Amire Isten néz & Négy név – nagy bátorítás

2017 december 20. szerda  18:30

Szabó Ádám

Egy rövid, bátorító gondolatot szeretnék megosztani a szolgálattal kapcsolatban.

Azon gondolkoztam, hogy mennyire sokfélék vagyunk. Annyiféle ember jár a gyülekezetünkbe – bármelyik gyülekezetbe, nem csak a miénkbe –, és azt gondolom, hogy sokszor előjön ez a gondolat, és ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés: Mi az, amit Isten vár tőlem?

Nagyon sokszor méregetjük magunkat, és azon gondolkozunk: Milyennek kellene lennem? Arra gondolok: Még nem vagyok ott, ahol lennem kellene. Lehet, hogy azt gondolom: „Bárcsak olyan lehetnék, mint az az ember! Bárcsak többet tudnék gyülekezetbe jönni! Többet kellene imádkoznom, több igeverset kellene tudnom!” Lehet, hogy csak így érzem ezt: „Ha más lennék, akkor lehet, hogy Isten jobban szeretne engem. Csak az kellene, hogy jobban rendben legyen az életem.”

Értenünk kell, hogy mi az, amire Isten néz, hogy mi az, amit Isten keres bennünk, hogy Ő feltétel nélkül szeret minket, hogy Ő nem vár el többet, mint amit adni tudsz. Nem vagyunk tökéletesek, de Isten így hívott el minket.

1Sám 16. Isten elküldte Sámuelt, hogy kenje fel a következő királyt. Isai fiai közül válogatott.

1Sám 16:7 Az ÚR azonban azt mondta Sámuelnek: Ne nézd külsejét, se termetes növését, …

Ezt mondom neked is, hogy ne kívülről vizsgáld az életedet. Egyáltalán ne méregesd az életedet senkihez és semmihez. Mert itt azt mondja:

1Sám 16:7 … Mert az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.

Ez a kérdés, hogy mi van a szívedben. Ha Krisztus van a szívedben, akkor ott van élet, akkor ott van Istennek az élete. Ez fog minket mozdítani, és ez az, ami számít. Isten nem azt fogja mondani: „Az az ember elment Kínába, ott van szolgálata. Emiatt egy módon feljebb van, mint az a háziasszony, aki eljár a gyülekezetbe.” Csak az számít, hogy odaadod-e Istennek azt, amid van a lehetőségeid szerint, a szíved szerint.

Márk 12:41-44 Majd leült Jézus a templomi persellyel szemben, és figyelte, hogy a sokaság miként tesz pénzt a perselybe. Sok gazdag sokat dobott abba. Egy szegény özvegyasszony is odajött, és két fillért, azaz egy negyed pénzt dobott bele. Akkor előszólította tanítványait, és azt mondta nekik: Bizony mondom nektek, hogy ez a szegény özvegyasszony többet adott mindenki másnál. Mert azok mindnyájan a fölöslegükből adtak, ez pedig az ő szegénységéből beledobta mindazt, amije csak volt, az egész vagyonát.

Tudd azt, hogy Isten úgy szeret téged, ahogy vagy! Ő ebben az állapotban hívott el. Nem számít, hogy látod-e azt, hogy nem vagy tökéletes, mert senki sem az. Csak járj abban, amid van, és Isten gyönyörködik benned. Ránézhetnél magadra, és mondhatnád azt: „Én csak ennyit tudok adni. Ez semmi!” Isten azt mondja: „Ez minden, és Én ebben gyönyörködöm.” Ámen.

 

P. Csaba

Közeledik a karácsony. Azon tűnődöm, hogy elolvastad-e már Máté és Lukács evangéliumában a történeteket, amint felkészíted a szívedet. Szeretnék megosztani ma a Máté evangéliuma első fejezetéből.

Máté evangéliuma nemzetségtáblázattal kezdődik. Így kezdődik az Úr Jézusnak a története. Kezdő bibliaolvasóknak körülbelül ez az első halál :-): valahogy végigrágni magunkat a nemzetségtáblázaton, neveken, akiket nem ismerünk, és kiolvasni se tudjuk. Abban az időben ez fontos volt, a zsidóknak különlegesen az volt.

Máté úgy kezdi az evangéliumot, hogy Jézus nemzetségtáblázatát elénk tárja Ábrahámtól kezdve. Amint alaposan végigolvassuk, találunk benne néhány nevet, ami furcsa. Megtaláljuk benne négy asszonynak a nevét. Ilyet nem szoktunk találni a nemzetségtáblázatokban. Ebben az időben az volt a megszokott, hogy a nemzetségtáblázatokban csak férfiaknak a nevei voltak. Végig csak az volt: X-nek a fia volt Y… Y-nak a fia volt Z… Máté azonban betett négy asszonyt. Ennek üzenete van számunkra. Szeretném ezt érinteni most.

Miért van benne négy nő illetve asszony? Nem is akármilyen nők és asszonyok ezek. Milyen bátorítást rejt ebben a Szent Szellem számunkra? Mit akar megmutatni ezzel? Bárki, aki ezt olvasta, felkapta a fejét, amikor ezeket a neveket olvasta.

Az első az, hogy utána Mária terhességéről szól a történet. Amikor valaki olvasta ezt a történetet, hogy Mária viselős lett a Szent Szellemtől – és ha történetesen egy vaskalapos, teológiailag konzervatív zsidó ember volt –, akkor eléggé eltűnődött ezen. Arra gondolhatott: „Hát ebből nem alakulhat ki nagyszerű történet! Ez lenne a Messiásnak az édesanyja? Eléggé szokatlan történet!”

Ez az egyik gondolatunk, hogy Máté ezért tehette be ezt a négy nevet. Név szerint Támárnak a nevét, Ráhábnak a nevét, Ruthnak a nevét, és a hitteus Uriás feleségét, Betsabét. Négy név – csak jegyezd meg! Támár, Ráháb, Ruth és Betsabé. Négy név, négy asszony, négy történet. Négy olyan név, ami nagy hatással volt Izrael történelmére, Izrael történetét formálta.

Támár – micsoda történet! 1Móz 38-ban azt olvassuk, hogy Júdának – Jákób tizenkét fia közül az egyik, akitől származik Júda törzse – a fia feleségül veszi Támárt, és aztán a fia meghal. Ezért a mózesi törvények szerint Júda második fiának is el kellett vennie. A második fia is meghalt, úgyhogy a mózesi törvény szerint ezután kellett jönnie a harmadik fiúnak. Júda ezt nem akarta, úgyhogy kivárásra játszott. Ezért Támárnak a státusza függőben volt. Olyan asszony volt, akinek meghalt két férje, özvegy volt, nem volt gyermeke, nem volt jövője.

Úgyhogy Támár prostituáltnak öltözik, kimegy az utcára, oda, ahol Júda megy majd el, és elcsábítja Júdát. Júda bemegy hozzá, és – csak, hogy az izgalmas történet tovább folytatódjon – teherbe ejti Támárt. Mivel Júda nem tud fizetni a szolgáltatásért, két használati tárgyat ad át zálogul Támárnak. Úgyhogy az első izgalmas név Támár.

A második Ráháb, aki prostituált volt. Nem csak kis időre, hanem ez volt a foglalkozása. Amikor Jerikóba mentek a kémek, akkor Ráhábnak a szállásán lettek elrejtve. Cserébe megígérték, hogy amikor jönni fog Izrael, és Isten el fogja törölni a várost, akkor Ráháb és családja meg fog maradni. Úgyhogy a második hősünk Ráháb.

A harmadik hősünk Ruth, aki moábita volt. Pogány asszony volt, és így került be Izrael történetébe.

A negyedik asszony pedig Betsabé volt, akitől Salamon született. Betsabé az elején még nem Dávidnak a felesége volt – ha ismered a történetet –, hanem a hitteus Uriásnak a felesége. Dávid elcsábítja őt. (Bár lehet, hogy az nem elcsábítás volt, hanem szexuális zaklatás vagy hasonló, mert királyként megtehette. Éppen ezért Betsabé lehet akár áldozat is. Tekinthetjük így is.) Aztán Dávid valóban megtér, és valóban feleségül veszi őt, és aztán megszüli Salamont.

Úgyhogy ez a négy történet és ez a négy asszony. Miért találjuk ezt a nemzetségtáblázatban? Isten elmondja, hogy Ő bűnösöket használ, hogy nincs senki, aki ne lenne kakukktojás, hogy ezek elképesztő történetek, rendkívüli alakok. Micsoda élettörténetek! Isten ebből csodát hoz ki. Kihoz valamit, ami az Ő dicsőségére van. Isten vesz gyenge és bűnös embereket, olyan embereket, akik nem kicsit bűnösök, hanem nagyon is kilóg a lóláb az ő életükben, és aztán rajtuk keresztül hozza be a világ Megváltóját.

Úgyhogy amikor valamelyik reggel felkeltem, akkor kavarogtak a gondolataim. Nem éreztem túl jól magamat magam felől. Aztán eszembe jutott: „Ó, Támár! Ó, Ráháb! Ó, Ruth! Ó, Betsabé! Mégis Isten csodálatos dolgot hozott ki. Tyű, nagyszerű napom lesz! Isten velem van! Számomra is van esély! Isten velem is tud dolgozni. Isten számára nincs lehetetlen. Isten szereti összegyűjteni mindezeket az embereket, és szeret valami csodálatosat kihozni az Ő dicsőségére. Ó, van számomra esély, mert ez Isten dicsőségére van!”

Úgyszintén Máté evangéliumában… Mondhatjuk azt, hogy ez az evangélium előtti evangélium. Tudod, mi az evangélium? Ez az örömhír, ez a jó hír. Tudod, hogy az evangéliumot ki szokták hirdetni? Ez nem vitaalap. Az evangélista az, aki kihirdeti. Az evangélista egy görög hadi kifejezés. A görög háborúkban ott állt a tábornok mellett az evangélista. Amikor vége lett a háborúnak, és győztek, akkor az evangélista azonnal ment a következő városba, és kihirdette a győzelmet.

Úgyhogy Máté behozza az evangéliumot, az örömhírt: Jézus Krisztus evangéliuma és győzelme; de az evangélium előtt van egy mini-evangélium, ami előrevetíti, hogy milyen is lesz a Megváltó, hogy milyen is lesz Ő. Úgyhogy amikor olvassuk Máté evangéliumát, akkor azt látjuk, hogy a Megváltó megtalálja a bűnöst és helyreállítja. A paráznákat, a bűnösöket, az adószedőket és a társadalom kivetettjeit, Zákeust a fán… mindenkit. Van egy örömhír, egy jó hír, és itt van az elő-evangélium: Támár, Ráháb, Ruth és Betsabé.

Aztán arra is gondoltam, hogy az ördög a mi fülünkbe is szeret súgni. Nem tudom, hogy mit szokott a te füledbe súgni… Nem! Hadd mondjam inkább azt, hogy tudom, mit szokott a te füledbe súgni, mert ugyanazt szokta az én fülembe is súgni, de mivel külön fülekbe súg, és általában nem beszéljük meg, hogy mit súg, ezért azt gondoljuk, hogy csak nekünk mondja ezt. Mivel a saját gondolatainkon keresztül mondja, ezért azt gondoljuk, hogy mi gondoljuk ezt. Úgyhogy többek között azt szokta súgni: „Te nem vagy odavaló. Te kakukktojás vagy. Olyan ember vagy, aki nem igazán illesz bele ebbe a kereszténység-képbe. Kilóg nálad a lóláb valahol, és te is jól tudod, hogy kilóg: vagy az életed, vagy a múltad, vagy a családod, vagy az érzelmeid, vagy a gondolataid. Te is tudod jól, hogy te nem odavaló vagy.” Ezt mondja újból és újból.

A kísértéseknek például ez a szerepe. Amikor Sátán bűnnel kísért bennünket, akkor ennek az a célja, hogy mi ellenállunk, és ellenállunk, és ellenállunk. Ám ahogy küldi a kísértéseket és a kivetítéseket, el akar bennünket bizonytalanítani. Azt akarja, hogy azt mondjuk: „Valójában én tényleg ezt akarom, én tényleg ilyen vagyok. Valójában ez vagyok az igazi én. Nem is az, amit Isten mond rólam, nem is az új teremtés!” Ahogy kísért bennünket, azt akarja, hogy azt mondjuk: „Igen, azt gondolom, hogy igazán én idevaló vagyok.”; és azután elbátortalanodjunk, csüggedjünk és beadjuk a derekunkat a bűnnek. Amikor elbukunk, akkor pedig kezd vádolni bennünket.

Ez az ő stratégiája, hogy elidegenítsen Istentől, hogy behozza a szívünkbe és a gondolatunkba azt a kételyt: Isten valóban velem van? Behozza azt a kételyt: Valóban-valóban Isten gyermeke vagyok?

Ha már régóta Isten gyermeke vagy, akkor lehet, hogy nem az kérdőjeleződik meg: Valóban Isten gyermeke vagyok?; hanem: „Valóban az Ő első osztályú gyermeke vagyok? Vagy pedig csak oda a kispadra való? Tudod, olyan, akinek nem adatott meg a Szent Szellemnek az összes hatalma és ereje. Nem szólhatok én olyan bátran. Nem lehetek felkenve. Az én imádságom nem kerülhet megválaszolásra.” Beteszi ezeket az apró magokat az elménkbe, hogy úgy lássuk magunkat: Igen, lehet, hogy Isten gyermeke, de nem olyan, akinek az imájára Isten válaszolna csak úgy. Azért teszi, hogy mélyen elbátortalanítson minket.

Amikor ezt teszi, kire fogsz emlékezni? Ezekben a pillanatokban milyen neveket fogsz mormolni magadban? „Támár.” És aztán? „Ráháb.” És aztán? „Ruth.” És aztán? „Betsabé.” – a mi Urunk nemzetségtáblázatában. „Igen, Uram! Igen, Te vagy az, Aki szeretsz csodálatos dolgokat kihozni egyszerű emberekből, bűnből, szégyenből is jócskán, mert Te vagy a Megváltó.”

Ez egy csodálatos alapelv az Írásban, hogy Isten csodálatos dolgokat hoz ki abból, amit elrontottunk, és ez az Ő dicsőségére van. Nem számít, hogy milyen állapotban vagy, még az sem számít, hogy mit gondolsz magadról, még az sem számít, hogy mit mersz elhinni vagy tudsz elhinni – nem ezen múlnak a dolgok –, de Isten azt mondja  Jer 29:11-ben: Én tudom az Én gondolataimat felőled, és tudom, hogy ezek a békességnek a gondolatai, és nem a háború­ságnak a gondolatai, hogy jövőt és reménységet adjak neked.

Lehet, hogy nem tudsz semmit, és lehet, hogy semmi nem biztos, és lehet, hogy úgy tűnik, hogy az életedben összedől minden, és semmi nem olyan, amit tudnál kontrollálni, de Isten csodálatosat tud belőle létrehozni. Azt mondja: „Az Én gondolataim békességnek a gondolatai, nem háborúságé. Jövőt adok neked, és reményt adok neked.” Csak engedd meg Neki! Csak engedjük meg Neki!

Az egyik dolog az életünkben, hogy szeretünk kontrollálni dolgokat. Akkor érezzük jól magunkat, amikor mindent átlátunk, amikor a kezünk hozzá tud érni mindenhez, és hatással tudunk lenni dolgokra körülöttünk. Amikor erre képtelenek vagyunk, akkor pánikba esünk. Isten szereti megengedni ezt az életünkben.

Ma az ebédbeszélgetésen Dávid 27. zsoltáráról beszéltünk, és arról, hogy Isten szereti elvinni minket az életünkben arra a pontra, ahol semmi nem biztos. Lehet ez a külső körülményekben, lehet ez a kapcsolatainkban, de lehet, hogy csak belül a lelkünkben történik. Ilyenkor általában pánikba esünk, vagy megpróbáljuk a dolgokat helyreállítani. Isten viszont azt tanítja nekünk, hogy csak várjunk Őrá, hogy csak legyünk csöndben és várjunk Őrá.

Amikor minden összeomlik, akkor csak várjunk Őrá. Amikor minden sötét, csak várjunk Őrá. Amikor minden bizonytalan, várjunk Őrá, ahelyett, hogy a régi bűnös természetünkben reagálnánk. Azért, mert Neki van terve. Neki van terve, amely sokkal nagyobb a mi tervünknél, és szereti a mi tervünket fejjel lefele fordítani, és jól megrázni. Ez történt Józseffel és Máriával. Volt egy kis tervük, aztán Isten jött, és az angyalon keresztül azt mondta:

– Figyeljetek, jó hírem van! Mária, te viselős leszel.

– Hogy lehet az? Férfit nem ismerek.

– Hát, most ez így lesz.

– De hát akkor hogyan lesz Józseffel? Hogyan lesz ez az anyukámmal? Hogyan lesz az apukámmal? Hogy lesz ez a családommal? Hogyan lesz ez Názáretben? Hogyan lesz ez az egész jövőnkkel?

Így csak kérdőjelek vannak. Észrevetted azonban, hogy Mária mit mondott? Azt mondta: „Íme, az Úr szolgálóleánya vagyok. Legyen velem a Te beszéded szerint. Uram, mostantól úgy látom, hogy semmit nem tudok irányítani, de meghajtom magam Te előtted.  Mert ismerlek Téged, és tudom, hogy lehet, hogy a dolgok nagyon nehéznek vagy rossznak néznek ki, de ha megengedjük, Te csodálatos dolgokat hozol ki belőle. Úgy, ahogy Támár életéből, és a prostituált Ráháb életéből, és Ruth életéből, és Betsabé életéből csodálatosat hoztál ki: a világ Megváltóját. A Te terved mindig nagyobb, mint a miénk, mert Te Isten vagy. Nekünk nem kell értenünk mindent, hanem csak egy fehér lapot átnyújtani, és azt mondani Neked: Uram, írj rá bármit, amit szeretnél. Írd rá, amit Te szeretnél, és én előre azt szeretném mondani, hogy igen. Igen, bízni akarok Benned. Igen, legyen velem a Te beszéded szerint. Igen, az Úr szolgálóleánya vagyok.” 14-15-16 éves lányról beszélünk, és a szívében egy nagy igen volt. „Isten! Igen, igen, igen!”

Az angyalnak rágnia kellett a körmét? „Ó, most Máriához kell menni. Remélem, hogy jól fogja venni, és nem fog kiborulni! Ó, ha Mária ki fog borulni, hogyan fogom kezelni ezt a helyzetet? Mit fogok majd mondani Istennek?” Nem kellett aggódnia. Már messze előtte, hogy el lett küldve Máriához, Isten ismerte, hogy Mária szívében egy nagy igen van. Lehet, hogy sötétség közepette, lehet, hogy nehézség közepette, lehet, hogy minden terve porrá lett zúzva – valószínű –, de azt mondta: „Igen, Uram! Nem értelek, de igen. Íme, az Úr szolgálólánya! Legyen velem a beszéded szerint.”

Úgyhogy legyen számunkra ez a négy név nagy bátorítás, hogy Isten terve sokkal nagyobb, mint a miénk. Ámen.

Köszönjük Neked, Urunk! Hálásak vagyunk azért, hogy nem kell, hogy mi valamilyenek legyünk, és nem kell, hogy a mi múltunk megakadályozzon bennünket, nem kell, hogy a jelenünk megakadályozzon. Köszönjük azt, hogy mindig van megváltó munkád, és hogy Te gyönyörködsz abban, hogy helyzeteket megfordítasz, gyönyörködsz abban, hogy a pusztában virágzó növényeket nevelj fel, és hogy megöntözd az életünk pusztaságát, hogy a sötétségbe világosságot hozz, hogy a reménytelenségbe Te hozd be a reménységet.

Rád várunk. Taníts minket Rád várni, Uram! Taníts minket arra, hogy ne a saját kis emberi okosságunkkal igyekezzünk nekiugrani dolgoknak, hanem valóban alázatosak legyünk Te előtted. Mert tudjuk, hogy amikor valaki megalázza magát Isten előtt, akkor Isten fel fogja azt emelni. Köszönjük!

Köszönjük, hogy feltétel nélkül bízhatunk Benned, és azt mondhatjuk: „Igen, Uram! Nem értem, Uram, de igen.  Ez a legnagyobb kiváltság az én életemben, hogy igent mondhatok Neked. Legyen velem úgy, ahogy Te akarod, a Te beszéded szerint.” Köszönjük!

Jézus nevében ámen.

Kategória: Egyéb