Övünk és mellvasunk #5

2010 augusztus 15. vasárnap  18:00

Eféz 6:14 Álljatok hát elő, körül övezvén derekatokat igazlelkűséggel, és felöltözvén az igazságnak mellvasába

Sokan azt mondják: ne adj nekem tant, az nem fontos, hanem az számít, amit csinálsz. Van ebben egy kis 🙂 igazság. A kis igazság az, hogy a tan önmagában nem fogja megváltoztatni az életemet. Viszont igazán azt mondani, hogy ne taníts tant, az olyan, mintha azt mondanám: nem az a lényeg, mit vetsz el, az a lényeg, mit aratsz. A kettő kicsit 🙂 összefügg.

„körül övezvén derekatokat igazlelkűséggel, és felöltözvén az igazságnak mellvasába” Az első az igazság, a második az igaz mivoltunk. A magyarban ez nem eléggé kifejező. A görögben két nagyon különböző szót használ az Írás. Az első szó alétheia, igazságról beszél, ami bármilyen vizsgálaton átmegy. Ez olyannyira maga az igazság, felette áll bármilyen vizsgálódásnak, ez Isten igazságáról beszél. A második a görögben dikaioszüné, azt jelenti, hogy igazak vagyunk, igazzá tett minket Isten, a törvény előtt igazként állunk. Ahogy a törvény rád tekint, a törvény azt mondja: igazság van benned, igaz vagy. Erről az igazságról – a második szó –, beszélünk ma. Fontos számunkra.

Luk 15 látjuk azt a fiút, akit tékozló fiúnak nevezzük. (Nem tudjuk, hogy hívták, de a gyermeked mégse nevezd így. 🙂 )

Luk 15:14-15 14Minekutána pedig mindent elköltött, támada nagy éhség azon a vidéken, és ő kezde szükséget látni. 15Akkor elmenvén, hozzá szegődék annak a vidéknek egyik polgárához; és az elküldé őt az ő mezeire disznókat legeltetni. 16És kívánja vala megtölteni az ő gyomrát azzal a moslékkal, amit a disznók ettek; és senki sem ád vala néki.

Remek példája a Krisztus nélküli embernek. Az ember éli az életét és azt mondja: nem kell nekem igazság, csak úgy élek magamtól. Büszke, ateista emberek is azt mondják: „Mi az, amit én ne tudnék megtenni, mi az, amihez neked Istenre van szükséged, hogy megtehesd? Mi az, amit én nem tudok megtenni Isten nélkül? Ugyanazokat a dolgokat tudom tenni, mint te.”

A fiú Luk 15-ben lázad. Az atyja ellen lázad. Érdekes látni, hogy szenved is. Lázadásban él, de ugyanakkor szenved. Miért van ez? Valójában a gonosz, a bűn bennünk van, de mégsem belőlünk való. Nem része a természetünknek eredetileg, hanem idegen számunkra. Idegen. Nem ért egyet velünk, nem passzol össze. Olyan, mintha megpróbálnánk valami mérget megemészteni. Nem működik. Nem fér össze velem, hanem kínoz engem, megöl engem. Fájdalmas. Nem fér össze velem. Ez a bűn. Ez a lázadás a szívemben. Ez a gonosz.

A tékozló fiú a malacok ételét akarta megenni. Erre lett ő teremtve? Nem! Ez a dolog igazából idegen volt számára. Rossz volt az egész. A rossz bekerült az életébe, de valójában nem volt ott helye. Mi is így vagyunk, ez rólunk is beszél ugyanígy. A bűn nagyon nagynak tűnik a számunkra. Úgy tűnik, hogy ez a fő kérdés számunkra, de valójában a bűn csak egy betolakodó. Csak ideiglenes és nem a leghatalmasabb dolog az életünkben. Halleluja. Ez jó hír, hogy a bűn igazából nem fér össze velünk.

Ján 1:9-ben azt mondja Jézus, hogy az igazi világosság már eljött ebbe a világba, amely minden embernek világossága lett. Az igazi világosság eljött. Az összes többi nem valódi világosság, de Ő igazi világosság. Ez nagyon fontos nekünk! Van valami mélyebb, mint a lázadás. Annak az embernek az életében nagyon sok lázadás volt, rengeteg önzés, nagyon sok önkeresés. Saját maga, egyedül akarta csinálni a dolgokat.

Aztán jött valami mélyebb, Luk 15:17 vége: éhség. Van bennünk egy kapacitás, olyan dolog, amit nem tölt be a bűn, a saját magam útja nem tud betölteni. Azt kizárólag Jézus Krisztus tudja betölteni. A lázadásom nem tölti be ezt az űrt, még mindig éhes vagyok. A lázadásom nem tölti be ezt az űrt, még mindig éhes vagyok. A sikerem nem tölti be ezt az űrt. Az elismerés sem teszi ezt meg. Semmi nem tudja betölteni, kizárólag Krisztus. Ez egy éhség.

Dicsőség az Úrnak, hogy Isten egy olyan éhséget helyezett az életembe, amit semmi más nem tud megelégíteni! Krisztus az, aki betölti ezt az űrt bennünk. Ez hatalmas dolog, és gyönyörű. Azonban nem fogadjuk el annyira könnyen. Nagyon ragaszkodunk. Nagyon sok jó ember van, derék ember van, aki Isten nélkül szeretne jó lenni. Ha látnak egy hívőt, aki az igazságban jár Istennel, akkor azt mondják: én ennél többet tudok tenni, én jó tudok lenni Isten nélkül is. Ez csak lázadás, a szívükben nincs megelégedettség.

Pál apostol mielőtt azzá lett, Saul volt, a kereszténység ellensége. A Apcsel 8-ban óriási bizonyságát látta Isten szeretetének, Isten bizonyságának. Látta Istvánt, és látta az életét, és mi történt? Saul elengedte az igaz mivoltát? Nem! Még inkább üldözte a kereszténységet. Nagyon sok ellenségeskedés van a világban a kereszténységgel szemben. Valójában annak nagy része ez az éhség. Ezért mondta az Úr, hogy szeressétek ellenségeiteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek benneteket. Bennük van az éhség, és a lázadás nem tölti be a szívüket; pontosan ugyanúgy, ahogy a mi szívünket sem töltötte be.

Mégis mi az, ami feloldja a bűntudatot? Ezt mondja az atya a fiáról, amikor az hazatér, miután elpazarolta az örökségét:

Luk 15:24 Mert ez az én fiam …

Igazából nem is kell tovább olvasni. „Mert ez az én fiam” Ez oldja fel a bűntudatunkat. Ez csodálatos dolog! Megoldja a problémánkat a bűnnel. Isten rólad ezt mondja: ez az én fiam. Te a fiam/ a lányom vagy. Minden egyes alkalommal, amikor visszatérünk a bukás után. Mindig, amikor megbánunk egy bűnt. Minden alkalommal Isten ezt mondja: ez az én fiam. Miről beszél ez? Az atya abban a pillanatban, ahogy visszajött a fiú, ráterítette a palástot és gyűrűt húzott az ujjára, és óriási ünnepséget rendezett. Mindenkinek ezt mondta: ez az én fiam, él; meghalt, de most él.Ez volt az üzenet.

Az atya ezt mondta: itt a válasz a bűntudatra, hogy az én igazságom, az én igaz mivoltom az övé. Ez a megoldásunk igazából. Ez a szívünk védelme. Valójában Isten hozzánk szól, és ezt mondja: a tiéd az Én igazságom. Ez megkérdőjelezhetetlen. Néha küszködünk ezzel, de itt a kulcs. Belsazár király utolsó estélye elég rosszul sikerült. 🙂 Mielőtt meggyilkolták, volt egy írás a falon, ami így szólt: „Könnyűnek találtattál”. Ez azt jelentette, hogy értéktelen vagy. Isten volt az, aki ezt mondta.

Mindannyiunkban benne van ez az érzés, hogy „könnyűnek találtatom”. Ez fontos! Mi az én megoldásom? Én nem akarok könnyűnek találtatni, nem akarok értéktelen, haszontalan lenni. Úgyhogy az én válaszom a következő: én hibátlan leszek. Soha nem fogok hibát elkövetni. Ez az én megoldásom. Aztán mindenki meg fogja látni, hogy mennyire értékes vagyok, hiszen soha nem követek el hibát. Mindenki meglátja, hogy milyen csodálatos vagyok, hiszen tökéletes vagyok.

Isten azt mondja: „Várjunk csak egy pillanatot! Ez nem az Én válaszom. Ez a te válaszod. Az Én válaszom valami más. Értéktelen vagy? Az Én válaszom Jézus Krisztus. Ha Őbenne találtatsz, akkor nem vagy értéktelen. Ha Krisztusban vagy, akkor tiéd Krisztus igazsága. Akkor tiéd az Én igazságom, az Én értékem, és nem vagy értéktelen.”

Az ördög egy vádló, Jel 12:10 azt mondja: „Tévedsz, hibát követtél el. Ezért értéktelen vagy, tehát bizonyíts!” Miért mondja ezt az ördög? „Bizonyítsd be nekem, hogy nem vagy értéktelen! Próbálj hiba nélkül lenni! Próbálj tökéletes lenni! Próbáld meg bebizonyítani, hogy igenis meg tudod csinálni!” Ez egy csapda számunkra, és nagyon könnyen beleeshetünk. Megpróbálunk hiba nélkül élni, de ez nem a kereszténység.

A kereszténység az, hogy Krisztusban vagyunk. Ján 15 Őbenne maradunk, ahogy hallhattuk abban a fantasztikus üzenetben Kaposváron – talán – P. Schallertől. Ez a válasz. Nem az enyém, hanem az Ő válasza. Én rohannék és próbálnék tökéletes lenni, hogy elszaladjak az értéktelenség vádjai elől, de ez nem ad választ a problémámra. Az egyetlen válasz ez: Krisztusban vagy.

Drága vagy, mert Krisztusban vagy. Ez az értéked. Mi azt mondjuk, hogy ez elképesztő. Szeretnénk ez ellen lázadni? Néhányan szeretnének, de az vicces. Fura, hogy van belül egy konfliktus. Az emberek kételkednek Istenben. „Én nem is tudom, van-e Isten.” Aztán kételkednek saját magukban. „Nem is tudom, hogy igazam van-e ezzel kapcsolatban.” Az emberek így vannak, hogy nem tudnak semmit elérni, hiszen mindenben kételkednek. Isten nélkül ez a helyzet. Mint egy kisgyerek: dühös lesz az apukájára, és ír egy cetlit. „Apu, utállak, úgyhogy most elmegyek itthonról. Szeretettel: Tomi” Van ebben egy kis konfliktus. 🙂 Bennünk is van konfliktus, de Isten azt mondja, hogy ne abban élj.

Az értéktelenség érzése és a tökéletesség büszkesége, mindkettő egyszerűen lázadás. Légy Krisztusban és élvezd Őt! Ezért jött el. Ha Krisztusnak ellenállok és meg akarom mutatni, hogy én milyen tökéletes vagyok, az nevetséges. Ám ha Krisztusban vagyok, akkor az életem mély és ugyanakkor messzire elér és magasztos. Tényleg csodálatos! Ezért erről beszélünk, ezt bátorítjuk, ebben hiszünk, így élünk, ezt akarjuk megtalálni újra és újra, hogy Krisztusban vagyunk.

A tékozló fiú tökéletes példa arra, hogy mi is ilyenek vagyunk. Aztán egy másik, a nem tékozló (antitékozló :-)) Mát 4-ben. Az ördög azt mondta: változtasd a köveket kenyerekké, vesd alá magad a templomtoronyból és imádj engem. Jézus azt mondta: „Én az Én Atyámban vagyok. Nem látom, hogy az Atyám bármi ilyesmit tenne. Főleg nem azt, hogy téged imád. Ezért ezt nem tudom megtenni.” Ez is mi vagyunk, ahogy Krisztusban járunk. Vannak dolgok, amiket nem teszünk: nem ítélkezünk Mát 7, nem vádolunk Róm 8, nem kritizálunk, nem élünk keserűségben; hanem azt mondjuk: Urunk, köszönjük, szólj hozzánk és bátoríts minket!

Jézus igaz volt. Az Ő igaz mivolta, az Ő igazsága egy kapcsolat volt. Ez nem egy elvont, absztrakt dolog, hanem az Ő szeretete az Atyja iránt és az Atya szeretete Iránta. Így működött. „Azért jöttem, hogy az Én Atyám akaratát tegyem.” Hogyan volt Jézus igaz? Szerette az Atyját és az Atyja szerette Őt. Ő az Ő Atyjában volt. Mi is így vagyunk.

Hogyan vagyunk mi igazak? Itt vagyunk, és bemutatjuk, hogy mi hogyan nem követünk el hibát soha Krisztus nevében, a kereszténység nevében? Nem! Ez nem mi vagyunk. Mi tudjuk, hogy nem vagyunk tökéletesek. Ezt értjük. Ez nem mi vagyunk. Hanem Krisztusban vagyunk, az Atya szeret minket, és az Atya igazsága a miénk, és ez védi a szívünket. Az a szó Eféz 6:14-ben az igazságnak a mellvasa, olyan, mint egy római mellvért, ami megvédte a katonákat a támadástól. Így vagyunk mi Krisztusban. Védelem alatt állunk. A vádak nem jelentenek annyira nagy kihívást. Azt mondjuk: Krisztusban vagyok.

Mit jelent Krisztusban lenni?

1)      A miénk az Ő igazsága. Krisztusban lenni olyan, mint

1Mózes 7:7 Beméne azért Noé és az ő fiai, az ő felesége, és fiainak feleségei ő vele a bárkába, az özönvíz elől.

Bementek. Benne voltak a bárkában. Ez azt jelenti, hogy Istent nem elégíti meg az ítélet. Nem csak az ítélet elégíti meg Őt, valami többet szeretne. Új kezdetet szeretne az ítélet után. Ez nem nagyszerű? Ez a különbség a kárhoztatás és Isten ítélete között. A kárhoztatás csak le akar nyomni: „vesztes vagy, halj meg, itt a vége”. Isten viszont azt mondja: gyere ide. Ésaiásban ott az az eleven szén és éget, de aztán: „mostmár a Nevemben szólhatsz”. Ez annyira más, annyira csodálatos. Ezt akarja Isten nekünk adni.

Az Ő szíve vágya az, hogy új kezdet legyen mindig. Mindig legyen egy új kezdet és Krisztusban ez mindig a miénk. Tiszta lappal indulunk, nincs semmi hiba. Szabad vagy. „Az Enyém vagy! Csodálatos vagy! Szeretlek. Krisztusban vagy. Tiéd az Én igazságom.” Ez annyira szép, annyira gyönyörű! Olyan, mint benne lenni a bárkában.

Róm 5:1 Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által

Békességem van! Békességem van. Jön a vádlás: Isten nem tud szeretni téged, mert értéktelen vagy, mert haszontalan vagy, hibát követsz el, Isten nem szerethet téged. Van egy válasz: Krisztusban, ha jön ez a vád, nem történik semmi, mert lepattan. Nehézségeken mész keresztül. „Értéktelen vagy. Hogyan szerethetne Isten?” A próbában, a kihívásban annyira fontos, hogy ebben erősek legyünk: Krisztus igazsága az enyém, és ez azt jelenti, hogy Isten annyira, de annyira szeret engem, folyton rám gondol. Ha nehéz időszakon megyek keresztül, az nem azért van, mert Isten nem szeret; nem azért, mert elfelejtett; nem azért, mert utál engem; hanem: ahogy én megigazultam hit által, békességem van Istennel az én uram, Jézus Krisztus által. Békességem van, mert a szívemet védi. Krisztusban lenni olyan, mint Noé a bárkában.

2)      Olyan, mint egy végtag, egy láb a testen. Krisztusban vagyunk. Miért? Mert erre lettünk teremtve. Arra lettünk teremtve, hogy helyes kapcsolatban legyünk Istennel, és azt élvezzük. Enyém az Ő igazsága és ez adja meg nekem a megfelelő helyet.

Keresztény vagyok, ami azt jelenti, hogy nem vagyok független. Beismerem, hogy függök Istentől. Ez azonban nem azt jelenti – sokan félnek ettől –, hogy elvesztettem a szabad akaratom, vagy az értékemet, hanem az jelenti, hogy a szabad akaratomat átadtam arra, hogy kövessem Istent. Ezt választom újra és újra. Ettől én nagyon hasznos leszek Krisztusban. Nem túlzottan szeretjük ezt a szót, mert kicsit arra utal, hogy attól vagy értékes, amit teszel, de ez nem igaz. Valójában, amikor úgy döntünk, amikor azt választjuk, hogy Őt követjük, akkor Ő hatalmasan tud minket használni. Ez fontos!

Amikor van egy ember, akinek nagyszerű képességei vannak, és azt mondja az Urat követem, Istent követem. Gyönyörű! Amikor egy keresztény azt tudja mondani, hogy én igaz vagyok, és nem csak a gyülekezetben vagyok, mint egy műkéz; nem csak odaragasztottak, csak fityegek, nem csinálok semmit, nem csak úgy ott vagyok, hanem járok a szellemben. Nincs függetlenség, hiszen szükségem van Őrá, és akkor megtapasztalom Krisztus testének az életét, mert nem csak odaragasztottak, hanem szerves része vagyok, amikor a Szellemben vagyok. Ez kulcsfontosságú.

Amikor lekicsinyítenek engem arra a szintre, hogy én semmi vagyok, akkor rájövök, hogy hatalmas értékem van. Isten felemel engem magasabbra, mint valaha reméltem volna. Erre teremtett engem. Arra teremtett engem, hogy az enyém legyen az Ő igazsága, hogy ebben a világban éljek az Ő követeként. Pál mondta Fil 3:9-ben, hogy nincs saját igazságom.

3)      Apcsel-ben nagyon sok helyen a kereszténységről beszél, és azt mondja, Krisztusban lenni az út. Apcsel 9, Apcsel 19, és több helyen: az út. A kereszténység nem holtpont. A kereszténység nem zsákutca. A kereszténység az út, és Krisztusban lenni nem passzivitást jelent. Krisztusban lenni azt jelenti, hogy mozgok. Mozdulok egy új úton. Nem az én saját tökéletességemben. „Figyelj! Néz rám, hogy tudom csinálni!” Ehelyett Krisztusban megyek előre. Krisztusban megyek tovább.

Ne állj meg! Ne húzódj vissza! Ne add fel! Ne köss kompromisszumot a világgal! Ne alkudj meg! Folytasd, menj tovább! Ez az út. A kereszténység az út. Krisztusban lenni az út!

Krisztus biztonságot jelent nekünk, mint a mellvas. Biztonság számunkra, mert ha jön egy támadás, akkor lepattan. Lepattan, mert Krisztus az enyém. Viszont Ő nem csak biztonság számunkra, hanem kaland is. Csináltál már olyasmit Krisztus miatt, amire azt mondtad, hogy soha az életben? Mentél-e olyan helyre, ahova egyébként nem? Persze, mert ez kaland. Mindannyiunknak lettek barátaink, találtunk testvéreket, házastársat is; ami egyébként nem történhetett volna meg, de Krisztusban lenni kaland. Szeretjük, tetszik nekünk.

Isten jó tanító. Egy jó tanár nemcsak a választ mondja meg, hanem odavezet, hogy megtaláld a választ. Isten így vezet minket. Ez nem egy osztályteremben történik. 🙂 Isten az életben vezet minket. Ezért hiszünk a bibliaiskolában. Ezért csináljuk úgy, ahogy csináljuk. Ezért más a bibliaiskolánk, mert hisszük, hogy Isten az életben vezet minket, és így csináljuk a bibliaiskolát.

Krisztusban lenni gyönyörű, mert Ő az út a lábunk alatt és ugyanakkor a szívünkben is. Erről beszél az igazság, hogy Isten egy úton vezet bennünket, ami mostmár összeillik az új szívünkkel. Nagyon nehéz feladni az önigazságot. Jób ilyen volt. Jób 27:5-6 „Nem adom fel az igazságom, ragaszkodom halálig az igazságomhoz, és megvan az én saját igaz mivoltom.” Ez az élet, és ragaszkodunk hozzá, kapaszkodunk bele, de ha elengedjük, akkor csodálatos életet találunk Krisztusban. Muszáj, hogy Istentől elfogadjuk ezt, és ne mi építgessük magunknak, és akkor gazdagok vagyunk. Ámen.

Kategória: Egyéb