A szégyen kémiája és a megbecsülés kémiája

2015 szeptember 20. vasárnap  16:00

Isten Szelleme itt van velünk, hogy tanítson és bátorítson minket. Szükségünk van bátorításra. Isten áldására van szükségünk.

Majdnem egy hete vagyok itt, de úgy tűnik, az az érzésem, mintha csak egy hosszú nap lenne. Hétfő este az ABT órán voltunk a bibliaiskolában, kedden Fehérváron, szerdán itt istentiszteleten, csütörtökön Szegeden p. Balázs és p. Csaba gyülekezetében. P. Csaba és a felesége elmentek Baltimore-ba, ők ott viselnek gondot dolgokra, én pedig Szegeden tettem ugyanezt. 🙂 Pénteken elmentünk Bécsbe p. Dragan „jugoszláv” gyülekezetébe. Szombaton a keresztúri közösségben voltunk és a GGIS-ben. Meglátogattam barátokat is. Olyan sokan vannak, akiket szeretnék még látni! Holnap pedig még elmegyünk Kaposvárra.

Üdvözletet hozok a feleségemtől, a családomtól, a bibliaiskolából.

Ma reggel, ahogy feküdtem az ágyamban, éppen csak felébredtem, éreztem az imát, éreztem, hogy emberek imádkoznak értem. Éreztem ezt az összpontosítást, Isten ott volt a szobámban, és éreztem az imákat. Azon gondolkoztam, hogy az emberek imádkoznak értem. Szeretném nektek megköszönni az összes imát, amit elmondotok sok-sok emberért az egész világon.

P. Brian és a felesége annyira szeretnek titeket! Ti is szeretitek őket. Szeretjük egymást, és annyira hálásak vagyunk! Dicsőség Istennek! Hála Istennek!

Péld 12:4 (3) A derék asszony koronája férjének, de mint csontjaiban a rothadás, olyan a szégyentelen.

Az első rész: A derék asszony koronája férjének – szerinted ez mit jelent? Legyen példa Vilmos és Pálma. Hiszem, hogy az ő kapcsolatuk nagyon is bátorító. Bátorítja a férjet és a feleséget. Ezt értjük, mert szellemiek vagyunk, és mert ez lélektani. A férj bátorodik a feleség által, és a feleség is áldott az élete miatt Istennel. Ez az ő ereje és hite. Abigélnek volt bátorsága, és Máriának is, aki Krisztusnak volt a tanítványa. Ez nagyon valós dolog a szívedben: tiszteletben tartani és bátorítani.

Az is nagyon valós dolog, hogy szégyenkezünk. Nagyon valós! Ez megtörténik mindnyájunkkal ebben az életben. Szeretnék valamit mondani, mert azt gondolom, hogy értitek a kémiát ebben, hogy az emberek segítik egymást, hogy az emberek szeretete bátorít minket. Nem csak egy házasságban, hanem barátságokban is.

Amikor van egy igazi barátunk, akkor az olyan, mint egy korona. Korona, kitüntetés. Ez hatással van az elménkre, a gondolkodásunkra, a jellemünkre. Amikor bölcsesség van közöttünk és megértünk dolgokat, a megértés is tisztesség számunkra, amikor megértesz valamit, ami mély. Értjük, hogy kettő meg kettő az négy, de azt értjük-e, hogy miért vagyunk itt? Értjük-e, hogy kik vagyunk?

Tehát a nő az életünkben – ez néha egy nő, néha egy barát, néha a gyülekezet. A Bibliában azt olvassuk, hogy a Gyülekezet igazából Krisztus felesége. A Gyülekezet tulajdonképpen korona Krisztus fején. Krisztusnak van menyasszonya. Igazából a Biblia azt is elmondja, hogy mi a menyasszonynak a tagjai vagyunk. Éreztük ezt a kitüntetést. Éreztük az erényt, az értéket, és az áldást.

Látjuk az evangéliumokban, amikor Jézus itt volt, elhívta a tanítványait, három éven át velük járt, tanította őket, és értjük, hogy valóban történt bennük valami. Mert ez erény, érték volt. Ez egy korona. Gerjedezett valami a szívükben.

A világ különböző helyeiről kapok e-mail-eket. az EUROCON után emberek írnak nekem. Elmondják, hogy mennyire erőteljes volt a konferencia. Beszélnek a kenetről, a szeretetről, az üzenetekről. Tényleg hiszem, hogy ez megtörténik, hogy koronát kapunk. Ez egy jó szó. Érzed ezt az elismerést. Ugyanúgy, mint Vilmos és Pálma. Van kémia ebben. Ugyanúgy velünk is megtörténik. Ez a szellemi élet. P. Jakó Attila milyen csodálatos ember, Isten mi mindent tett az életében! Ez mekkora elismerés egy embernek! Csodálatos.

Amikor Bécsbe mentünk, p. Musztafa elmesélt egy történetet. Az ő édesanyja magyar, az édesapja azeri, a szovjet hadseregben szolgált. P. Musztafa Azerbajdzsánban született, és ott is élt. Amikor a Szovjetuniónak vége lett, nem volt semmilyen állampolgársága, nem volt útlevele, se szovjet útlevele, se orosz, se azeri, se magyar. A határátkelésnél mindig mindenféle papírokat mutogatott. Néha a határőrök viccelődtek, gúnyolódtak vele emiatt. „Te senki vagy! Te semmi vagy!” Egyáltalán nem tisztelték őt. Viccet csináltak az egészből. Ez olyan, mint a rothadás a csontokban. Ez megtörténik az emberekkel, a rothadás a csontokban. Nevetségesség, szégyen… Így működik a világ.

Látjuk a menekülteket Szíriából. Megértjük ezeket az embereket. Ország nélkül vannak, nincs biztonságuk. Értjük ezt. Ugyanez lehet velünk is. Mert az ördög az, aki nevet rajtunk. Azt szeretné, hogy rothadás legyen a csontjainkban. Ha a feleséged valaha szégyenbe hozott, megcsalt, nem volt megbízható, nem volt hűséges, amikor lefekszel este, érzed a fájdalmat, a szégyent, és a rothadást a csontokban. Nem kell, hogy ez a feleség legyen, lehet az egész társadalom. Ez lehet az iskola. Sajnos lehet ez a gyülekezet is, ami azt mondja: Senki vagy.

Péntek este Bécsben p. Musztafa bizonyságot mondott.  „Habár a világ azt mondta, hogy én semmi vagyok, hallottam Istentől, Isten mondta nekem, hogy én vagyok valaki. Isten mondta nekem, hogy vannak ajándékaim, hogy sok ajándékom van, hogy új életem van, hogy van biztonságom, hogy Isten velem van.”

Ez történt a tanítványokkal is. Jézus velük volt, és ahogyan beszélt, kezdték megérteni, és megváltozott az életük. Ugyanez történik velünk, Isten szól hozzánk, Ő az, Aki felemeli fejünket, Zsolt 3. Egy-két embernek ez az elképzelése Istenről: Neki tetszik, ha te mélyen vagy, és azt szeretné, hogy bűntudatod legyen, szeretné, hogy semminek érezd magad. Ez azonban nem igaz. Jézus ezzé lett, azért, hogy mi megbecsültek legyünk. Isten megtisztel.

A Bibliánkban új szavakat tanulunk, a kegyelem nagyon nagy szó. Ez történt p. Musztafával, és mindnyájunkkal. Ott van a derék asszony ebben az értelemben. Van valaki, Aki velünk van, beszél hozzánk, bátorít minket a szívünkben, Luk 24., és a szívünk gerjedezik bennünk.

ApCsel 1-ben Krisztus azt mondta: Várjatok Jeruzsálemben, és erőt kaptok, a Szent Szellem eljön rátok. ApCsel 2-ben Pünkösdkor ott voltak, nem volt szégyen, nem féltek, nem senkik voltak, hanem a Szent Szellem befolyása alatt álltak, és beszéltek. Ott tűz volt és hatalom. Isten tette ezt. Ha megkérdezted volna őket, ha beszélgettél volna velük, azt mondták volna: „Ez elképesztő! Jézus Krisztus itt van velünk ebben a világban, és a pokol kapui sem diadalmaskodhatnak felette. Róm 10:13 aki hisz, nem szégyenül meg. Ámulatba ejtő!

Isten nem akarja, hogy szégyenben legyünk, nem akarja, hogy rothadás legyen a csontjainkban. Volt már valaha ilyen tapasztalatod, hogy rothadás volt a csontjaidban? Annyira el voltál bátortalanodva, annyira egyedül voltál, annyira féltél, annyira szégyellted magad – megtörtént veled valaha? Biztos vagyok benne.

Krisztus jött Péterhez. Péter megtagadta Őt. Mondhatta volna neki: „Bolond vagy, Péter! Üres vagy!” Bármilyen rossz szót mondhatott volna rá. Néha ilyen módon beszélünk egymással.  Kellene, hogy ez változzon. Meg kellene tanulnunk, hogy hogyan építsünk, hogy hogyan szeressünk. Kellene az erényesség, és az, hogy koronák legyünk egymásnak.

A XVII. kerületben, a keresztúri közösségben voltunk tegnap este, és a gyülekezet falán ezek vannak írva:

  • Szeretjük egymást,
  • Imádkozunk egymásért,
  • Bátorítjuk egymást,
  • Figyelmeztetjük egymást,
  • Üdvözöljük egymást,
  • Szolgáljuk egymást,
  • Tanítjuk egymást,
  • Elfogadjuk és tiszteljük egymást,
  • Hordozzuk egymás terheit,
  • Megbocsátunk egymásnak,
  • Engedünk egymásnak,
  • Odaszántak vagyunk egymás iránt.

Ezek alapja mind bibliavers. Egymást! Pálma és Vilmos – egymást. Gondolod, hogy a felesége élete értékes Vilmos számára? Igen. Ő egy korona? Igen. Vilmos is korona Pálmának? Igen. Nem bámulatos ez? Nincs egy ilyesfajta kémia közöttünk? A szeretetünk annyira bátorító!

Amikor Jézus találkozott Péterrel, mit is mondott neki? „Szeretsz Engem? Ez a probléma. Tudom, hogy elbuktál, és nem erről szeretnék beszélni. Tudsz Bennem bízni? Szeretsz Engem?” Pétert megmosta. Péter bátorítva lett. Péter ott volt Pünkösdkor. Péter szíve megváltozott. Nincs már rothadás a csontjaiban.

Hadd mondjak valamit röviden. Öngyilkosság. Soha ne tedd! Ne is gondolkozz ezen! Ne is mondd a szót. Ez nem az életed része. Nem lehetőség. Soha nem teszem, és nem is gondolok rá. Honnan jön ez? Rothadás a csontokban. Igazából ez az. Elbátortalanítás. Lenyom. Önsajnálat. Önzés. Ez mind rothadás a csontokban. „Az emberek becsaptak engem. Csalódott vagyok. Megsérültem. Fáj.” – rothadás a csontokban. Ez nem az elhívásunk, hanem a tisztesség. Isten jelenléte. A szívünk gerjedezett bennünk, amikor Jézussal voltunk.

Beszélgettünk erről p. Kendével. Szeretem, hogy itt van Paivi, és mások. P. Julian Kolozsváron kezd gyülekezetet a feleségével. P: Julian azt mondta: “Ha p. Schaller Magyarországra jön, akkor az egész időt vele fogom tölteni.” … Egymást! Szeressük egymást, mert Jézus velünk van. Ez a bátorítás. Higgy ebben, szeress, ismerjük egymást, bízzunk egymásban, bocsássunk meg egymásnak. Néha megbocsátunk valamit, és nem is gondolunk rá. „Megbocsátom, nem számít, ne is beszéljünk róla! Hagyjuk az egészet! Nem érdekel. Megbocsátom. Be vagyok töltve a Szent Szellemmel. Elfelejtem mindazt, ami mögöttem van.”

Van egy missziónk. Olyan sok embernek rothadás van a csontjaiban! Sok sérült ember van. Olyan sokan nem ismerik Jézus Krisztust! Ha eljöhetnének, ha hallhatnák, ha hihetnének, Jézus megtisztelné őket, és megkoronázná őket a kegyelmével, a bölcsességével, a szavaival, a Szent Szellemmel. Lehetne kapcsolatuk Istennel. Ez elképesztő! Kapcsolat Istennel – ennyi! Kapcsolat, amikor Isten megérint minket.

P. Stevens annyira egyszerű ember volt! Valami történt vele azonban. Erről beszéltünk ma. Gondolom, hogy volt rothadás a csontjaiban különféle okok miatt: szegénység, nem volt édesapja, ő volt a legfiatalabb, a testvérei elmentek a II. világháborúba, ő maradt otthon egy kis farmon. Kimaradt az iskolából, kellett a munka. Az élet kemény volt számára.

Amikor megtalálta Krisztust, akkor ő megváltozott. Amikor megtalálta Krisztust, az egész élete megváltozott, és kezdte szeretni a Bibliát. Órákon keresztül tanulta, elmélkedett rajta, követte Isten embereit a szívében. Volt látása. Azt mondta: „Kezdjünk bibliaiskolát hétköznapi emberek számára. Átlagos embereknek!”

Ha a Szent Szellem jelen van a bibliaiskolában, ha Jézus közel van hozzánk a bibliaiskolában, ha a bibliaiskola felkent, és ezeket a dolgokat tanuljuk, akkor megbecsültek leszünk, lesz koronánk, meghallgatnak és áldottak leszünk. Elmentünk az iskolába, aztán elmentünk Finnországba… – ismeritek a történetet. Ki van zárva, hogy ezt mi meg tudtuk volna tenni, ezt Isten csinálta. Itt ugyanez. Tudod, miről beszélek! Isten volt az, ezt érezzük, ezt látjuk, ezt hisszük. Ezért teremtett minket Isten. Nem azért, hogy elpusztítson minket, hanem azért, hogy megtiszteljen minket.

Néha úgy tűnik, hogy pusztulásra lettünk teremtve. Így érezzük. „Miért tetted ezt velem, Istenem? Azért, hogy elpusztíts? Miért tetted ezt velem?” Ezek valódi imák igazán sérült emberektől. Ha viszont közel mész a szívhez, ha még közelebb húzódsz Istenhez, akkor megismered a szívét. Akkor Ő azt mondaná: „Én nem azért jöttem, hogy elpusztítsalak, azért jöttem, hogy a kezem rád tehessem, és megtiszteljelek, mert Hozzám hasonlatos vagy. Szeretném a dicsőségemet megosztani. Azt akarom, hogy ismerj Engem.” Ez az igazság.

Néha érzem ezt a rothadást, de legtöbbször a koronát érzem, a megbecsülést. Miért bocsátott meg nekünk? Azért, mert szeretne minket megtisztelni. Miért adta nekünk a Fiát? Azért, hogy sok más fia, gyermeke lehessen. Miért halt meg Krisztus? Azért, hogy nekünk ne kelljen, hanem élhessünk. Miért támadt fel a halálból? Azért, hogy élhessünk Istennel most ebben a világban az Ő megbecsülésével. Ámen.

Kategória: Egyéb