja: élek többé nem én, él bennem Krisztus. Ez Istennek a célja, hogy megértsük az Ő szeretetét, és azt, hogy mennyire fontos, hogy részesei legyünk az Ő életének. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy Ő adott.

Ez azt jelenti, hogy én adhatok? Nem. Én el kell, hogy fogadjam. Nekem el kell fogadnom ezt az ajándékot, amit Isten adott. Ez tényleg jól hangzik, nem? Elfogadni, elfogadni… Ez a világ úgy van programozva, hogy nincs semmi ingyen. Mindig hozzá van kötve valami, és olyan nincs, hogy valami ingyen legyen. Viszont ezt tényleg ingyen kaptuk és ingyen adjuk, az örömhírt hirdessük a gyülekezeteinkben.

Ha hallottad már ezt az üzenetet, hogy úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen; de még soha nem tetted meg azt a lépést, hogy hittél, most azt szeretném mondani, hogy ezt megteheted. Nincs apró betűs rész, hanem ez így van valóban. Csak hinned kell, és az üdvösség a tied lehet.

Drága mennyei Atyánk! Ha a Te szeretetedre gondolunk, emberileg szinte érthetetlen, miért is szeretted, miért szeretsz bennünket, bűnösöket, de Te tetted ezt. Te tetted ezt okok nélkül, mert erről szól a Te szereteted. A mi szeretetünk szeret kondíciókat mellétenni, de a Te szereteted úgy van, ahogy le van írva. Ezt tényleg megtapasztalhatjuk.

Ha soha nem tapasztaltad meg Isten szeretetét, imádkozd ezt az imát a szívedben: „Istenem, hallom a Bibliából, hogy mennyire szerettél engem, és Te az egyszülött Fiadat adtad énértem személyesen. Az én feladatom az, hogy reagáljak erre a szeretetre, és higgyek Jézus Krisztusban. Te látod az én szívemet, mennyire nagy a hitetlenség, mennyire sokat gondolkozom ezen; segíts az én hitemen, Uram. Én meg szeretném tapasztalni a Te szeretetedet, és meg szeretném tapasztalni a Te üdvösségedet. Jézus nevében imádkoztam, ámen.”

Ámen.

Kategória: Egyéb